A dohányzás, mint „világjárvány” „Amióta a világ világ, semmilyen törvényesen előállított termék nem ölt meg annyi embert mint a cigaretta, és a gyártóknak olyan mély volt a zsebük, hogy a pénz megpenészedett benne.„ John Grisham: Az ítélet eladó

A dohányzás rövid története Kolombusz naplója szerint a bennszülöttek néhány szárított levelet nagy becsben tartanak, amelyet később ő is kapott ajándékba; „füstöt isznak” A dohány nagyüzemi termesztése 1612-ben kezdődött. 1619-ben 10 tonna dohányt hoztak Európába, alig húsz évvel később már 750 tonnára emelkedett a forgalom. A dohány az amerikai kolóniák aranybányájává vált. I. János, Anglia királya 1603-ban „A dohányzás ellenében” című rendeletével indította el az első szervezett dohányfüst-mentes kampányt.

A dohányzás számadatai A WHO adatai szerint a XX. században mintegy 100 millió ember halt meg a dohányzás következtében. Jelenleg évente kb. 3 millió ember hal meg a dohányzás következtében a világon Ha a jelenlegi fogyasztási trendek érvényben maradnak, akkor 30 év múlva 10 millió halálos áldozattal kell számolni évente. Hazánkban naponta több mint 80, évente kb. 30 000 ember halála írható a dohányzás számlájára Legmagasabb a dohányzás okozta halálozás a 35-69 éves férfiak körében. - A dohányosok átlagban 8 évvel élnek rövidebb ideig, mint a nemdohányzók. A középkorúaknál bekövetkező halálesetek esetén ez akár 22 elvesztett életévet jelenthet!

Cigarettafogyasztás 2006-ban például Magyarországon a tizenöt éven felüli emberek átlagosan 2100 darab cigit szívtak el (ebben a dohányosok és nemdohányosok is benne vannak), miközben az EU átlag csak 1600 db!

Cigarettafogyasztás II. Megközelítőleg a felnőtt férfiak 34-46 százaléka, míg a felnőtt nőknek 18-28 százaléka dohányzik. A 2003-ban elvégzett Global Youth Tobacco Survey magyarországi eredményei szerint a 13-16 éves korosztály 33 százaléka dohányzik több-kevesebb rendszerességgel. A ma húszas éveik elején járó dohányosok átlagos életkora a rászokás idején 15,7 év volt, a ma negyvenévesek rászokáskor jellemző életkora a férfiak esetében 17,7 év, nők esetében 19,6 év volt. A cigarettát a népesség mintegy 70 %-a kipróbálta. Ennek oka elsősorban a kíváncsiság. Fontos szerepe van az első cigaretta elszívásában a kortárscsoport nyomásának is. Magyarországon a férfiakra jellemző átlagos életkor az első cigaretta elszívásakor 12,3-12,7 év, ugyanez a nők esetében 13,1-13,2 év.

Cigarettafogyasztás III. A rendszeresen dohányzó felnőttek hetente átlagosan 110-123 szál cigarettát szívnak el. A cigarettázók kétharmada ébredés után fél órán belül rágyújt a napi első cigarettájára, további 17 % az ébredés utáni első órát bírja ki cigaretta nélkül. A dohányosok 70 % szeretné abbahagyni a dohányzást, a sikerrel végződő próbálkozások száma azonban mégis nagyon alacsony. A világ dohányosainak 80%-a az alacsony és közepes GDP-jű országokban él. Napjainkban a magyar lakosság összesen 400 milliárd Ft-ot költ évente cigarettára.

A cigarettafüst jellemzői A dohánylevél kb. 1000 vegyületet tartalmaz, meggyújtva kb. 4000-féle vegyület keletkezik, ebből több mint 40 rákkeltő. Egy végigszívott cigaretta füstjének mennyisége kb. 500 mg, ennek 92%-a gáznemű anyag (szén-monoxid, szén-dioxid, ammónia, ciánhidrogén, szénhidrogének). főfüst: a cigaretta szívásakor beszívott füst mellékfüst: a cigaretta szívási szünetében képződő és közvetlenül a levegőbe kerülő füst A környezeti dohányfüst: a mellékfüstből és a dohányzó által kilégzett, kifújt füstből tevődik össze. A mellékfüst a főfüsthöz képest nagyobb mennyiségben tartalmaz inger- és mérgező anyagokat, valamint rákkeltőket!

