AZ ISKOLAI SZERVEZET ÉS FEJLESZTÉSE

RENDSZER Olyan részekből álló együttes, amely egészként viselkedik. Kapcsolat az elemek között. A környezetével kölcsönhatásban áll.

OKTATÁSI RENDSZER Az intézmények hálózatának, a képesítéseknek, illetve az oktatás irányításának egybeszerveződése. Modern oktatási rendszeren olyan nemzeti vagy országos rendszert értünk, amelybe a népesség egésze belép, amelynek működését országos érvénnyel bíró törvények szabályozzák, amelyeket döntően közpénzekből finanszíroznak, és amely felett az adott ország politikai hatósága valamilyen felügyeletet gyakorol. (Halász)

TÁRSADALMI ALRENDSZEREK OKTATÁSI RENDSZER MÁS TÁRSADALMI ALRENDSZEREK MÁS TÁRSADALMI ALRENDSZEREK Az oktatási rendszeren belüli funkciók, szintek és alrendszerek

A MODERN OKTATÁSI RENDSZEREK FUNKCIÓI A kultúra újratermelése Az egyének személyiségének alakítása A társadalmi struktúra újratermelése v. átalakulásának elősegítése A gazdaság működésének és növekedésének elősegítése A politikai rendszer legitimálása A társadalmi integráció biztosítása Közvetlen szolgáltatási funkciók ellátása A társadalmi változások elősegítése vagy fékezése

FOLYAMATOS VÁLTOZÁSOK Átalakulnak az oktatással szemben megfogalmazott célok Új intézményi formák és oktatási programok alakulnak ki és régiek szűnnek meg Bizonyos intézményi formák vagy programok és az ezekbe belépők aránya nő, másoké csökken Változnak a tanulóknak a rendszerbe való belépésének, továbbhaladásának és kilépésének szabályai Változik egy-egy oktatási program tartalma, változnak a tanárok által alkalmazott tanítási és nevelési módszerek Változik az oktató személyzet felkészültsége, társadalmi pozíciója Változások történnek a rendszer szabályozásában, átalakulnak a döntési és hatalmi viszonyok Változások történik az oktatási rendszer és egyéb társadalmi alrendszerek kapcsolatában

ÚJ KIHÍVÁSOK Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Az önálló és társas tanulásra való képesség Problémamegoldó képesség, kreativitás A bizonytalanság kezelésének képessége Megbízhatóság és kiszámíthatóság EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖZVETLEN KOMMUNIKÁCIÓS KÉPESSÉG AZ ÍROTT KOMMUNIKÁCIÓ ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE IDEGEN NYELVŰ ÉS KÜLÖNBÖZŐ KULTÚRÁK KÖZÖTTI KOMMUNIKÁCIÓ AZ INFORMÁCIÓS ÉS TELEKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIA ALKALMAZÁSÁNAK KÉPESSÉGE

HAZAI HELYZET – VÁLASZOK? Változás és folyamatosság A közoktatás gazdasági, politikai és társadalmi környezetének átalakulása A közoktatási rendszeren belüli változások Oktatáspolitika és nagypolitika

AZ ISKOLA ELŐTTI NEVELÉS A közoktatás része 3 éves kortól lehet, 5 éves kortól kötelező Önálló óvodák száma csökken Biztos alapokat nyújthat az élethosszig tartó tanuláshoz Iskolai pályafutást befolyásoló szerep Szerepe a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében

ALAPFOKÚ OKTATÁS Általános iskola Csökkenő gyereklétszám Egyházi, alapítványi, magániskolák körének bővülése Rugalmas beiskolázás Továbbhaladás, bukások, lemorzsolódás továbbtanulás

KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS Expanzió Alkalmazkodás a gyengébben motivált és alacsonyabb előképzettségű gyerekekhez Sok vegyes profilú intézmény Gimnázium népszerűsége nő Szakképzés – kritikus pont: gyakorlati oktatás Magas a nem állami fenntartású intézmények aránya KIFIR Kudarcok a 9. 10 évfolyamokon

TANULÁS A KÖZÉPFOK UTÁN Szakképzés Továbbtanulás felsőfokon Óriási expanzió (199 és 2002 között megháromszorozódott) De! A diplomát szerzők aránya még mindig elmarad a nemzetközi átlagtól.

AZ OKTATÁS ÉS A MUNKA KÖZÖTTI ÁTMENET Az ifjúság önálló életszakasszá vált Nem dolgozók, nem tanulók Magas ifjúsági munkanélküliség Újabb végzettsége: „double dipping”

SZERVEZET Társadalmi alakzat Célra orientált, tervszerű, tudatos intézmény Emberi csoportosulás Munkamegosztás Pozíciók és szerepek

SZERVEZET Több személy tevékenységének ésszerű koordinációja valamely közös, kinyilvánított szándék vagy cél megvalósítására a munkamegosztás és a tevékenységi körök megosztása, a tekintély- és a felelősséghierarchia alapján. Nyitott, többcélú, többfunkciójú rendszer, amely állandó kölcsönhatásban vana környezetével. A szervezeten belül is számos egymással dinamikus interakcióban lévő alrendszer működik. (Schein,1978)

Iskolai szervezet Az oktatási szervezetek specifikusságai Pozíciók és szerepek rendszere Sajátos szociális szervezet

STABIL PONTOK Az iskola, mint intézmény változatlanul létezik Oktatáspolitikai felelősség

ALIG VÁLTOZÓK Tanulócsoportok szerveződése Tanulásszervezési módok Időbeosztás, térszervezés A látens funkciók stabilitása

VÁLTOZÓK Oktatási formák változása Otthoni tanulás terjedése Alapítványi és magániskolák Hálózatok, partnerségek

AZ ISKOLA SZERVEZETE Két szervezet Komplex szerkezet Sajátos közösségi intézmény Része az oktatási rendszernek Működéséről a formális szervezet elemzése nem sokat árul el Klíma Szervezeti kultúra

Rendszerszemléleti alapok Szervezeti alrendszer Nevelési – oktatási alrendszer

AZ ISKOLFEJLESZTÉST MEGHATÁROZÓ TÉNYEZŐK Az iskola használói Az iskola programja Az iskola szervezeti felépítése Az iskola környezete

A SIKERES FEJLESZTÉS JELLEMZŐI A tanulói teljesítményre összpontosít Az érintettek aktív részvételére épít Összefüggés – specifikus Kapacitásépítés jellemzi Az osztálytermi folyamtokra összpontosít Kívülről támogatott Rendszerben gondolkodik

A FEJLESZTÉS KULCSKOMPONENSEI A dolgozók fejlesztése melletti elköteleződés Az érintettek bevonása Átalakító/fejlesztő vezetői hozzáállás Jól megalapozott együttműködési stratégiák A fejlődés/változás folyamatos mérése Közös tervezés Források biztosítása