5. Főkönyvi rendszer

A főkönyvi rendszer keretén belül a gazdálkodó szervezetek az eszközeiket és a forrásaikat, a kiadásaikat (költségeiket) és a bevételeiket, az azokban bekövetkezett változásokat összevontan, értékben tartják nyilván, illetve számolják el a kialakított számlarendnek és számlatükörnek megfelelően.

Főkönyvi rendszer A legmagasabb szintű szintetizáló számviteli rendszer Alapadatait az analitikától kapja feladás formájában Könyvel a főkönyvi számlalapokra és a naplókra Az üzleti év végén a lezárt főkönyvi számlák alapján a vagyoni, a pénzügy valamint a jövedelmi helyzetről beszámolót készít

Bármikor képes a következő információkat szolgáltatni: Főkönyvi számlák állományának állása Naplók adott pillanatbeli állapota Mérlegsorok aktuális értékadatai Eredménykimutatás aktuális értékadatai Főkönyvi kivonat

A rendszer működése A gazdálkodó szervezetekben különböző gazdasági események mennek végbe Ezeket a gazdasági eseményeket nyilván kell tartani a következő módon: Analitikusan (tételesen mennyiségben és értékben) Szintetikusan (összevontan csak értékben)

Egy induló vállalkozásnál első feladat a számvitel elszámolásának kialakítása, a kapcsolatok rögzítése, a főkönyvi könyvelés működésének megszervezése

A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai I. bontási mód meghatározása Alábontás első karakterek megegyeznek egymással, de valamelyik legalább egy karakterrel hosszabb: 311 3111 31111

A helyesen felépített számlatükör lehetséges bontásai Mellébontás az azonos hosszúságú főkönyvi számok közös gyűjtőszámlával rendelkeznek. Azonos hosszúságú főkönyvi számokhoz főkönyvi számlalapok tartoznak. A gyűjtőszámlákra nem lehet könyvelni. 311 gyűjtőszámla 3111 3112 főkönyvi számlalapok 3113

II. költségelszámolási mód meghatározása Lehetőségek: Költség-elszámo-lási mód könyvelés A választás indokai elsődlegesen másodlagosan Költségnemi könyvelés 5 A vállalkozás kis tételszámmal dolgozik, kismértékű az információigény Elsődlegesen költségnem 6-7 A vállalkozás közepes méretű adottságokkal rendelkezik Elsődlegesen költséghely A vállalkozás sok telephellyel rendelkezik

A főkönyvi rendszer az adatokat a következőképpen kaphatja meg: A forgalmi adatok közvetlen bevitellel kerülnek a főkönyvi számlalapokra (kisvállalkozások) A forgalmi adatok egy része közvetlen bevitellel kerül a főkönyvi számlalapokra, másik része az analitikus nyilvántartásoktól érkezett feladások útján A forgalmi adatok teljes egészében az analitikáról érkeznek feladások útján kerülnek a főkönyvi számlalapokra (legkorszerűbb, közepes és nagyobb méretű vállalkozások)

Főkönyvi feladás: - meghatározott időszakonként az analitika értékbeni információkat szolgáltat a főkönyvi könyvelés részére - ezzel biztosítható a gazdasági események és azok változásainak követhetősége - több formában megjelenhet, de minden esetben bizonylat

Könyvelési tételek rögzítése Számlalapon - Cél: az eszközöket, forrásokat, ráfordításokat és a bevételeket elkülönülten lehessen kimutatni - a kialakított számlatükör szerint kell megnyitni és vezetni - a főkönyvi számlalapok sokasága a a főkönyvi nyilvántartás

Könyvelési tételek rögzítése Naplókon - a könyvelési tételek idősoros rögzítése - pl.: banknapló, pénztárnapló, vevőnapló, szállítónapló, vegyes napló, nyitó- és zárónaplók

Egyezőség A naplókon belül, illetve a naplók és a számlalapok vonatkozásában egyezőséget kell biztosítani: - a naplók tartozik és követel oldala között - a számlalapok időszaki forgalma és az ugyanarra az időszakra vonatkozó naplók forgalma között - a számlalapok és a főkönyvi kivonat között

Beszámoló Minden gazdálkodó szervezetnek a működéséről, a vagyoni, pénzügyi és a jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően beszámolót kell készítenie. Fajtái: - éves beszámoló - egyszerűsített éves beszámoló

Beszámoló Tartalma: - mérleg - eredménykimutatás - kiegészítő melléklet

Mérleg: - egy adott időpontra vonatkozóan mutatja a gazdálkodó szervezet pénzértékben kifejezett eszköz- és forrásállományát - nincs hivatkozás a főkönyvi számlákra - leltár szerepe

Eredménykimutatás: - az eredmény összetevőit, illetve a mérleg szerinti eredményt mutatja

Kiegészítő melléklet: - azokat az adatokat, szöveges indoklásokat tartalmazza, amelyek a gazdálkodó szervezet valós pénzügyi helyzetének, eredménye bemutatásának megítéléséhez szükségesek

Az üzleti jelentés bemutatja a gazdálkodó szervezet vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetét, valamint azokat a lényeges eseményeket, amelyek a mérleg fordulónapja után következtek be. A beszámoló készítésének alapjai a főkönyvi számlalapok (ezeket rendezni, egyeztetni, pótolni kell), majd következhet a zárás (mind a számlalapok, mind a napló vonatkozásában). Ezután a zárlati tételek könyvelés után készíthető el a főkönyvi kivonat. (összevont vezetői információkat tartalmaz, és alkalmas arra, hogy meggyőződjünk a könyvelés helyességéről) A zárlat munkák után készül el a beszámoló.

A számítógépes rendszertervezés A főkönyvi könyvelés központi állománya a főkönyvi állomány. Ennek bázisai a számlalapok. - egy számlalaphoz mindig csak egy naplókód tartozik, viszont - egy naplókódhoz több főkönyvi szám is írható.

