1.A költségvetést szabályozó JOGFORRÁSOK áttekintése 2. Költségvetési ALAPELVEK 3. A költségvetés SZEREPLŐInek létrejötte és hatásköre 4. Jogi szabályozás a KÖLTSÉGVETÉSI FOLYAMAT egyes szakaszaira vonatkozóan

1. A KÖLTSÉGVETÉST SZABÁLYOZÓ JOGFORRÁSOK § Alkotmány § Költségvetési Alaptörvény (Loi organique relative aux lois de finances, LOLF) § A társadalombiztosítás finanszírozásáról szóló alaptörvény (LOLFSS) § Társadalombiztosítási Törvénykönyv § Pénzügyi Jogi Törvénykönyv § Helyi Önkormányzati Törvénykönyv § Állami Számviteli Rendelet § A kiadási kötelezettségek ellenőrzéséről szóló törvény

Évi költségvetés  37% Költségvetésen kívüli alapok  45% Helyi önkormányzatok  18% } » Állami összkiadás 100%

A 2001-es Költségvetési Alaptörvény - LOLF – (Loi organique relative aux lois de finances) Főbb céljai:  „Célok és programok”  Eredmény-orientált szemlélet  Parlament szerepének növelése, nyilvánosság hangsúlyozása

2. KÖLTSÉGVETÉSI ALAPELVEK Általánosság Általánosság Egység Egység Specifikusság Specifikusság Átláthatóság (2001) Átláthatóság (2001) Felelősség (2001) Felelősség (2001)

3. A KÖLTSÉGVETÉS SZEREPLŐINEK LÉTREJÖTTE ÉS HATÁSKÖRE A törvényhozó és a végrehajtó hatalom Helyi önkormányzatok

A törvényhozó és a végrehajtó hatalom Alapvető szervek:  Parlament (Nemzetgyűlés, Szenátus)  Köztársasági elnök  Kormány  Miniszterelnök  Miniszterek  Helyi önkormányzatok Egyéb: + A pénzügyminiszter és a MINEFI + Közintézmények + Parlamenti bizottságok + Bírói hatalom, Alkotmányos Tanács, Államtanács

Helyi önkormányzatok Régió(26)Megye(100)Település (36 763)

4. A KÖLTSÉGVETÉS EGYES SZAKASZAINAK SZABÁLYOZÁSA A LOLF (Költségvetési Alaptörvény) az állami költségvetést fedi le, az intézményrendszerről nem rendelkezik. A központi igazgatóságok és a dekoncentrált szervek tartoznak ide, a közalapítványok és a helyi hatóságok azonban nem.

Helyi önkormányzatok: Külön Törvénykönyv vonatkozik a költségvetésükre Önkormányzati pénzügyi bizottságot állít fel a törvény Meghatározza a helyi kötelező kiadásokat Regionális és ágazati költségvetést követel meg, amit a tanácsok megszavaztak A kiadásoknak le kell fedniük a bevételt Előírja az időszakos és alapvető kiadásokat A központi kormányzat nem korlátozhatja a beruházási kölcsönt Megengedi a helyi közszolgáltatások kiszervezését

Minden önkormányzati könyvelő kormányzati alkalmazott, őket a MINEFI nevezi ki, és ők jogosultak beszedni a helyi adókat és ők rendezik a kifizetéseket A regionális könyvelőszervezet végzi a külső auditokat Megengedi egy tartalékalap létrehozását váratlan kiadásokra, ám ez maximum az összkiadások 7,5%-a lehet Részletezi az állami juttatások és bevételek körét Március 31-ig kell megszavazni a települési költségvetést.

Bevételi előirányzatok, a költségvetési összegek meghatározása, fiskális szabályok A LOLF megengedi a többletbevételek elköltését fontossági előirányzatok szerint, erről a parlamentet értesíteni kell. Az évi Egységes Törvény (LOLFSS) határozza meg a parlamenti elfogadás keretében a várható bevételeket, a kiadási feladatokat és a szociális kiadások forrását. Nincs minden ágazatnál a kötelező kiadásoknak felső határa. A LOLF határozza meg az anyagi bevételeket és kiadásokat, és megköveteli az egyensúly kimutatását. Az önkormányzatok egyensúlyát nem írja elő jogszabály, de ezen alapszik a fiskális politika és a költségvetési stratégia.

