Társadalmi és kulturális tényezők hatásai a munkáltatók szociális tevékenységére Dr.Kópházi Andrea Ph.D egyetemi docens Humánmenedzsment előadás

Az előadás felépítése Társadalmi kulturális tényezők feltérképezése Munkáltatók szociális tevékenységének jellemzői napjainkban A szociális tevékenységek kialakításának összefüggései A szociális tevékenységek hatásai a munkavállalók munkavégző képességére A jövő irányai

Az előadás célja Megismertetni a szociálpolitikai tevékenység hátterét, körülményeit Áttekinteni a szociálpolitikai területhez kapcsolódó fogalmakat Megismertetni a munkáltatók eltérő gyakorlatának ható tényezőit

PEST- analízis Melyek azok a tényezők, amelyek befolyásolják az adott szervezet viselkedését, amelyek ténylegesen hatnak a tevékenységére? Hogyan változik ezek szerepe, milyen hatást fejtettek ki a múltban, milyet jelenleg és hogyan változik szerepük a jövőben?

Társadalmi és kulturális tényezők Demográfiai helyzet alakulása Jövedelem-eloszlás Társadalmi mobilitás Életstílust meghatározó tényezők alakulása Az egyes társadalmi csoportok életmódbeli eltérései Munkához, szabadidőhöz való viszony Képzettség alakulása Meghatározó véleményformáló csoportok … stb

A szociálpolitika funkciója Az egyéni (családi) kockázatokat megossza az egész társadalommal, ezáltal a létbiztonságot növelje, a társadalmi egyenlőtlenségeket pedig csökkentse. A kockázatmegosztás a javak újraelosztásával (redisztribúció) történik.

A kielégítendő szükségletek köre Jövedelmi különbségek csökkentése, amelyek az egyéni munkavégző képességtől függetlenül, demográfiai, fiziológiai okból keletkeztek. Újraelosztás: gyermekek és idősek javára (generációk között) betegek, megváltozott munkaképességűek javára

A szociálpolitika feladatai Prevenció: A kockázatok, a problémák megelőzése mindig a legjobb és legolcsóbb Korrekció: A felszínre kerülő bajok „kezelésére” alkalmas, bár sokszor elkésett, nem folyamatos, hanem főként súlyos eseteknél „tűzoltás” jellegű

Szociális biztonság Relatív biztonság: megvéd attól, hogy valamely egyéni v. társadalmi kockázat bekövetkezése esetén az egyén a korábbi társadalmi poziciói az egyes státuszdimenzióban (pl. jövedelem, lakás) nagyon ne essenek vissza.

Szociális biztonság Abszolút biztonság: a kockázat bekövetkezte miatt senki nem eshet egy társadalmilag elfogadott minimális szint alá

Szociálpolitika a munkáltatónál Munkához való jog Pihenés, szabadidő, fizetett szabadság Szociális biztonság Érdekvédelem Egyenlő munkáért egyenlő bér Férfiak, nők egyenjogúsága Művelődéshez való jog Politikai, vallási szakszervezeti megkülönböztetés tilalma Senki nem kötelezhető arra, hogy törvényellenes v. szokásokkal és erkölccsel ellentétben álló munkát végezzen

A szervezetek működését befolyásoló belső tényezők Szervezet mérete Profil, a termékek jellemzői Az alapfolyamati és információtechnológia A szervezet eredete A telepítési helyzet A szervezeti kultúra

A társas vállalkozások vállalkozási kategóriák szerint

Szociális alaptevékenységek -Munka- és pihenőidő -Munkaidő beosztás- munkarend kialakítása -Munkavédelem -Szabadságolás -Túlmunka

. Szociális intézmények működtetése -Szolgálati lakások -Orvosi rendelő -Gyermekintézmények /óvoda, bölcsőde/ -Üzemi étkeztetés -Munkás szállítás -Könyvtár, kulturális intézmények -Tornaterem, sportpálya

Általánosan alkalmazott szociális juttatások Étkezési utalványok Szociális segélyek Lakás biztosítás Családalapítási támogatás Utazási költségtérítés Üdülési támogatás Fizetéselőleg Munkáltatói kölcsönök…

A vezető szerepe és értékei Tudatos/ösztönös vezetés Hosszú/rövid távú tervezés Érdekek és célok Kockázatvállalási hajlandóság/prevenció Vállalkozási kultúra

A szociális tevékenység kialakításának összefüggései A vezetői értékek, beállítódás A szervezet profilja Szervezeti kultúra Foglalkoztatási formák Regionális jellemzők

A szociális tevékenység hatásai a munkavállalók munkavégző képességére eltérő lehet Figyelembe kell venni: -Életkori sajátosságokat -Családi-, szociális hátteret -Regionális jellemzőket -Munkavégző képességet

A jövő iránya SZÜKSÉGES A SZEMLÉLETVÁLTÁS ÉS AZ EMBERI ERŐFORRÁS ÚJRAPOZICIONÁLÁSA Előtérbe kerül a prevenció A munkahelyi rekreáció ill. szociális intézményrendszer hangsúlya megnő Munkahelyi életminőség javítása „Családbarát munkahely”?!

Köszönöm a figyelmet!