A kódszámrendszer A főkönyvi rendszer azonosítója a főkönyvi szám, mellette még három kódszám használatos. Főkönyvi szám a számlatükörben előforduló számlaszámok kódszáma, hossza megegyezik a legmélyebb bontású alszámla számának hosszával. Egyedi szám. (=számlaszám) Naplókód a kódszám a naplótípust és annak bontását jelöli Mérlegkód a kódszám meghatározza azt a mezőt, ahova egy adott főkönyvi számhoz tartozó értékadat a beszámolóban kerülni fog. A kódszám első pozíciója utal a beszámoló fajtájára Analitika azonosítója bármilyen felépítésű és típusú kódszám lehet, célja, hogy egyértelműen azonosíthatók legyenek a faladások forrásai

A törzsadatállomány Főkönyvi törzs tartalmazza a főkönyvi számot és a hozzá tartozó megnevezést, a nyitó adatokat, valamint a nyitás dátumát. Naplótörzs az idősoros nyilvántartások kezeléséhez szükséges azonosítókból és megnevezésekből áll. Mérlegtörzs magában foglalja a mérlegkódot és a mérlegkódhoz tartozó sor tételének a megnevezését, valamint azt az évet, amelyre a beszámolóban szereplő értékadatok vonatkoznak.

Példa a főkönyvi rendszerre

FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE A FŐKÖNYVI RENDSZER az alábbi tartalmú feladást kapja 2001.február 1-jén. A feladás a januári adatokat tartalmazza: EGYSÉG: ESZKÖZANALITIKA BIZONYLAT SZÁMA: 123456 FŐKÖNYVI FELADÁS DÁTUM: 2001. JANUÁR 31. FŐKÖNYVI SZÁM FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE FORGALOM TARTOZIK KÖVETEL 143 161 384 454 466 Számítástechnikai eszközök Befejezetlen beruházások Elszámolási betétszámla Szállítók Előzetesen felszámított áfa 505 000 500 000 5 000 630 000 125 000

Nyitóadatok 2001. január 1-jén: Töltsük ki a főkönyvi számlalapok és a naplók fejrovatait, egyúttal nyissuk is meg a számlalapokat! Nyitóadatok 2001. január 1-jén: 143-T=0 161-T=0 384-T=900 000 411-T=900 000 454-K=0 466-K=0 Naplók: 1 = banknapló 3 = szállítónapló 5 = vegyesnapló Könyveljünk a főkönyvi számlalapokra és naplókra a megadott feladás alapján, végül állítsuk össze január 31-i zárónappal a főkönyvi kivonatot!

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001 NAPLÓKÓD: 5 FŐKÖNYVI SZÁM: 143 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: SZÁMÍTÁSTECHNIKAI ESZKÖZÖK KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 01. 02. 01. 123456 01. 01. 31. 505 000

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001 NAPLÓKÓD: 5 FŐKÖNYVI SZÁM: 161 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: BEFEJEZETLEN BERUHÁZÁSOK KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 01.02. 01 123456 01.01.31 500 000 5 000 505 000

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP NAPLÓKÓD: 1 ÉV: 2001 FŐKÖNYVI SZÁM: 384 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: ELSZÁMOLÁSI BETÉTSZÁMLA KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 01.02. 01 123456 01.01. 31 900 000 630 000

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP NAPLÓKÓD: 5 ÉV: 2001 FŐKÖNYVI SZÁM: 411 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: JEGYZETT TŐKE KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 900 000

FŐKÖNYVI SZÁMLALAP NAPLÓKÓD: 3 ÉV: 2001 FŐKÖNYVI SZÁM: 454 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: SZÁLLÍTÓK KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 01.02. 01 123456 01.01. 31 630 000 500 000 5 000 125 000

NAPLÓKÓD: 3 FŐKÖNYVI SZÁMLALAP ÉV: 2001 FŐKÖNYVI SZÁM: 466 FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE: ELŐZETESEN FELSZÁMÍTOTT ÁFA KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FORGALOM SZÁMLA DÁTUMA T K Nyitó érték 01.02. 01 123456 01.01. 31 125 000

NAPLÓ NAPLÓKÓD: 1 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: BANKNAPLÓ KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM FORGALOM SZÁMA DÁTUMA T K 01.01. 01 01.02. 01 NYITÓ ÉRTÉK 123456 01.01. 31 384 900 000 630 000

NAPLÓ NAPLÓKÓD: 3 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: SZÁLLÍTÓNAPLÓ KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM FORGALOM SZÁMA DÁTUMA T K 01.01. 01 01.02. 01 NYITÓ ÉRTÉK 123456 01.01. 31 454 630 000 125 000 500 000 5 000

NAPLÓ NAPLÓKÓD: 5 NAPLÓ MEGNEVEZÉSE: VEGYESNAPLÓ KÖNYVELÉS DÁTUMA BIZONYLAT FŐKÖNYVI SZÁM FORGALOM SZÁMA DÁTUMA T K 01.01. 01 01.02. 01 NYITÓ ÉRTÉK 123456 01.01. 31 143 161 411 505 000 500 000 5 000 900 000

FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE FŐKÖNYVI KIVONAT DÁTUM: 2001. 01. 31. FŐKÖNYVI SZÁM FŐKÖNYVI SZÁMLA MEGNEVEZÉSE FORGALOM EGYENLEG T K 143 161 384 411 454 466 Számítástechnikai eszközök Befejezetlen beruházások Elszámolási betétszámla Jegyzett tőke Szállítók Előzetesen felszámított áfa 505 000 900 000 630 000 125 000 270 000

6. Eszközrendszer

Befektetett eszköz Azok az anyagi és nem anyagi természetű javak, amelyek tartósan, legalább egy évig, illetve azon túl – közvetlenül vagy közvetve – szolgálják a vállalkozási tevékenységet. Beruházás: Magában foglalja a még üzembe nem helyezett tárgyi eszközöket, egészen az üzembe helyezésükig.

