A Bolognai oktatási rendszer

A témával kapcsolatos problémák: Mi az, hogy Bolognai folyamat, milyen problémák hívták életre? Mik a Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai? Milyen előnyt jelent nekünk a Bolognai folyamat? A többciklusú képzési rendszer és előnyei Milyen mértékben és hogyan javulnak az elhelyezkedési esélyeink? Részletes megfontolások, felmerülő problémák

Részletes megfontolások, felmerülő problémák Milyen problémákat vet fel a megnövekedett létszám? (Vajon tartható-e a korábbi kibocsájtási színvonal?) Tömegképzésről vagy elitképzésről kell hogy beszéljünk Leértékelődhet-e a diploma (különös tekintettel a 3 év után kapott BSc esetén)? Lehetséges-e és milyen mértékben a külföldi átjárhatóság, létezik (het)-e nemzetközi diploma?

Mi tette szükségessé a Bolognai rendszer kialakulását? rohamos változások a gazdasági, politikai, műszaki életben a felsőoktatás nem változott, nem igazodott a gazdasági és egyéb változásokhoz a vállalatok által elvárt szakmai igényeket nem tudta kielégíteni a megszokott oktatási rendszer az Európai Unió megalakulásával számos új lehetőség kínálkozik, akár ösztöndíj keretében, akár a szakmai gyakorlat külföldön való elvégzését illetően

Mi okoz még gondot? ugyanakkor gondot jelent –a külföldön töltött szemeszterek esetében – az eltérő oktatási rendszer, az eltérő igények és elvárások, gondot jelentett a diplomák elismertetése is Ezért: 90-es évektől felsőoktatási reformok 1999. június 19: Bolognai Nyilatkozat (29 ország, Magyarország is) Mára már 45 ország írta alá a nyilatkozatot

A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai a következők: - Könnyen érthető és összehasonlítható képzési rendszer kialakítása (pl. egységes oklevélmelléklet bevezetése által), - két fő, egymásra épülő képzési szakaszon (ún. cikluson) alapuló képzési rendszer bevezetése, amelyben már az első ciklusban (alapképzés) szerzett fokozat szakképzettséget nyújt a munkaerőpiacon történő elhelyezkedéshez, továbbá szükséges feltétele a második képzési ciklusba (mesterképzésbe) történő belépésnek, - egységes kreditátviteli rendszer kialakítása,

A Bolognai Nyilatkozat legfontosabb céljai - a széleskörű oktatói, kutatói, hallgatói mobilitás elősegítése, - együttműködés kialakítása az európai felsőoktatási minőségbiztosításban, - a felsőoktatás európai dimenziójának támogatása, az Európai Unióval, Európával kapcsolatos ismeretanyagok megjelenítése az oktatásban

Milyen előnyt jelent nekünk a Bolognai folyamat? legfontosabb elem: egységes Európai Felsőoktatási Térség célja: végzettségek Európa-szerte könnyebb összehasonlíthatósága (egyszerűbb elismertetése) a rendszer biztosítja: a közösségi állampolgárok bármelyik tagállamban továbbtanulhassanak, illetve munkavállalóként elhelyezkedhessenek garantálja még: szerteágazóbb képzési lehetőségeket a hallgatók számára

Az új, többciklusú képzés Mi az, hogy többciklusú képzés? A felsőoktatás gyakorlatilag az egész világon egységesen három, egymásra épülő szakaszból, ciklusból áll: alapképzés (3-4 év), ez a korábbi főiskolai szintnek felel meg, mesterképzés ( 1-2 év) , ez a korábbi egyetemi szintet jelenti, doktori képzés ( 3 év), tudományos fokozat (Ph.D) megszerzésének a lehetősége.

Az új, többciklusú képzés A képzési rendszer első eleme az alapképzés, hossza 6 - 8 félévig tart. Lényegesen kevesebb szak indul, mint a korábbi főiskolai képzésben, cél az alapozó elméleti és a gyakorlatban jól hasznosítható szakmai ismeretek megszerzése. A hallgatók többsége az alapképzés után valószínűleg úgy dönt, hogy elhelyezkedik, dolgozni kezd, hiszen rendelkezik az ehhez szükséges felsőfokú végzettséggel.

A képzés további szakaszai: Ha szeretné tovább elmélyíteni a tudását, akkor vagy azonnal, vagy néhány év munka után folytathatja felsőbb szintű tanulmányait, az un. mesterképzésben. A mesterképzés 2-4 féléves (kivéve a tanárképzést, amely 5 féléves), s ennek szintén két kimenete van: a munkaerőpiac, illetve a doktori képzés, amely a tudományos fokozat megszerzésére készít fel, és e képzési piramis csúcsát jelenti.

További lehetőségek: Hat szakon (orvos, állatorvos, gyógyszerész, fogorvos, jogász, építészmérnök), úgynevezett osztatlan képzésben vehetnek részt a jelentkezők, a képzés speciális jellege miatt ezeken a szakokon alapképzésben nem szerezhető fokozat. A szakmai specializálódásra, elmélyülésre és új végzettségi szint megszerzésére a mesterszakokon, a tudományos ismeretek megszerzésére pedig a mesterszak elvégzése után, a doktori képzésben van lehetőség.