Az állami költségvetés nem, de a Helyi Önkormányzatok Törvénykönyve meghatároz aranyszabályokat a költségvetés egyensúlyával kapcsolatban. Alkotmánymódosítással Franciaország hozzájárult az Európai Gazdasági és Monetáris Unió megteremtéséhez, de a belső jogszabályokkal nem hozták összhangba, a LOLF indirekt módon veszi figyelembe az EU irányelveit.

A költségvetés előkészítése, megvitatása, elfogadása A költségvetés tervezetét október első keddjéig lehet előterjeszteni a parlamentben A költségvetési év január elsején kezdődik, a folyamat azonban már előző év decemberében elkezdődik, ekkor határozzák meg a középtávú költségvetési politikát A költségvetés tervezetét a pénzügyminiszter készíti el a miniszterelnök felügyelete alatt A tervezetet először a Nemzetgyűlés vitatja meg, és nem a kormány viszi a Szenátus elé Az alkotmány szigorú szabályokat ad a határidőkre:

A Nemzetgyűlésnek a tervezet benyújtásától 40, a Szenátusnak 20 napja van a kiértékelésre A parlamentnek a végső döntés meghozatalára a beterjesztést követően 70 nap áll rendelkezésére Ez biztosítja, hogy még január 1. előtt elfogadhassák a költségvetést Ha nincs egyetértés a két ház között, a miniszterelnök hívhat össze egy együttes ülést Amennyiben nem fogadják el a költségvetést december 31-ig, az alkotmány feljogosítja a végrehajtó hatalmat, hogy ideiglenes költségvetést készítsenek el. A kiadások az előző évieken alapulnak

Módosítás, kihirdetés Az Alkotmány nem engedi meg, hogy olyan módosításokat terjesszenek be, amelyek új kiadásokat vagy alacsonyabb bevételeket eredményeznének, a parlamentnek csak átcsoportosításhoz van joga Az Alkotmány 49. szakasza megengedi a miniszterelnöknek, hogy a miniszterek tanácsának egyetértésével, saját felelősségre keresztül vigye a saját költségvetésüket, ám ha ezt a Nemzetgyűlés megvétózza, az a kormány bukásához vezet. A költségvetést a köztársasági elnök szentesíti és hirdeti ki a Hivatalos Közlönyben, ám jogában áll azt megfontolásra visszaküldeni,amennyiben nem ért vele egyet.

Pótköltségvetés A pótköltségvetés ugyanúgy kötelező erővel bír, mint a „rendes” költségvetés A kiigazított költségvetésnek meg kell mutatnia, hol módosult az egyensúly A pótköltségvetés jogot biztosít állami kölcsönök felvételére vagy más kincstári műveletre A pótköltségvetés tulajdonképpen jóváhagyja a végrehajtó hatalom által kezdeményezett módosításokat A módosítások száma nincs szabályozva, évente általában egyszer igazítják ki a költségvetést, legfőképp a politikai erőviszonyok változása miatt

Költségvetés velejárói A LOLF kimondja, hogy a tervezet előterjesztésekor a kormánynak beszámolót kell készítenie a nemzetgazdaság helyzetéről, amiben szerepelnie kell: Makroökonómiai vetületeknek, Középtávú fejlesztéseknek, Illetve Franciaország európai kötelességvállalásai alapján fő irányleveknek a gazdasági és költségvetési politikák terén, Magyarázó mellékleteknek

Források jóváhagyása Minden évben újratárgyalják az adók és más bevételek témakörét A bevételeket visszatartása az önkormányzatok és az EU számára megengedett A tervezetet két részben szavazzák meg, először a parlament szavazza meg a bevételeket, aztán a feladatokról döntenek Ha ezt nem tartják be az Alkotmánybíróság megsemmisíti a költségvetést