A főkönyvi könyvelésben a befektetett eszközöket és a beruházásokat az 1. számlaosztályban tartjuk nyilán az alábbi bontás szerint: IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK INGATLANOK ÉS KAPCSOLÓDÓ VAGYONI ÉRTÉKŰ JOGOK MŰSZAKI BERENDEZÉSEK, GÉPEK, JÁRMŰVEK EGYÉB BERENDETÉSEK, FELSZERELÉSEK, JÁRMŰVEK TENYÉSZÁLLATOK BERUHÁZÁSOK, FELÚJÍTÁSOK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK TULAJDONI RÉSZESEDÉST JELENTŐ BEFEKTETÉSEK HITELVISZONYT MEGTESTESTŐ ÉRTÉKPAPÍROK TARTÓSAN ADOTT KÖLCSÖNÖK

A FŐKÖNYVI KÖNYVELÉS ALÁTÁMASZTÁSAKÉNT A GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEKNEK ANALITIKUS KÖNYVELÉST KELL VÉGEZNIÜK. Cél: - hogy a gazdálkodó szervezet eszközállománya a bármely időpontban egyedenként, csoportosan és együttesen is ellenőrizhető legyen. - hogy az állományban bekövetkezett változások adatai eszközönként, eszközcsoportonként, illetve főkönyvi számok szerinti bontásban, esetleg mozgásnemenkénti csoportosításban is mindenkor rendelkezésre álljanak.

Beruházások nyilvántartása

A rendszer működésének leírása A működéshez szükséges eszközöket a gazdálkodó szervezetek: - beszerzik - előállítják - építtetik - saját erőből maguk építik

Beszerzés, előállítás Építtetés, építkezés Immateriális javakkal, gépekkel, berendezésekkel kapcsolatos A beszerzett vagy előállított szellemi terméket azonnal aktiválják, de ez a beruházási főkönyvi számlát nem érinti A tárgyi eszközöket beszerzéskor és előállításkor is a befejezetlen beruházások között kell kimutatni, egészen addig, amíg üzembe helyezésre nem kerülnek (analitikus nyilvántartólapot vezetni róluk a beruházások között nem kell) Előszámlázás Utószámlázás Jóváíró számla Építtetés, építkezés Csak tárgyi eszközöknél, azon belül is csak ingatlanoknál fordulhat elő Kivitelezés: saját vagy idegen erőből, vagy megosztva Saját: Idegen: ajánlat, megrendelés, szerződéskötés (nyilvántartást kell vezetni) Minden induló építészeti beruházásról beruházási számonként nyilvántartó lapot kell kiállítani és vezetni az üzembe helyezésig

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata az analitikus nyilvántartás adatállományát - megrendelés-állomány - szerződésállomány - egyedi nyilvántartólapok állománya - szállító állomány képezi.

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Kódszámrendszer Kidolgozásuk a számviteli információrendszer központi feladata Beruházási rendszer által használt kódszámok: BERUHÁZÁS SZÁMA SZERZŐDÉS SZÁMA MEGRENDELÉS SZÁMA PARTNERKÓD MOZGÁSNEMKÓD FŐKÖNYVI SZÁM

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Törzs-adatállomány MEGRENDELÉSTÖRZS SZERZŐDÉSTÖRZS BERUHÁZÁSTÖRZS PARTNERTÖRZS FŐKÖNYVI TÖRZS MOZGÁSNEMTÖRZS

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Forgalmi adatállomány Könyvelése nem napi feladat

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk (a rendszer outputjai) Számtalan információ előállításának lehetősége Befejezetlen beruházások Üzembe helyezett beruházások

A befektetett eszközök nyilvántartása

A rendszer működésének leírása Az eszközök állományba vételére akkor kerülhet sor, amikor az eszközök valamilyen tranzakció útján az adott vállalkozáshoz kerülnek. Állományba vételkor az eszközökről először nyilvántartólapot kell kiállítani, amely lehet: Egyedi nyilvántartás Csoportos nyilvántartás

Egyedi nyilvántartás Nagy értékű eszközökre Olyan eszközökre, amelyek nyilvántartását valamely okból nem lehet megoldani csoportosan Pl: minősített hangszerek

Csoportos nyilvántartás Általában kis értékű eszközök Azok a nagyobb értékű eszközök, amelyek azonos jellemzőkkel rendelkeznek és nem kiemeltek Pl: sorozatban gyártott bútorok Csak azok az eszközök vonhatók ide, amelyeknél a lényeges jellemzők ,valamint a beszerzés dátuma, az értékcsökkenési leírási mód, az iő, a kulcs és az érték megegyeznek

Akár egyedi, akár csoportos a nyilvántartás vezetése, az mennyiségben ÉS értékben történik. A nyilvántartásoknak a jellemző adatokon túl tartalmazniuk kell az állományváltozások adatait is, az eszközök használati helyét és az eszközök tartozékait.

