Regionális folyamatok Európában Dr. Aubert Antal

A területi (gazdasági) fejlődés társadalmi hajtóerői és állami szabályozása Gazdaság fejlődése – időbeni folyamat eredménye – térbeni átrendeződés kíséri → differenciált (struktúra, életkörülmények) → hatásait befolyásoló beavatkozás céljai, módszerei, konkrét eszközei, intézményei: Gazdaság fejlődése – időbeni folyamat eredménye – térbeni átrendeződés kíséri → differenciált (struktúra, életkörülmények) → hatásait befolyásoló beavatkozás céljai, módszerei, konkrét eszközei, intézményei: területfejlesztési politika Regionális fejlesztési politikát az Regionális fejlesztési politikát az 1970-es évekig nemzetgazdaságok folytatták, 1970-es évekig nemzetgazdaságok folytatták, 1975-től nemzetközi integrációs szintre is áttevődött, 1975-től nemzetközi integrációs szintre is áttevődött, Világméretű napjainkban sincs. Világméretű napjainkban sincs.

A területi (gazdasági) fejlődés társadalmi hajtóerői és állami szabályozása Szemléleti, módszertani kérdések: Szemléleti, módszertani kérdések: Helyi – térségi feszültségek (egyensúly bomlás): Helyi – térségi feszültségek (egyensúly bomlás): Világméretű keretekben, Világméretű keretekben, Nemzetközi integrációs szinten, Nemzetközi integrációs szinten, Állami szinten. Állami szinten. Területi egyensúly – kettős értelmű: Területi egyensúly – kettős értelmű: Regionális növekedés fogalmához kapcsolódva („regionális egyensúlyi növekedés”) – felzárkóztatásra utal (kiegyenlítődési irányzat Regionális növekedés fogalmához kapcsolódva („regionális egyensúlyi növekedés”) – felzárkóztatásra utal (kiegyenlítődési irányzat Területi szerkezet összhangja térségi szinten – minden egyes egyensúlyi vetülethez meghatározott térségi kiterjedés tartozik. Területi szerkezet összhangja térségi szinten – minden egyes egyensúlyi vetülethez meghatározott térségi kiterjedés tartozik.

A területi (gazdasági) fejlődés társadalmi hajtóerői és állami szabályozása Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben: Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben: Művi környezet (infrastr.) és a termelés viszonya, Művi környezet (infrastr.) és a termelés viszonya, A természeti környezet, a termelés (mint szennyezőforrás) és a társadalom kapcsolatrendszere, A természeti környezet, a termelés (mint szennyezőforrás) és a társadalom kapcsolatrendszere, A társadalmi értékekből, ideológiákból eredő motivációk és a gazdaság (fejlődése) közötti (területi) kapcsolat. A társadalmi értékekből, ideológiákból eredő motivációk és a gazdaság (fejlődése) közötti (területi) kapcsolat.

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben Ny-Európa protestaniz- musa és a korai kapitalizmus Ny-Európa egyenlőség ideál és telje- sítmény eszme Európa és a marxizmus eszme- rendszere Föld fejletlen régiói

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben Európa (ÉNY) – 16. század: Európa (ÉNY) – 16. század: Magasabb fokú gazdasági fejlettség, polgári értékrend, protestantizmus eszmeköre. Magasabb fokú gazdasági fejlettség, polgári értékrend, protestantizmus eszmeköre. Max Weber – predesztrináció tana az emberiséget 2 részre osztja: isteni akarat által kiválasztottak és a kegyelemben nem részesülők Max Weber – predesztrináció tana az emberiséget 2 részre osztja: isteni akarat által kiválasztottak és a kegyelemben nem részesülők „kegyelmi állapot” jele: aszkétikus, takarékos élet, eredményes munkálkodás – korai kapitalizmus eszmei hajtóereje (Németalföld, Svájc, Nagy-Britannia, Németország, Skandinávia, USA)