FONTOS!!! A dohányfüstben levő egészségkárosító anyagoknak nincs biztonságos szintje: nincs olyan kis mennyiségük, aminek a belégzése ne lenne ártalmas. A "gyenge" cigarettát szívó ember ugyanolyan kockázatot vállal, mint a bármely más dohány terméket rendszeresen elfüstölők. Sőt! A könnyű cigaretták még károsabbak a többinél, mivel a füstjét mélyebbre szívják, és sűrűbben gyújtanak rá.

A káros hatások kialakulása… szén-monoxid: 300x nagyobb az affinitása a hemoglobinhoz, így kiszorítja az oxigént a vörösvértestekből a szív és a szövetek kevesebb oxigénhez jutnak nikotin: fizikai függőséget okoz (a dohányzás elkezdése után 7 perccel már eljut az agyba!) növeli a pulzusszámot és a vérnyomást (noradrenalin felszabadításán keresztül), melynek következtében a szívnek több oxigénre van szüksége rákkeltő anyagok egyéb hatások: hajlamosít a magas koleszterin szintre, fokozza az érelmeszesedést és a trombóziskészséget (vérrögösödést)

Fizikai hozzászokás... A nikotin ugyanazokra az érzékeny területekre (receptorokra) hat az agyban, mint a kokain vagy a heroin, fokozza a dopamin nevű, az ingerület-átvitelt befolyásoló anyag elválasztását. Ezen anyag felszabadulása kellemes érzés kialakulásával jár. A függőség (dependencia) azt jelenti, hogy bizonyos idő eltelte után, ha a szervezet nem jut hozzá mindennapi nikotinjához, egyénenként változó súlyosságú, kellemetlen tünetek kialakulásával "válaszol". (Ezek úgynevezett megvonásos tünetek: szorongás, alvászavar, fejfájás és a rágyújtás leküzdhetetlen kényszere.) A megvonásos tünetek néhány hét alatt megszűnnek. A receptorok érzékenysége azonban még hónapokkal a dohányzás abbahagyása után is magasabb. Többnyire ezért esnek vissza a dohányzásról leszokni szándékozók a cigarettázás elhagyása utáni 3 hónapon belül

A nikotin hatásai Tévhit: a cigarettázás megnyugtat - szorongásoldó hatás Mindannyian megfigyelhettük már, hogy a dohányosok a szorongató szituációban rágyújtanak, vagy jelzéseket tesznek ez irányában: cigarettájukkal, öngyújtójukkal játszanak, ajkukat beszívják. Dohányosok beszámolói szerint, ha ilyenkor rágyújthatnának, feszültségeik jelentősen csökkennek, a dohányzás segít abban, hogy ellazuljanak és tisztán gondolkodjanak. A szervezet ugyanis az egyre gyakoribb dohányzással egyre jobban hozzászokik a nikotinhoz és amikor ennek szintje csökken a vérben, hiányérzet, nyugtalanság érzet jelentkezik. Ezt az érzést újabb cigaretta elszívásával tudja csillapítani. Ezáltal a dohányzó egy ördögi körbe zárja saját magát.

A nikotin hatásai Tévhit: a dohányzástól vékony lesz valaki – a testsúlykontroll érzetének biztosítása Számos dohányzó számol be arról, hogy csak a dohányzás segítségével képesek kontrollálni testsúlyukat. Statisztikailag igazolódott, hogy a dohányosok átlagosan 3-4 kilogrammal könnyebbek a nemdohányzóknál. Leszokáskor viszont 1 kilogrammot meghaladó testsúlygyarapodás tapasztalható. Ennek oka, hogy a nikotin megvonásakor tapasztalható stressz-túlérzékenység az egyéb szorongáscsökkentő cselekedetek kifejezettebb fellépését vonja maga után. A táplálkozás pedig a legelemibb örömforrás és feszültség levezető tevékenység, így a leszokás alatt ez nagyobb szerepet kap.

A nikotin pszichés hatásai Pszichés függőség kialakítása A függőség biztos jelének tekinthető, ha: - a napi első cigarettát érezzük a legkellemesebbnek - egy cigi elszívása a nap első teendője - nagyon nehéz ellenállni a rágyújtás késztetésének dohányzástól tiltott területen - nem vagyunk képesek csökkenteni az adagot, vagy abbahagyni még akkor sem, ha betegek vagyunk - magas nikotintartalmú vagy szűrővel nem ellátott cigarettamárka fogyasztása - minden slukk mély letüdőzése - minden cigaretta a lehetséges maximális elszívása - cigaretta elszívása után rögtön gyújtunk a következőre - a cigaretta elfogyásának gondolata szorongást vált ki Fontos tudni, hogy minden függőség feladása tulajdonképpen életmódváltást jelent, amely a szabadulótól nagy akaraterőt, a környezetétől pedig fokozott toleranciát követel.