Az egyedi és csoportos nyilvántartólapok vezetése mellett IDŐSOROS NYILVÁNTARTÁST (naplót) is célszerű vezetni, a kettőt rendszerint párhuzamosan. A napló megbontásának nincsenek előírásai,a vállalkozás saját maga dönti el felépítését

Pl: telkek, képzőművészeti alkotások A befektetett eszközökre az üzembe helyezés után, a használat ideére ÉRTÉKCSÖKKENÉST kell elszámolni,kivéve azokat az eszközöket, amelyekre a számviteli törvény nem engedi meg a leírást. Pl: telkek, képzőművészeti alkotások Az állományba vételkor meg kell határozni azt az időszakot, ameddig a vállalkozás használni kívánja az adott eszközt (szvit tv határozza meg az időarányos leírás mértékét) Kis értékű eszköz (50 Ft alatt) azonnal leírható Értékcsökkenési leírás lehet: Tervezett Terven felüli Számviteli törvény szerinti Adótörvény szerinti

Tervezett leírás Terven felüli leírás Lineáris Degresszív Azonos leírási kulcs alapján évente azonos összegű leírás Degresszív Változó leírási kulcs alapján évente csökkenő összegű lerás Teljesítményarányos Az értékcsökkenés évenkénti leírása a tényeges igénybevétel alapján történik Abszolút összegű A vállalkozás az évenkénti leírás összegét határozza meg Terven felüli leírás Ha az eszköz könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint piaci érétke

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata Csoportos nyilvántartás Egyedi nyilvántartás

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Kódszámrendszer Fő azonosító az ESZKÖZKÓD (lehet más neve is: eszközazonosító, eszköz száma, cikkszám) SZERVEZETI EGYSÉG KÓD MENNYISÉGI EGYSÉG KÓD VTSZ (vámtarifaszám) MOZGÁSNEMKÓD FŐKÖNYVI SZÁM NAPLÓKÓD

Példa:

Számítógépes rendszerszervezés módszertana A törzsadatállomány ESZKÖZTÖRZS SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS MENNYISÉGI EGYSÉG TÖRZS VTSZ TÖRZS MOZGÁSNEMTÖRZS FŐKÖNYVI TÖRZS NAPLÓTÖRZS DOLGOZÓTÖRZS

Számítógépes rendszerszervezés módszertana A forgalmi adatállomány A vállalkozás eszközállománya változik, az lehet növekedés vagy csökkenés. Ezekről bizonylatokat kell kiállítani. A bizonylatok alapján lehet könyvelni.

Számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk (a rendszer outputjai)

7. Készletrendszer

Készlet A vállalkozási tevékenységet közvetlenül vagy közvetve szolgáló olyan anyagi javak, amelyek rendszerint egyetlen folyamatban vesznek részt és értékük egyetlen tevékenységi periódusban megy át az új termék vagy szolgáltatás értékébe. Pl.: vásárolt anyag félkész termék értékesítésre váró saját javak

Nyilvántartásuk a főkönyvi számlarendszerben: a 2-es számlaosztályban a következő bontás szerint: vásárolt készletek ANYAGOK ÁRUK KERESKEDELMI ÁRUK KÖZVETÍTETT SZOLGÁLTATÁSOK BETÉTDÍJAS GÖNGYÖLEGEK saját előállítású készletek BEFEJEZETLEN TERMELÉS ÉS FÉLKÉSZ TERMÉKEK NÖVENDÉK, HÍZÓ- ÉS EGYÉB ÁLLATOK KÉSZTERMÉKEK

A készletekről analitikus nyilvántartást vezetnek, amelynek célja olyan rendszer kidolgozása,amelyből naprakészen megismerhetjük legalább a következőket: Készletek mennyisége vagy/és értéke Készletváltozások mennyisége vagy/és értéke Készletekkel kapcsolatban felmerült költségek alakulása

A rendszer működésének leírása Készletek kialakítása: (elsősorban) Vásárlással Saját előállítással Folyamata: - ajánlatkérés - ajánlattétel - megrendelés - szerződéskötés

A megrendelésekről azok elfogadása, visszaigazolása után a gazdálkodó szervezet nyilvántartást vezet a Megrendelés száma szerint Partnerenként Készletenként

A készletnyilvántartás kétszintű. Alsó szint: raktári nyilvántartás Felső szint: analitikus nyilvántartás

Raktári nyilvántartási rendszer: EGYRAKTÁRAS Egy készletféleség csak egy raktárban található meg Ott célszerű, ahol a raktárak, boltok, viszonylag közel vannak egymáshoz Egy adott készletre vonatkozó információ nyeréséhez elegendő egyetlen raktár nyilvántartásából tájékozódni

Raktári nyilvántartási rendszer: TÖBBRAKTÁRAS Egy készletféleség több, vagy esetleg az összes raktárban is megtalálható. Ott célszerű alkalmazni, ahol a raktárak, boltok, távol vannak egymástól, az egységeket pedig a felhasználók közelében helyezik el Egy adott információ nyeréséhez rendszerint összesíteni kell a raktári nyilvántartólapok adatait.

Állományba vétel A készletekről nyilvántartólapot kell kiállítani. Ez lehet: Egyedi: Nagy értékű készletekre vonatkozik Olyan készletekre is, amelyeket valamely oknál fogva nem lehet együtt kezelni Csoportos: Teljesen azonos jellemzőkkel rendelkező kis értékű készleteknél

Nyilvántartás rendszere A gazdálkodó szervezeten múlik a nyilvántartások vezetése és a vezetés módszere. Az alábbiak közül választhat: Folyamatos nyilvántartást nem vezet Csak értékbeni nyilvántartást vezet Csak mennyiségi nyilvántartást vezet Mennyiségi és értékbeni nyilvántartást vezet

Leltár A készleteket meghatározott időnként, a leltározási szabályzatban rögzítettek szerint leltározni kell. FOLYAMATOS LELTÁROZÁS FORDULÓNAPI LELTÁROZÁS MENNYISÉGI FELVÉTEL

A leltárfelvételi bizonylatok alapján készül a leltár. Minimális tartalma: Gazdálkodó szervezet megnevezése Leltár megjelölése Leltározási hely adatai Leltárbizonylatok száma Leltározás kezdetének és végének időpontja A leltár fordulónapja A leltározott készletek azonosító és megjelölő adatai A leltározott készletek fellelt mennyisége, nyilvántartási ára és értéke A leltár korrekciós tényezői A leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős személyek alárása