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben Egyenlőség – ideál megjelenése – ötvöződése a teljesítmény eszménnyel (20. század második felének jóléti államai) Egyenlőség – ideál megjelenése – ötvöződése a teljesítmény eszménnyel (20. század második felének jóléti államai) A teljesítmények mellett a magas szintű fogyasztás is társadalmi értékként van jelen, A teljesítmények mellett a magas szintű fogyasztás is társadalmi értékként van jelen, Szerkezeti tényezők egyensúlya: Szerkezeti tényezők egyensúlya: gazdaság kapacitása és a fogyasztás súlya, természeti környezet károsodási folyamatának megfékezésének kísérlete, a természeti erőforrások és a termelési kapacitások egyensúlya.

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben A marxizmus eszmerendszere (1.) A marxizmus eszmerendszere (1.) Gazdasági hatásai különösen jellemzőek (kiemelten ha az állam hivatalos elméleti alapjává válik) Gazdasági hatásai különösen jellemzőek (kiemelten ha az állam hivatalos elméleti alapjává válik) Egyenlőség-felfogás alapja: anyagi érdekeltség felszámolása, jövedelmek nivellálása, veszteséges tevékenységek támogatása, Egyenlőség-felfogás alapja: anyagi érdekeltség felszámolása, jövedelmek nivellálása, veszteséges tevékenységek támogatása, Szocialista régió (elmaradottság – utolérési effektus) → erőltetett ütemű felhalmozás (a fogyasztás rovására), Szocialista régió (elmaradottság – utolérési effektus) → erőltetett ütemű felhalmozás (a fogyasztás rovására), Egyéni motiváció hiánya, Egyéni motiváció hiánya, Gazdasági alapok megerősödését korlátozza → zsákutca, Gazdasági alapok megerősödését korlátozza → zsákutca, Súlyos torzulások a régió belső egyensúlyi viszonyaiban (országonként hasonló, azonos ideológia). Súlyos torzulások a régió belső egyensúlyi viszonyaiban (országonként hasonló, azonos ideológia).

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben A marxizmus eszmerendszere (2.) A marxizmus eszmerendszere (2.) Az anyagi termelés elsődlegessége, alacsony hatékonyság, Az anyagi termelés elsődlegessége, alacsony hatékonyság, Termelés – fogyasztás (ambíciók nyugati minta alapján), Termelés – fogyasztás (ambíciók nyugati minta alapján), Eladósodás. Eladósodás. A jövő 2 lehetséges útja: A gazdaság teljesítőképességének javítása – társadalmi feltételek megteremtésével, A gazdaság teljesítőképességének javítása – társadalmi feltételek megteremtésével, A társadalom anyagi jólét iránti igényeinek leszállítása a gazdasági kapacitás által meghatározott szintre, az életminőség más elemeinek előtérbe állítása. A társadalom anyagi jólét iránti igényeinek leszállítása a gazdasági kapacitás által meghatározott szintre, az életminőség más elemeinek előtérbe állítása.

Jellemző motivációk és feszültségek a világméretű térben A Föld fejletlen régiói: A Föld fejletlen régiói: Rendkívüli feszültségek a gazdasági szerkezet, kapacitásai és a demográfiai struktúra között, Rendkívüli feszültségek a gazdasági szerkezet, kapacitásai és a demográfiai struktúra között, Tudati viszonyok, értékrendek ↔ európai minta Tudati viszonyok, értékrendek ↔ európai minta Pozitív példa: Japán II. világháború utáni fejlődésének vonásai Pozitív példa: Japán II. világháború utáni fejlődésének vonásai Nyugati minták a gazdaságban – helyi hagyományok ötvözése, Nyugati minták a gazdaságban – helyi hagyományok ötvözése, Nyitott kapu – Nyugati civilizáció beáramlása. Nyitott kapu – Nyugati civilizáció beáramlása.

