Erdővagyon-gazdálkodási Intézet Erdészeti politikai és Ökonómiai Tanszék ERDŐVAGYON-GAZDÁLKODÁS Mészáros Károly egyetemi tanár

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A fenntartható erdőgazdálkodás„az erdők és erdőterületek gondozása és használata olyan módon és ütemben,mely megőrzi biológiai sokféleségüket, termékenységüket, megújuló képességüket, vitalitásukat és arra való képességüket, hogy most és a jövőben meghatározott ökológiai, gazdasági és társadalmi feladatokat töltsenek be helyi, országos és globális viszonylatban, és amely nem okoz károkat más környezeti rendszerekben.” Helsinki H1 határozat

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma A tartamosság már mintegy 200 éve jelen van az erdőgazdálkodásban. Ennek legszembetűnőbb bizonyítéka az erdészeti üzemtervezés, amely alapját képezi a tartamos erdőgazdálkodásnak Napjainkban újabb jelentőséget kapott a fogalom, amelyben nagy szerepe van a társadalom felelősségteljesebb gondolkodásának, az erdőket ért károsításoknak, a trópusokon folytatott rablógazdálkodásnak.

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Sokan foglalkoztak a tartamosság definíciójának meghatározásával. Eleinte a materiális elemeket vették figyelembe. Baader szerint a tartamosság valamely teljesítmények állandóságára, hosszú időtartamára irányuló törekvés. Három fő szempontot különít el:  fahozamok tartamossága  fatermelés tartamossága  pénzhozamok tartamossága

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Később jelentkezett az igény, hogy a fogalmat az immateriális elemekre is kiterjesszék. Speidel szerint el kell különíteni a statikus és dinamikus elemeket.

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Statikus  erdőterület nagysága  fakészlet nagysága  fakészlet értéke  erdészeti üzem vagyona  tőke

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamosság fogalma Dinamikus  növedék nagysága  pénzhozamok  értékgyarapodás  védőhatás  egyéb immateriális szolgáltatások

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Néhány felvetés a tartamosság definíciójához: A tartamosság az erdészeti üzem azon képessége, amellyel tartós, optimális fahasználatot, immateriális szolgáltatásokat, és egyéb javak használatát teszi lehetővé mind jelen, mind a jövő generációi számára. (Speidel, 1984.)  A tartamosság nem csupán teljesítmények, hatások tartama, folytonossága, kiegyenlítettsége, hanem az erdőnek, mint működőképes rendszernek a fenntartása. (Plochmann, 1982.)

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A tartamos gazdálkodás az erdőterületek olyan módon történő kezelését ill. használatát jelenti, amely esetén a biológiai sokféleség, produktivitás, felújulóképesség, vitalitás nem sérül, illetve lehetővé teszi, hogy ökológiai, gazdasági és szociális funkcióit nemzeti és globális síkon egyaránt teljesíteni tudja anélkül, hogy más ökoszisztémáknak kárt okozna.

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság A fatermesztési folyamat egy időpontra vonatkozó állapotjellemzőinek (fafaj, korszerkezet, élőfakészlet) és egy időszakra vonatkozó folyamatjellemzőinek (hozam mennyisége) stabilitása jelenti a tartamosságot. (Király)

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Látható, hogy sokféle megközelítés fogalmazódott meg. A tartamosságot nehéz objektív módon leírni, hiszen óhatatlanul konfliktushelyzetek alakulnak ki. A rövid-, közép-, hosszútávú előnyök, érdekek, illetve a társadalom és egyén érdekei nem mindig esnek egybe. A következő ábra áttekintő jelleggel mutatja be az egyes szereplőket és igényeiket, szükségleteiket, érdekeiket (Niesslein, 1985.).

Erdővagyon-gazdálkodás Az erdészeti tartamosság Az eltérő értelmezési lehetőségek miatt Schanz új megközelítést javasolt. A szociális kapcsolatok kialakulásakor megfigyelhető törvényszerűségeket, az ún. Kulturális Teóriát vette alapul.