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata

A számítógépes rendszerszervezés módszertana A kódszámrendszer a rendszer fő azonosítója a KÉSZLETKÓD (elnevezései: KÉSZLETAZONOSÍTÓ, KÉSZLETCSOPORTKÓD, CIKKSZÁM, CIKKSZÁMCSOPORTKÓD, ANYAGSZÁM, ANYAGKÓD, ÁRUKÓD, KÉSZTERMÉKKÓD, TERMÉKKÓD) - SZERVEZETI EGYSÉG KÓD - PARTNERKÓD - MENNYISÉGI EGYSÉG-KÓD - VTSZ - MOZGÁSNEM KÓD - DOLGOZÓKÓD - FŐKÖNYVI SZÁM - NAPLÓKÓD

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Törzsadatállomány KÉSZLETTÖRZS SZERVEZETI EGYSÉG-TÖRZS PARTNERTÖRZS MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS VTSZ-TÖRZS MOZGÁSNEMTÖRZS DOLGOZÓTÖRZS FŐKÖNYVI TÖRZS NAPLÓTÖRZS

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Forgalmi adatállomány Törzsállományok és forgalmi állományok lehetnek. Törzsállomány: állandó vagy ritkán változó adatok Forgalmi állomány: a könyvelés adatai szerepelnek

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk, a rendszer outputjai

8. Pénzügyi rendszer

„money makes the word go around” (a pénz forgatja a világot) KABARÉ Pénzügy: pénzkapcsolatok és pénzmozgások összessége Üzleti körforgás:

Pénzbeáramlás történhet: Üzleti működésből Befektetésekből Idegen forrásból Tulajdonosoktól Pénzkiáramlás oka lehet: Üzleti működés Beruházás Hitelek, kölcsönök visszafizetése

Pénzügyi elszámolások feladatai: A vállalkozásoknak működésük során követeléseik és kötelezettségeik, azaz pénzügyi kapcsolataik keletkeznek a gazdaság más szereplőivel. Ezek rendezése a pénzügyi elszámolások körében történik, pénzeszközök mozgatásával. Pénzügyi elszámolások feladatai: Pénzintézeteknél vezetett bankszámlákkal Pénztárban lévő készpénzállománnyal Vevőkkel Hitelezőkkel Szállítókkal Állami költségvetéssel Értékpapírokkal Tulajdonosokkal, munkavállalókkal Befektetett pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolások

A pénzügyi elszámolásokhoz tartozó tevékenységek jelentik a PÉNZÜGYI RENDSZER feladatait, amelyek sorrendben az alábbiak: Hitelintézeti kapcsolatok bonyolítása Pénztári feladatok ellátása Partnerkapcsolatok bonyolítása Költségvetési kapcsolatok bonyolítása Pénzügyi levelezés Befektetett pénzügyi eszközök elszámolása

A rendszer működésének leírása Pénzeszközök: fizetési eszközként felhasználható készpénz, elektronikus pénzeszköz, csekk, bankbetét

A rendszer működésének leírása hitelintézeti kapcsolatok bonyolítása A vállalkozások a pénzeszközeiket bankszámlákon helyezik el (kivéve a készpénzben teljesíthető fizetések célára szolgáló pénzeszközök) A bankszámla lehet: Elszámolási betétszámla Kamatozó betétszámla Elkülönített betétszámla Deviza betétszámla Átvezetési számla

bankszámlaszám

A belföldi gyakorlatban történő fizetések történhetnek: A bankszámla felett csak az arra feljogosított rendelkezhet. (aláírási címpéldány) két személy A belföldi gyakorlatban történő fizetések történhetnek: Átutalással Beszedési megbízással (inkasszóval) Okmányos meghitelezéssel (akkreditívvel) Készpénz-helyettestőkkel (csekkel, bankkártyával) Készpénzzel

Átutalás Tetszőleges tartalmú kifizetésre használható A fizetésre kötelezett (átutaló) kezdeményezi megbízást adva a banknak, hogy a bankszámlája terhére, partnere bankszámlája javára az adott összeget számolja el Bizonylata az átutalási megbízás

Beszedési megbízás A jogosult kezdeményezi, hogy számlavezető bankja bankszámlája javára, partnere (a kötelezett) bankszámlájának terhére valamely jogos, igazolható összeget számoljon el. Fajtái: Határidős Azonnali

Okmányos meghitelezés Mindkét fél által jelentős kockázattal bíró ügyletekben jut szerephez A pénzintézet saját nevében vállal kötelezettséget Valójában nem hitelviszony A kötelezett a fedezetet biztosítja

Készpénz-helyettesítő fizetések Csekk Írásbeli fizetési meghagyás Értékpapír A csekk kibocsátója utasítja a bankját, hogy a feltüntetett összeget számlaköveteléséből fizesse ki a csekk bemutatójának Formai és tartalmi követelmények Bankkártya, hitelkártya birtokosa csak természetes személy lehet

Befizetés bankszámlára Kifizetés (felvétel) bankszámláról Készpénzfizetés Befizetés bankszámlára Kifizetés (felvétel) bankszámláról Bankszámlakivonat A pénzintézet a számlatulajdonost bankszámlakivonat útján értesíti a a számláján történt terhelésekről és jóváírásokról. Minden olyan adatot magában foglal, amelyet a bankhoz érkező bizonylatok tartalmaznak

A rendszer működésének leírása pénztári feladatok ellátása A vállalkozások a készpénzforgalom és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására pénztárt létesítenek. A pénztár lehet forint- vagy valutapénztár. Házipénztár működési rendje. Pénzkezelési szabályzat. Bevételi pénztárbizonylat – a házipénztári bevételeknek Kiadási pénztárbizonylat – a kifizetéseknek

