Pszichológiatörténet 8 Pszichológiatörténet 8. óra Az egész és az alak: az alakelmélet kibontakozása és jelentősége Pléh Csaba

Gestaltok és egészek Az egészek és a forma gondolat régmúltja Az alaklélektani mozgalom külső története A Gestalt gondolatrendszer: az érzékleti szerveződés törvényei Az izomorfizmus s az alaklátás helyzete ma Tanulás, gondolkodás és a társas szerveződés az alaklélektanban. Látás és művészet Lewin jelentősége a motivációs pszichológiák alakulásában és a gyakorlati csoportlélektan keletkezésében

A nagy irányzatok viszonya

Az alak-régmúlt nagy kérdései Részek és egészek. Funkciós részek. Hol van az egész: a természetben, a szervezetben, fejben Az egészek és a jelentés: értelmes vagy strukturális egészek?,

Az alaklélektan közvetlen kontextusa Christian von Ehrenfels (1859-1931) melódiaélmény és egészek nem szummatívak: 1. Az elemek változása az összkép változáshoz vezet. 2. Transzponálhatóság. Ugyanaz a dallam áthelyezhető egy oktávval - amikor minden elemet megváltoztatunk - a dallam, az alaki minőség azonos marad. .

A kor más szellemi mozgalmai, melyek a Gestalttal rokonok Fenomenológia-Husserl: a tiszta élmény gondolata, s a természetes beállítódás Szellemtudományos elégedetlenség Grazi iskola: alaki erőfeszítések, integrálás az észlelésben, elemek + integráció Fizikai mezőfogalom: az egyensúlyok és a távoli összekapcsolások fogalma

A „berlini Gestalt” története Iskolázott lázadó fiatalok, természettudományos beállítódással Mozgáslátás, majd látási szerveződés Berlini Intézet nagy központ, mely kiterjeszti a tanulás s fejlődésre is Zsidóüldözés, kivándorlás Amerikába Elvész az átfogó program: percepciókutatók lesznek

Az alaklélektan és a kortárs iskolák A weimari kultúra és az egészek

Különböző egészleges irányzatok

A berlini nagyok Wertheimer Köhler Koffka Kurt Lewin

A mozgáslátás és a phi jelenség A jelenség Mozgástípusok Mozi és phi A phi sorsa. Kolers, Dernett és a színes phi

A bistabil ábrák Rubin: Mit is mutatnak (pl. ma mit mondunk róluk?)

A JÓ FORMA szervező tényezői

Wertheimer ábrái a formaalkotó tényezőkről

Arnheim átviszi a művészetre is Egyensúly Alak Forma Formafejlődés Tér Fény Szín Mozgás Dinamika Kifejezés

Egészleges látáselméletek és a festők Wertheimer: Az építészek, festők és szobrászok újra fel kell ismerjék és meg kall ragadják a sokrétű Gestaltot Klee Gestaltok Kandinszkij 1909-10 Két lovas …

A Bauhausban született óravázlatok s Wertheimer rajzai 1997

Kétértelműség Dalinál

Wade: a Gestalt elvek a nem ábrázoló kelti művészetben

Kanizsa illúzió: virtuális háromszög (1913-1993, Trieszt)

Invariancia

Izomorfizmus elvek Figurális utóhatás, Köhler

Az izomorfizmus vitatott világa Hármas megfelelés Dinamikus folyamatok a kéregben Mezők vannak mindenütt, nem telefonközpontok Mára: kortikális interakciók, igenis telefonközpont

Kiterjesztés a tanulásra belátás Köhler

Íme Köhler filmje a két botról

Doboz feladat

Az alaklélektan kiterjed a gondolkodásra Otto Selz (1881-1943) hagyománya: analitikus megoldási részsémák. Newell-Simonig elvezet. Wertheimer: a logika és az asszociáció félrevezető. Egészek, geometriai kérdések. Sternbergig

A magyar alaklélektan nagyjai: Kardos és Harkai Világosságkonstancia matematikája Állati emlékezet és tanulás A főemlős firkálás, jelezés A tanulás és a kerülőút- reprezentáció

Kardos mint észlelés kutató

Az alaklélektan korabeli riválisai

Alaklélektan és tanuláselmélet a tudásszerzésről

Az alaklélektan szerkezete

Kurt Lewin jelentősége Dinamikus gondolkodás: lásd Galilei szemben Arisztotelésszel Motivációs fogalmak, szándék etc. Beemelése a kísérletezésbe A csoportfolyamatok mezőelmélete Gyakorlati elméletalkotó. A megcsinálható érdekli, miközben nagyon elméleti

Szándék és kudarc A barrierek szerkezete

Hanna és Hans filmjei

Struktúra elvek a kognitív kutatásban