"Szociális" hozzászokás A kortársak, a kollégák, az iskolatársak, a barátok dohányzása másoknak is kedvet ad arra, hogy a cigarettát megkóstolják. Látva a többiek dohányzását, a kíváncsiság hajtja a gyermekeket, hogy ők is kipróbálják a cigarettát: barátaik megkínálják őket, sőt sok esetben a szülők szeme láttára szokik rá a gyermek a dohányzásra! Hogyan lehet védekezni a kísértések ellen? A cigarettát nem kell soha elfogadnod, ha nem akarod. Légy megértő azokkal, akik e káros szokás rabjaivá váltak, ugyanakkor ha a környezetünkben dohányoznak és ez zavar minket, tapintatosan figyelmeztessük erre őket. A másik fontos dolog, hogy mutass példát! Ha te magad is füstölögsz nehéz lesz kisebb testvéreidet, barátaidat meggyőzni arról, hogy ezt ne tegyék.

Az egészségre gyakorolt hatások…

A légzőrendszer megbetegedései a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítés a halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak

Szív- és érrendszeri betegségek a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájára a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többlet az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 cigarettát elszívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken

Daganatok dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető; a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásában

Szájüreg daganat-megelőző állapot kialakulása a szájüregben (leukoplakia) fogínygyulladás fogak sárgás elszíneződése ízérzék csökken

Gyomor-és nyombél dohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest A dohányzás miatt csökken az ellenállóképesség a gyomorfekélyt okozó baktériummal szemben. Ezen kívül a dohányzás rontja a gyomor étkezések utáni sav semlegesítő képességét, így a sav szétmarja a gyomor falát. A dohányosok fekélyei nehezebben gyógyulnak és nagyobb valószínűséggel újulnak ki

Egyéb Impotencia, eldeformálódott hímivarsejtek mozgásszervi betegségek szürkeháylog, az időskorú vakság egyik okozója a csontritkulás egyik rizikófaktorának tekinthető. csökkenti a szervezet C, B-1, és B-6 vitamin tartalmát ráncosodás

A dohányzás hatása a nőkre és magzatukra Azok a nők, akik terhességük elején – de legkésőbb a negyedik hónapban – leszoknak a dohányzásról, azok a nemdohányzók szintjéhez közelíthetik a magzatukat fenyegető veszélyeket. Ha a kismama nem is dohányzik, de olyan környezetben tölti napjait, ahol sokan dohányoznak, az is árthat a magzatának. A dohányzás, mint károsító tényező a magzatra tekintve: A terhesség alatti dohányzás következményeként gyakoribb a magzati halálozás, vetélés, koraszülés, és a szülés körüli halálozás. A terhesség alatti dohányzás a magzati fejlődés visszamaradását idézi elő. E káros hatás miatt kisebb lesz az újszülöttek testsúlya, testhossza, fej- és mellkörfogata. A szoptatás alatti dohányzás károsítja a csecsemő egészségét! - Az anyatej közvetíti a dohányfüst méreganyagait.

A terhesség alatti dohányzás a születendő gyermek értelmi fogyatékosságának lehet az okozója. A terhesség alatt dohányzók újszülöttei körében gyakran észlelhető légúti megbetegedés. Az apa dohányzása növeli az utódok rákos megbetegedésének a kockázatát. (A dohányzás miatt károsodott ondósejt átörökítheti a rákos megbetegedési hajlamot!) A dohányzó terhesek újszülöttei között gyakoribb a megnagyobbodott pajzsmirigy. Azoknak az anyáknak, akik naponta 1-9 szál cigarettát szívnak el a terhesség alatt naponta, 1,6-2,5-ször nagyobb eséllyel halt hirtelen csecsemőhalált gyermekük. Akik 10 vagy annál több szálat szívtak naponta, azoknak 2,3-3,8-szor volt nagyobb az esélyük, hogy gyermekük hirtelen csecsemőhalált halt.