A bevételeket és kiadásokat egyaránt utalványozni (engedélyezni) kell. Időrendben a pénztári nyilvántartásba be kell vezetni. (pénztárkönyv vagy pénztári jelentés) Pénztári órák végén naponta pénztárzárlatot kell tartani. Megállapítani a készpénzállományt Megállapítani a kiadások és a bevételek végösszegét Megállapítani az ellenőrző készpénzmaradvány figyelembevételével a záró összeget Pénztárjelentést készíteni

A rendszer működésének leírása partnerkapcsolatok bonyolítása Partnerek: azok a szervezetek, amelyekkel a vállalkozás információcsere viszonyban áll, illetve amelyekkel valós folyamataiban anyagi, pénzügyi kapcsolatba kerül. Vevők Szállítók

A rendszer működésének leírása költségvetési kapcsolatok bonyolítása A vállalkozás több irányú kapcsolatban áll a költségvetéssel: Központi költségvetéssel Nyugdíj- és egészségpénztárral Helyi önkormányzatokkal Kapcsolatos követelések és kötelezettségek útján.

A kapcsolatok eredményezhetnek: - kiutalási igényeket (követeléseket) pl. - fogyasztói árkiegészítés - dotáció - táppénz - családi pótlék - befizetési kötelezettségeket pl. - társasági adó - általános forgalmi adó - fogyasztási adó - személyi jövedelemadó - munkaadói és munkavállalói járulék - társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás - nyugdíj- és egészségbiztosítási hozzájárulás - helyi adók

A rendszer működésének leírása pénzügyi levelezés Fizetési felszólító levél Késedelmi kamat-közlő levél Egyenlegközlő levél

A rendszer működésének leírása befektetett pénzügyi eszközök elszámolása Befektetett pénzügyi eszközök: azok az eszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be más vállalkozónak, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el. Tartós, hosszú lejáratú befektetések.

A befektetett pénzügyi eszközök csoportjai Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyettesítése

A befektetett pénzügyi eszközökről analitikus nyilvántartást vezetnek. Tulajdoni részesedést jelentő befektetés Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Tartósan adott kölcsönök

Számítógépes rendszerszervezés módszertana A pénzügyi rendszer elhelyezkedhet szorosan a főkönyvi rendszerhez kapcsolódóan, de önállóan is.

Adatok és adatkapcsolatok Törzsadatok Banktörzs A pénzintézetek nyilvántartására szolgál Azon pénzintézetek listája, amelyeket számlavezető bankként rendelünk a partnereinkhez. Partnertörzs Vevőink, szállítóink, hatósági és költségvetési kapcsolataink nyilvántartására szolgál Devizatörzs A devizapénztár, illetve az export importforgalom található a vállalkozásnál Főkönyvi törzs Számlatükör tárolására

banktörzs partnertörzs

devizatörzs Főkönyvi törzs

Forgalmi adatok A forgalmi vagy tranzakciós adatok arra szolgálnak, hogy rögzítsék a rendszer egyedeivel kapcsolatos eseményeket, változásokat. Gazdasági esemény ideje Eseményt elrendelő igazoló okmány A gazdasági esemény jellege Érintett partner Összeg Főkönyvi szám

9. Munkaügyi rendszer

Az ember szerepe A vállalati folyamatok mozgatórugója Új értéket hoz létre Legfontosabb erőforrás Belső képe, önálló, szabad akarata, döntőképessége, kreativitása van

A rendszer működésének leírása A munkaügy analitikája A munkaviszony A munka díjazása Bér- és jövedelem-elszámolás analitikája

A munkaügy analitikája Feladata szűken véve a vállalkozás céljának, feladatának, valós folyamatainak megvalósításához szükséges munkaerő biztosítása mennyiségben és minőségi jellemzőiben, összetételében egyaránt. Erőforrásról van szó, tehát nyilván kell tartani.

A munkaviszony a dolgozó és a vállalkozás között fennálló jogviszony. Munkaszerződéssel jön létre – írásban. Kötelező tartalmi elemek: Munkakör Munkavégzés helye Személyi alapbér Egyéb kérdésekről is rendelkezhetnek. MT munkavállaló és munkáltató jogai és kötelességei

A munkavállaló beléptetése A munkaviszony A munkavállaló beléptetése Alapja a munkaszerződés megkötése Munkaügyi nyilvántartás bázisdokumentuma Személyi törzsadatok leghitelesebb forrása Tartalma: Munkavállaló személyi adatai Foglalkozás jellege, jogviszonya Alapbér Gyermekek száma Testi fogyatékosság Beléptetés kelte Munkaviszony jellemzői Munkarend, munkavégzés körülményei Egyéb információk (igazolások…)

A foglalkoztatottak számbavétele Különböző létszámfogalmak: A munkaviszony A foglalkoztatottak számbavétele Különböző létszámfogalmak: Munkajogi létszám A munkáltatóval munkaviszonyban álló dolgozók száma Állományi létszám A munkáltatónál folyamatosan munkát végzők Állományon kívüliek A munkáltatónál munkát végeznek, denem tartoznak sem a munkajogi, sem az állományi létszámba

A létszámadatok vonatkozhatnak A munkaviszony A létszámadatok vonatkozhatnak Időpontra – ezek állapotadatok Időszakra – ezek átlagadatok

A munkaviszony A munkavégzés szabályai és bizonylatai – MT A munkáltató köteles Biztosítani az egészséges munkavégzés körülményeit Megszervezni a dolgozó munkáját A munkavégzéshez szükséges tájékoztatást és információkat megadni Munkabért fizetni A munkavállaló köteles Az előírt helyen és időben a munkavégzés helyén megjelenni Munkaidejét munkával tölteni, munkavégzésre rendelkezésre állni Elvárható szakértelemmel dolgozni Szabályokat, utasításokat,előírásokat betartani Együttműködni Más egészségét, testi épségét nem veszélyeztetni Üzemi titkot megtartani