A költségvetési keret A LOLF bevezette a programok és feladatok rendszerét, a programokat 7 részre osztják A programmenedzserek parlamenti felhatalmazás nélkül átcsoportosíthatnak a része között A programoknak van felső összeghatára A legtöbb kiadásra és költségvetési összegre egy kötelező felső határ van, ám van olyan is, aminél nincs kötelező. Ha az elfogadottól eltérően kifizetett tételeket a pénzügyminiszter jelenti a két ház bizottságának, hogy ez a túlköltekezés miből adódott A pénzügyminiszter tesz javaslatot a kiigazításra (pótköltségvetés) legkésőbb a költségvetési év végéig

Megtakarítások továbbvitele A továbbvitelről kormányrendeletet kell alkotni Egy programon belül továbbvitt ráfordítások mértéke 3% lehet 3% felett már új előirányzatokat tartalmazó költségvetést kell készíteni A megtakarításokat a törvény feltételei szerint lehet a kiadásokra fordítani

Az államadósság elfogadása A leküzdhető államadósságról a költségvetési szavazás első felében döntenek Állami kölcsönt csak szigorú szabályok szerint lehet felvenni EU tagként Franciaország is évente jelent az adósság mértékéről A MINEFI vizsgálja felül az ország 3 éves stabilitási programját, amit a miniszterek tanácsa hagy jóvá Az EU Bizottság értékelése után a Tanács mond véleményt a programról a maastrichti szerződéssel összhangban

Összefüggés más törvényekkel Hogyha új törvények vagy rendelkezések várhatóan megváltoztatják a bevételek és kiadások mértékét, akkor a fiskális egyensúly miatt ezt bele kell építeni a pótköltségvetésbe

A költségvetés végrehajtása A LOLF felhatalmazza a végrehajtó hatalmat, hogy a költségvetési egyensúly romlásának megakadályozása érdekében rendelettel 1,5%-os határig törölje a költségvetési előirányzatot. Azonban nem fogalmaz egyértelműen abban a tekintetben, hogy ez a 1,5% a teljes költségvetésre vagy csak az általános költségvetésre vonatkozik. Kiadások 3 szintje Kötelezettségek Kötelezettségek Kifizetési műveletek kiadásai Kifizetési műveletek kiadásai kifizetések kifizetések

Pénzügyi Ellenőrök Testülete Pénzügyi Ellenőrök Testülete 1992-ben törvény hozza létre 1992-ben törvény hozza létre Minden részesülő minisztériumot ellenőriz Minden részesülő minisztériumot ellenőriz Az előbb említett kiadásokat vizsgálják Az előbb említett kiadásokat vizsgálják Éves jelentés tesznek Éves jelentés tesznek A legtöbb állami kiadási programnál maximum összeget állapítanak meg a költekezésre. A szociális biztonságra vonatkozó költségeket tekintve azonban nincsenek kötelező korlátok, nem várják el a TB finanszírozási törvény politikájának megváltoztatását sem. Csak javasolt határértékek vannak.

Rendkívüli kiadások, többlet kiadások, készenléti alapok „hétköznapi” vészhelyzetek a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, ha nem veszélyezteti az egyensúlyt a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, ha nem veszélyezteti az egyensúlyt különösen sürgős esetek, nemzeti érdek veszélyeztetése a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, még akkor is ha ez veszélyezteti az egyensúlyt a végrehajtó rendelettel növelheti a költségvetési keretet, még akkor is ha ez veszélyezteti az egyensúlyt természeti katasztrófák, más előre nem látható kiadások a költségvetés tartalmaz egy előre nem meghatározott összeget az ilyen jellegű esetekre a költségvetés tartalmaz egy előre nem meghatározott összeget az ilyen jellegű esetekre

A hitelkeretek áthelyezése és átcsoportosítása Átcsoportosítás minisztériumon belüli csere minisztériumon belüli csere a programra engedélyezett összeg 2%-áig a programra engedélyezett összeg 2%-áigÁthelyezés minisztériumok közötti csere minisztériumok közötti csere ugyanarra a célra engedélyezett ugyanarra a célra engedélyezett