A nikotin lecsökkenti a méh és a placenta vérellátását az erek összeszűkítése révén. Másik mellékhatása a dohányzásnak, hogy a szénmonoxid bejutása a vérbe - amely tartósan kötődve a hemoglobinhoz -, gátolja az oxigénfelvételt, és ezzel a magzat oxigénellátását. Végül a dohányzás révén cianid is jut a szervezetbe, amely kiüríti a szervezet B12 tartalékait, amely vitamin szükséges a magzat normális fejlődéséhez. A méhen belüli dohányártalom a középfülbetegségekkel is összefüggnek.

Passzív dohányzás I.

Passzív dohányzás II. A passzív dohányzás éppúgy károsítja az egészséget, mint az aktív dohányzás. A felnőttek átlagosan naponta 4 órát töltenek el olyan környezetben, ahol a mások által kifújt füstöt kell beszívniuk. A passzív dohányzás kényszere a népesség 12-20 százalékát sújtja. A dohányfüsttel szennyezett környezeti levegő belégzésének számos kedvezőtlen következménye van a csecsemő és gyermekkorban. Így: gégegyulladás légcső- és hörghurut, tüdőgyulladás, asztmás panaszok rosszabbodása, különböző gyulladásos fülészeti elváltozások...

Passzív dohányzás III. A dohányfüst a zárt helyiségek levegőszennyezettségének fő forrása. Következmények: szemészeti és orrpanaszok: tüsszentés, orrfolyás, máskor orrdugulás, orrviszketés, fejfájás, torokfájás, rekedtség, szédülés, hányinger, köhögés, légzési nehézségek. A szívbetegségek, valamint a tüdő és orrüregi rákok okozta halálozás mértéke növekszik a passzív dohányzás következményeként. A környezeti dohányfüst fokozza a szívbetegek panaszait és növeli a szívinfarktus halálozás veszélyét. A férfiak otthoni dohányzása növeli a nemdohányzó feleségek tüdőrák-kockázatát. Mivel mi, az ún. passzív dohányosok is veszélyeztetve vagyunk mások által, ezért mindent meg kell tennünk a dohányfüst-mentes környezet kialakítása érdekében

10 jó hír, ha abbahagyod a dohányzást 20 perccel a cigarettázás abbahagyása után a vérnyomásod és a pulzusszámod a normál szintre esik vissza, és a testhőmérsékleted normál szintre emelkedik. 8 órával a cigarettázás abbahagyása után a véred szénmonoxid szintje lecsökken, az oxigén szintje pedig emelkedik. 24 órával a cigarettázás abbahagyása után lecsökken az esélyed a szívinfarktusra. 48 órával a cigarettázás abbahagyása után az idegvégződéseid regenerálódnak és újra fogod érezni az ízeket és szagokat. 72 órával a cigarettázás abbahagyása után a légutaid újra kitágulnak, könnyebben lesz a légvétel, és a tüdőkapacitásod megnő.

2 héttel a cigarettázás abbahagyása után a vérkeringésed helyreáll, kapacitása 20 %-kal növekszik, és könnyebb lesz a mozgás. 1-9 hónappal a cigarettázás abbahagyása után a köhögés, az orrmelléküreg krónikus gyulladása, a fáradtság és a légszomj fokozatosan elmúlik, a légutak csillószőrei újra megnőnek, képesek lesznek kitisztítani a tüdőt és csökkentik a fertőzések esélyét. 1 év elteltével a dohányzásnak tulajdonítható szívbetegségek esélye felére csökken. 5-10 év elteltével az agyi érbetegségek valószínűsége visszaesik azoknak a szintjére, akik soha nem dohányoztak. 10 év alatt a rákmegelőző állapotban levő tüdősejtek kicserélődnek, esélyed a tüdőrák kialakulására csak fele annyi, mint egy dohányosnak és ez a kockázat is napról napra csökken.

és ha el sem kezded… A dohányosokhoz képest valószínűleg sokkal jobban fogsz kinézni, fiatalosabb és egészségesebb maradsz: - megőrizheted, illetve fokozhatod erőnlétedet, sportteljesítményedet - bőröd lassabban öregszik - később és kevésbé alakulnak ki ráncaid - fogaid nem színeződnek sárgára - zavartalanul érezheted az illatokat, az ételek ízét

könnyedén veszel levegőt, kisebb a hajlamod a megfázásra - elkerülheted a dohányzás okozta betegségeket (érszűkület, szívbetegség, tüdőrák) - megmenekülsz a nikotinfüggőségtől, amelyet nagyon nehéz leküzdeni - a lakás és a ruhák nem bűzlenek a cigarettaszagtól - rengeteg pénzt takaríthatsz meg véded a környezetet: a cigarettacsikk is szemét!!! - könnyebben kaphatsz csókot egy nem dohányzótól - és még a kistesód sem fog a cigizésben utánozni!