A munkaviszony A munkavégzés bizonylatai egyfelől a munkaidő nyilvántartására szolgálnak, másrészt a dolgozók munkateljesítményével kapcsolatos információkat adják. Munkaidő nyilvántartó lapok Jelenléti ív Bélyegzőkártya Műszaknapló

A munkaviszony Munkautalvány A munkateljesítményre vonatkozó adatokat tartalmazza Lehet egyéni vagy csoportos

A munkaidő A munkaviszony Napi 8 óra Lehet rövidebb vagy hosszabb, de max. 12 óra A munkarendet a munkáltató állapítja meg Heti munkarendet legalább egy héttel előbb köteles közölni

A munkaviszony A pihenőidő A dolgozót a munkaidőn belül és a munkával töltött időszakok között illeti meg Munkaközi szünet Munkanapok közötti szünet Heti pihenőnap Munkaszüneti nap Szabadság Rendes (munkaviszonyban töltött évek után: alap + pót) Beteg- Szülési Fizetés nélküli

A munka díjazása A munkabér összetevői: Alapbér Bérpótlék Kiegészítő fizetések (szabadság…) Egyéb bér (felmondási időre, megbízás…) Prémiumok, jutalmak Bruttó bér fogalma levonások: - szja - nyugdíj és egészségbiztosítási járulék - munkavállalói hozzájárulás

A munka díjazása Társadalombiztosítási ellátások Táppénz Gyed Terhességi segély Családi pótlék Személyi jellegű egyéb kifizetések Pl. étkezési térítés, jubileumi jutalom, munkába járással kapcsolatos költségtérítés Bérjárulékok Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék Egészségügyi hozzájárulás Munkaadói járulék Szakképzési hozzájárulás

A bér- és jövedelemelszámolás analitikája A bér- és jövedelemelszámolás magában foglalja a dolgozónak kifizetendő munkabér, illetve az egyéb személyi jellegű kifizetések egyénenkénti meghatározását valamint az adatszolgáltatások teljesítését.

Munkaerő-forgalommal Be- és kilépéssel Jogszabályváltozással Időszakos feladatok Munkaerő-forgalommal Be- és kilépéssel Jogszabályváltozással Évnyitással, zárással összefüggő feladatok.

Levonások teljesítése, címzettekhez utalása Folyamatos feladatok Munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, folyósítása Levonások teljesítése, címzettekhez utalása Vállalkozót terhelő járulékok meghatározása Bérfeladás,bérfelosztás készítése

Jövedelmek elszámolásának bizonylatai Munkabérszámfejtés alapjául szolgáló bizonylatok Személyi jellegű egyéb kifizetések Társadalombiztosítási juttatások bizonylatai A személyi jövedelem-nyilvántartás tartalma: dolgozó adatai adószám munkahely neve alapbér, törzsbér bérpótlék kiegészítő fizetések egyéb bér prémium, jutalom egyéb kifizetések társadalombiztosítási juttatások

Jövedelemfolyósítás dokumentumai Munkaidő adatok Törzsbér Pótlékok Kiegészítő fizetés Egyéb bér Prémium Jutalom Betegség, távollét miatti levonások Adózott eredmény terhére történt kifizetéseket Különféle levonások Társadalombiztosítási juttatások

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Munkaügyi rendszerrel összefüggésben, vagy attól elkülönülten is működhet. Ez utóbbi azonban nem szerencsés.

Adatok és adatkapcsolatok Törzsadatok Önelszámoló egységek FEOR szám Bérforma típus Jogviszonytípusok Jogcímtípusok Munkarendek Dolgozótörzs Adóelszámolási paraméterek Forgalmi adatok

10. Termelési rendszer 155 155

Termelésprogramozás: Olyan tevékenység, amelynek során az ember átalakítja és szükségletei kielégítésére alkalmassá teszi a természet tárgyait. Termelésprogramozás: Az a művelet, amelynek keretén belül meghatározásra kerülnek a rendelésállományból fakadó termelési feladatok a műszaki, a gyártási valamint a szállítási kapacitások figyelembevételével. Termelésirányítás: Feladata, hogy ahol lehet, biztosítsa a termelés eredeti ütemterv Szerinti lebonyolítását, megoldja a problémákat, új ütemezési változatokat dolgozzon ki. Értékesítés: A gyártó tevékenységet végző vállalkozások tevékenysége. 156 156

A rendszer működésének leírása 1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele 2. a munkaszám 3. a műszaki előkészítés 4. az előkalkuláció 5. a gyártás és raktárra vétel 6. az utókalkuláció, termelés-elszámolás 7. előállított termékek értékesítése 157 157

1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele Az ajánlat jellegét tekintve tájékozódó tevékenység (megelőzi a megrendelést), de bizonyos mértékben már kézzelfogható feltételeket is tartalmaz. Lényege az eladás, illetve a vétel szándékának közlése, meghatározott kondíciók mellett. Marketingeszközök az ajánlatra Minimális tartalmi követelmények: Ajánlattevő adatai Az ajánlat tárgya, részletes leírása és/vagy bemutatása Az ajánlat érvényessége A szállítandó mennyiség A szállítás módja,az átadás-átvétel ideje, módja, helye Fizetési feltételek A tervezett vagy tényleges eladási ár 158 158

1. az ajánlatok megtétele, a rendelések felvétele A beérkezett megrendeléseket több szempont alapján kerülnek elbírálásra, elrendezésre: Időrendi sorrend összeállítása Megrendelések lebontása összetevőkre Terméksorok közti egyensúly kialakítása Az azonos típusú megrendelések összekötése Visszaigazolás: anyagszükséglet, gyártókapacitás,szállítási kapacitás biztosítása, határidők megállapítása után A gazdálkodó szervezet erről nyilvántartást vezet 159 159