Az Európai Unió területfejlesztési politikája 1957-től (6 állam → 15 állam → 25 állam) regionális különbségek már az alapításnál fennálltak, 1957-től (6 állam → 15 állam → 25 állam) regionális különbségek már az alapításnál fennálltak, Williamson hipotézis, Williamson hipotézis, 1975-től: Európai Regionális Fejlesztési Alap 1975-től: Európai Regionális Fejlesztési Alap Új válságrégiók megjelenése az 1970-es években → progresszív struktúraváltási folyamatokat produkált, Új válságrégiók megjelenése az 1970-es években → progresszív struktúraváltási folyamatokat produkált, A kibővülés következményei. A kibővülés következményei. Tercializálódás, Tercializálódás, „magterületek” megjelenése (10) – „banánformáció” „magterületek” megjelenése (10) – „banánformáció” (DK-Anglia, Rotterdam-Amszterdam, Párizs, Rajna-Ruhr, Frankfurt, Stuttgart, München, Lyon-Grenoble, Torino, Milano) Tudományos technológiai szigetek (parkok) megjelenés Tudományos technológiai szigetek (parkok) megjelenés

Állami szintű regionális politikák főbb vonásai 1. Legfőbb cél: A területi szerkezeti egyensúly Területfejlesztési célok és a gazdasági növekedés: Területfejlesztési célok és a gazdasági növekedés: Japán ( ) – 13 fejlesztendő város és térség, Japán ( ) – 13 fejlesztendő város és térség, Hollandia: magterület – periféria, Hollandia: magterület – periféria, Nagy-London, Párizs, Budapest – korlátozás, Nagy-London, Párizs, Budapest – korlátozás, Hátrányos helyzetű térségek, regionális kultúrák támogatása, Hátrányos helyzetű térségek, regionális kultúrák támogatása, Ágazati strukturális válság – depressziós területek. Ágazati strukturális válság – depressziós területek. Gazdaságra, Társadalomra, Természeti környezetre.

Állami szintű regionális politikák főbb vonásai A területfejlesztés egymásnak ellentmondásos céljai: A területfejlesztés egymásnak ellentmondásos céljai: Erőforrás probléma az adott régióban, Erőforrás probléma az adott régióban, Erőforrás-elvonás hatékony régióktól. Erőforrás-elvonás hatékony régióktól. 2. A területfejlesztés stratégiai irányai Növekedési pólus elméleten alapuló stratégiák, Növekedési pólus elméleten alapuló stratégiák, Saját erőforrások aktivizálására alapozott területfejlesztési stratégiák, Saját erőforrások aktivizálására alapozott területfejlesztési stratégiák, Innováció orientált területfejlesztési stratégia. Innováció orientált területfejlesztési stratégia. Kompromisszumok

A fordizmus és a posztfordizmus jellemzői - Gazdaság Sztenderdizált tömegtermelés, Sztenderdizált tömegtermelés, Vertikális nagyvállalati integrációk, Vertikális nagyvállalati integrációk, Vállalat, mint a verseny autonóm szereplője. Vállalat, mint a verseny autonóm szereplője. Kisszériás, rugalmas termelés, Horizontális integrációk, Vállalaton belüli és vállalatok közötti kooperációk. Forrás: Blotevogel, H. H. 1996

A fordizmus és a posztfordizmus jellemzői - Állam Kollektív (nemzeti, közösségi) cselekvés, Kollektív (nemzeti, közösségi) cselekvés, Jóléti állam, Jóléti állam, Nemzetállami centralizáció, Nemzetállami centralizáció, Szolgáltató állam és város, Szolgáltató állam és város, Hierarchikus területfejlesztési politika, Hierarchikus területfejlesztési politika, Közvetlen állami részvétel a gazdaságban, Közvetlen állami részvétel a gazdaságban, Nemzeti struktúrapolitika. Nemzeti struktúrapolitika. Individuális (lokális vagy vállalkozási vonzatú) cselekvés, Állam, mint a vállalkozások „felügyelője”, Regionális decentralizáció, Vállalkozó állam és város, Rugalmas területfejlesztési politika, Projektorientált részvétel a gazdaságban, Regionális struktúrapolitika.