A dohányzás hatásai - daganatok: a tüdőrákok 80-90%-a a dohányzásnak köszönhető (főleg adenokarcinóma és kissejtes)  a dohányzást abbahagyóknál a rizikó kb. 15 év múlva lesz azonos a nemdohányzókéval szerepe van a gége, a szájüreg, a garat, a nyelőcső, a húgyhólyag és a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatainak kialakulásában a dohányfüstben előforduló legfontosabb karcinogének: policiklusos aromás szénhidrogének (főleg benzpirén), nitzrózaminok, 1-nitrozo-pirén, arzén, plutónium

A dohányzás hatásai A daganat típusa Relatív rizikó Tüdőrák 20-30 Szájüreg, garat tumor 6 Gége laphám Nyelőcső laphám Vesemedence, hólyag 5-6 hasnnyálmirigy 3-4 gyomor 2-3 máj Méhnyak Vese (vese sejtes tumor) orrüreg

Szív- és érrendszeri betegségek a koszorúér betegségek mintegy 30%-a írható a dohányzás számlájára a dohányosok koszorúér-betegség miatti halálozása 2-3-szor nagyobb, mint a nemdohányzóké; a dohányzás abbahagyása után már 1 évvel felére csökken a halálozási többlet az alsó végtag ereinek elzáródására a napi 20 szál cigarettát szívó egyénnek 11-16-szor nagyobb esélye van, mint egy nemdohányzónak; a dohányzás abbahagyása után 1-5 évvel az előfordulása alig kétszerese a nemdohányzókénak, 5 év után pedig nincs veszélyeztetettség a napi 20 szál cigarettánál többet fogyasztóknál, férfiak esetén a stroke előfordulása 1.5-4.5-ször, nőknél kb. 6-szor magasabb, mint a nemdohányzóknál; a dohányzás abbahagyása után két évvel a veszélyeztetettség a felére csökken okai: 1. nikotin → noradrenalint szabadít fel → magas vérnyomás, tachycardia lép fel 2. szén-monoxid → csökkenti a vér oxigénszállító képességét 3. a dohányzás kóros véralvadási folyamatokat indít el

a légzőrendszer megbetegedései a légzésfunkciós értékek csökkennek, idült hörghurut és tüdőtágulat alakul ki → reggeli köhögés, bő köpetürítés a halálozások száma szoros összefüggést mutat az elszívott cigaretták számával, a dohányzással eltöltött évekkel és a füst beszippantásának mélységével oka: a dohányfüst kén-dioxid, nitrogén-dioxid és ammóniatartalma → ingerlik a felső légutak nyálkahártyáját és a felgyülemlő fehérvérsejtek (granulociták) elasztáz enzimje bontja a tüdő rugalmas rostjait  a dohányzás abbahagyása után a normál viszonyok nagyon sokára vagy egyáltalán nem állnak helyre; 10 évi szünet után 12-ről csak 10-szeresre csökken a relatív kockázat és még 20 éves szünet után is kétszerese a légúti halálozás a nemdohányzókénak szájüregi betegségek daganat-megelőző állapot kialakulás a szájüregben (leukoplakia), fogínygyulladás, fogak sárgás elszíneződése, ízérzék csökken

gyomor-és nyombél dohányosok esetén a fekélyek 2-szer gyakrabban fordulnak elő a nemdohányosokhoz képest magzati károsodás gyakoribb a spontán vetélés, alacsonyabb születési súly, gyakoribb a születés körüli halálozás passzív dohányzás a mellékfüst beszívása → csecsemőkben a légutak és a bőr gyulladásinak fokozott előfordulását figyelték meg gyermekeknél gyakoribb a mandulagyulladás, középfülgyulladás, légcsőhurut, tüdőgyulladás és hörghurut felnőttekben kötőhártya-gyulladást, fejfájást, gyakori köhögést okozhat valószínűleg a passzív dohányosok is veszélyeztetettebbek hörgőrák és szív-és érrendszeri betegségek szempontjából