2. a munkaszám Munkaszám: a gyártás azonosítója, kiadása vevőnként, megrendelőkként történik. Egyéni (vevő kapja a számot) Csoportos (termék kapja a számot) A munkaszám indítását és a termelés befejezésekor a lezárását nyilvántartásban kell rögzíteni. 160 160

A gyártási tasak azonosítója a munkaszám. A munkaszám indításával elindul a gyártási tasak is, amelynek szerepe öntő mértékben abban van, hogy összegyűjti egy konkrét munkaszámhoz tartozóan a gyártás során kialakított bizonylatokat, kimutatásokat. A gyártási tasak azonosítója a munkaszám. 161 161

3. a műszaki előkészítés Azoknak a folyamatoknak az összessége, amelyek során a termelés megkezdése előtt kidolgozásra kerülnek meghatározott bizonylatok, kimutatások, műszaki segédletek. A műszaki leírás összeállítja a termékek gyártásához a szükséges dokumentációkat: 1. Műszaki leírást 2. Műszaki rajzokat 3. Darabjegyzéket 4. Technológiai leírást, műveleti sorrendet, időszükségletet 5. Gyártási lapot 162 162

3. a műszaki előkészítés 1. 2. A gyártandó termék műszaki adatai 3. Megmutatja, hogy egy gyártmány összeszereléséhez milyen alkatrészekből mekkora mennyiségre van szükség 4. A műveletek sorrendjének figyelembevételével utal a gyártás során követendő módszerekre Várakozási idő Előkészítési idő Műveleti idő Anyagmozgatási idő 5. Részei: fejrész, anyagokra vonatkozó adatokat, műveleti sorrendet tartalmazó rész 163 163

- egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás. 4. az előkalkuláció Előkalkuláció: - egy-egy új gyártmány előállításakor végzett számítás. - feladata: annak meghatározása, hogy az adott termék gyártásához milyen anyagokat, milyen mennyiségben kell felhasználni, valamint, hogy a gyártás milyen bér- illetve egyéb költségekkel fog járni. 164 164

Ebből kell kiszámolni a tervezett termék önköltségét 4. az előkalkuláció Tételesen sorolja fel a tervezett anyagköltségeket valamint a tervezett egyéb költségeket Ebből kell kiszámolni a tervezett termék önköltségét Ez lehet az árképzés alapja is Készítésénél figyelembe kell a gyártás tervezett körülményeit is 165 165

5. a gyártás és raktárra vétel A gyártás célja olyan termékek, félkész termékek, alkatrészek előállítása, amelyek kielégítik a műszaki követelményeket, tükrözik a vevők igényeit, beépíthetők, illetve eladhatók. A termelés típusai lehetnek: Egyedi termékek gyártása Kis sorozatú gyártás Sorozatgyártás Tömeggyártás Folyamatszerű gyártás 166 166

5. a gyártás és raktárra vétel Megkülönböztetünk: Anyagot, alkatrészt Befejezetlen termelést Félkész terméket Készterméket Műszaki ellenőrzés: minőségi bizonyítvány selejt (anyag-, munka-) 167 167

6. az utókalkuláció, termeléselszámolás Feladata a tényleges ráfordítások meghatározása Felülvizsgálja a gyártási tasakok tartalmát, ellenőrzi a bizonylatokat, kimutatásokat, nyilvántartásokat Meghatározza a tényleges közvetlen költséget, önköltséget Kiszámítja a termelési összköltséget Lezárja a munkaszámot, kiegészíti a munkaszám nyilvántartást Vezeti a termelés analitikus nyilvántartást Feladást készít a főkönyvi könyvelés részére 168 168

7. előállított termékek értékesítése A befejezett termelés eredménye a az előállított termék mennyisége, amely a raktárban várja a kiszállítást, átvételt, értékesítést. Megrendelő: Belföldi Külföldi Fizetés! 169 169

7. előállított termékek értékesítése Az árbevétel alapbizonylata a vevőszámla. Teljesítése történhet: Átutalással Készpénzfizetéssel Számla tartalma: - kiállító adatai - bizonylat száma - bizonylat megnevezése - kiállítás dátuma - gazdasági esemény leírása - vevő adati - fizetés módja - fizetés határideje - teljesítés időpontja - aláírás 170 170

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Adatok, adatállományok kapcsolata 171 171

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Kódszámrendszer Fő azonosító: MUNKASZÁM KÉSZLETKÓD PARTNERKÓD MENNYISÉGI EGYSÉGKÓD VTSZ MOZGÁSNEMKÓD RAJZSZÁM MEGRENDELÉS SZÁMA DOLGOZÓKÓD FŐKÖNYVI SZÁM MŰVELETKÓD NAPLÓKÓD ESZKÖZKÓD 172 172

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Törzsadatállomány KÉSZLETTÖRZS TERMÉKTÖRZS ANYAGTÖRZS SZERVEZETI EGYSÉG TÖRZS ÜZEM-, MŰHELYTÖRZS RAKTÁRTÖRZS PARTNERTÖRZS MENNYISÉGI EGYSÉG-TÖRZS VTSZ-TÖRZS MOZGÁSNEMTÖRZS DOLGOZÓTÖRZS FŐKÖNYVI TÖRZS NAPLÓTÖRZS RAJZSZÁMTÖRZS MŰVELETI TÖRZS ANYAGNORMATÖRZS KAPACITÁSTÖRZS GÉPTÖRZS MUNKASZÁMTÖRZS 173 173

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Forgalmi adatállomány 174 174

A számítógépes rendszerszervezés módszertana Vezetői információk, a rendszer outputjai 175 175