Belső vizsgálat MINEFI – pénzügyi ellenőrök szervén keresztül – alapvető ellenőrzés MINEFI Állami Számviteli Igazgatósága – belső ellenőrzési egység MINEFI szakosított szerve, a Pénzügyi Felügyelőség (IGF) – belső vizsgálat a végrehajtó hatalmon belül

Kormányzati számvitel és pénzügyi jelentés A számviteli keretrendszer Költségvetési számvitel: kiadások és bevételek Általános számvitel: az összes pénzügyi tranzakció Rendszeres pontos beszámolók az állami egyensúlyról, pénzügyi helyzetről Az év vége után 20 napos kiegészítő időszak a bevételek fogadására, kifizetések kiutalására Számviteli normák meghatározása Köz- és magánszféra szakértőiből álló bizottság Köz- és magánszféra szakértőiből álló bizottság LOLF nem várja el a Számvevőszék szerepét, de részt vesz a munkában LOLF nem várja el a Számvevőszék szerepét, de részt vesz a munkában Parlamenti bizottságok jóváhagyása szükséges Parlamenti bizottságok jóváhagyása szükséges

Állami Számviteli Rendelet Alapvető jogi dokumentum A miniszterek, mint engedélyezésre jogosult tisztviselők, felelősek a bevételek és kiadások végrehajtásáért Általános alapelvek az állami számvitelt illetően az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők funkcióinak összeférhetetlensége az engedélyezésre jogosult tisztviselők és a számvitelért felelős tisztviselők funkcióinak összeférhetetlensége kettős könyvelési rendszer kettős könyvelési rendszer

Kormányzati bankrendszer Francia Bank (Központi Bank) Francia Bank (Központi Bank) banki vagy egyéb szolgáltatások nyújtása az államnak 1857-től egységes kincstári bankszámla minden kormányzati tranzakció ezen keresztül történik minden kormányzati tranzakció ezen keresztül történik

Éven belüli beszámoló a Parlamentnek Jelentések a költségvetést előkészítő vitára Kormány: nemzeti gazdaság fejlődéséről, az államháztartás kilátásairól, az éves teljesítményről Kormány: nemzeti gazdaság fejlődéséről, az államháztartás kilátásairól, az éves teljesítményről Számvevőszék: költségvetés végrehajtásáról Számvevőszék: költségvetés végrehajtásáról Költségvetés benyújtása a Parlamenthez A költségvetési tervezetet különböző dokumentumok kísérik: gazdasági, szociális, költségvetés helyzetéről szóló jelentések A költségvetési tervezetet különböző dokumentumok kísérik: gazdasági, szociális, költségvetés helyzetéről szóló jelentések MINEFI: havonta részletes jelentés a költségvetés végrehajtásáról, kincstári műveletekről Gazdasági és költségvetési jelentés minden kiegészítő indítványhoz

Külső vizsgálat Vizsgálati szervek Számvevőszék Számvevőszék Független a törvényhozó és a végrehajtó hatalomtól Nem független a személyi kinevezéseket illetően Pénzügyi függetlenség nincs biztosítva törvény által Költségvetési Bíróság Költségvetési Bíróság Az ellenőrzések intézményi kiterjedése Állami költségvetés Állami költségvetés Állami közintézmények Állami közintézmények Állami vállalatok Állami vállalatok Szociális biztonsági szervezetek Szociális biztonsági szervezetek Számos magánjogi jogalany Számos magánjogi jogalany

Vizsgálati jogkörök Minden szükséges információ beszerzésére fel van hatalmazva Minden szükséges információ beszerzésére fel van hatalmazva A vizsgált szervek szakmai titoktartásra hivatkozva nem tagadhatják meg az információkat A vizsgált szervek szakmai titoktartásra hivatkozva nem tagadhatják meg az információkat Külső szakértők segítségét veheti igénybe Külső szakértők segítségét veheti igénybe Jelentési kötelezettségek és nyilvánosságra hozatal 3 éves jelentés 3 éves jelentés Számvevőszék tevékenységéről Tervezett éves költségvetési törvényről Szociális biztonságról szóló törvény végrehajtásáról

Készítette: Petró Zsófia Takács Eszter Vincze Nóra Katinka