A többciklusú képzési rendszer előnyei A tanulmányi pályák, a képzési ciklusok egymáshoz és a munka világához való kapcsolódásával, növelhető a hallgatói mobilitás. A képzési rendszer átalakítása hozzájárul a társadalmi-gazdasági környezet elvárásaira, változásaira reagálni képes, a tudásalapú társadalom követelményeinek megfelelő rugalmas képzés megvalósításához, az Európai Unióban és más országokban megszerezhető ismeretekkel és végzettségekkel összevethető tudás és végzettség megszerzéséhez.

További előnyök: Ez a képzési szerkezet alkalmas nagyszámú hallgatóság színvonalas képzésére, ugyanakkor változatos tanulmányi lehetőségeket biztosít a legmagasabb végzettséget megszerezni kívánó, kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára.

Milyen mértékben és hogyan javulnak az elhelyezkedési esélyeink? a munkaerőpiac igényeinek több szempontból is jobban megfelel. A képzésben a korábbinál nagyobb szerepet kapnak a gyakorlati ismeretek, az életszerű problémák, az oktatás ennek megfelelően a korábbinál jobban koncentrál a reális problémák felismerésére és megoldására

További lehetőségek: Az alapképzés erőteljes gyakorlati irányultságát szolgálja, hogy már az egyes szakok képzési és kimeneti követelményeinek kidolgozásában is jelentős szerepet kaptak a munkaadói szervezetek. A felsőoktatási intézményen belüli gyakorlatias képzéseket kiegészíti a munkaadók által szervezett szakmai gyakorlat.

Milyen elvárásoknak kell megfelelni? csapatmunkára alkalmasság, motiváltság, probléma felismerő és megoldó készség, számítástechnikai és nyelvi ismeretek, siker orientáltság stb.

Részletes megfontolások, felmerülő problémák A megnövekedett létszám „a korábbinál nagyobb beiskolázott létszám esetén képtelenség egyetlen ötéves lépcsőben egyszerre kielégíteni a felsőoktatás két legfontosabb partnercsoportja részéről jogosan megfogalmazott alapelvárást,”[1] nevezetesen: ([1] www.chem.elte.hu/Sandor.Nagy/ob/biscikli-0211121.doc)

Mi az, ami problémás? Ésszerű garanciát adni a bejutott hallgatónak arra, hogy befektetett munkája végzettséget eredményez majd. Biztosítékot nyújtani az egyetemnek arra, hogy az általa kiadott (MSc) diploma értékálló marad a nagy hallgatói létszám dacára.

Tömegképzésről vagy elitképzésről kell hogy beszéljünk? szerintem nem tartható a korábbi színvonal ekkora létszámokkal. Elvben valóban megoldás lehetne a kétlépcsős képzés: a tehetségeseket továbbengedni az MSc felé, a kevésbé tehetségeseket pedig kibocsátani BSc-vel. De sajnos nem oldható meg a teljes létszám azonos alapképzésével, mert a gyöngébbek nem bírnák a kívánatos színvonalat, a leengedett követelmények pedig árulást jelentenének a tehetségesekkel szemben.

Megoldás? Ezért az látszik járható útnak, hogy a kreditrendszer tényleges megvalósításával többszintű elméleti képzést valósítunk meg, a hallgatók tehetségük és szorgalmuk szerint választhatnak, annak tudatában, hogy a nehezebb kurzusokkal későbbi esélyeiket javítják.

Leértékelődhet-e a diploma (különös tekintettel a 3 év után kapott BSc esetén)? Óhatatlan, különösen a 3 év után kapott BSc esetén, hogy ez a diploma az MSc-hez képest leértékelődjék. Ma is van presztízs-különbség a főiskolai és az egyetemi diploma között, pedig tanulmányi időben ez csak 4 év az 5 évhez képest.

Ma is megfigyelhető, hogy sokan az ötéves tanulás helyett inkább 6-8 évig akarnak diákok maradni, és közben kényelmesen élni diákként. Nem pedig 3 rövid évig, és távozni egy gyengének tekintett diplomával.

Lehetséges-e és milyen mértékben a külföldi átjárhatóság, létezik (het)-e nemzetközi diploma?

…..? Az eddigi hírek alapján nem egyértelmű, mi fog történni a közeljövőben. Az általam ismert európai áttekintések szerint ahány ország, annyi megoldás – az ezekhez való illeszkedés ellentmondásos.

Diplomások aránya régen és most

Ugyanazt és ugyanúgy tanítani továbbra is? A FELSŐOKTATÁSBA BEKERÜLŐK ARÁNYA ma >40% 10-15 évvel ezelőtt 10% Ugyanazt és ugyanúgy tanítani továbbra is?

A képzés szemléltesénének ábrája

LINEÁRIS KÉPZÉSI SZERKEZET 6-8 FÉLÉV ALAPKÉPZÉS EGY-EGY KÉPZÉSI ÁGA (orvos, állatorvos, fogorvos, gyógyszerész, jogász, építész) OSZTATLAN KÉPZÉS 10-12 FÉLÉV szak Felsőfokú szakképzés 4 félév 2-5 FÉLÉV MESTERKÉPZÉS Doktori képzés 6 félév MUNKAERŐPIAC

Vége