Abraham Maslow szükséglethierarchiája

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Mit lehet tudni a célcsoportról?
Advertisements

Kapcsolattartás a szülői házzal
Migránsok társadalmi beilleszkedése együttműködéssel
Egészségérték-gazdálkodás: Mitől függ az egészségünk?
A szociálpedagógus segítségnyújtásának formái a Kollégiumban
Szociális munka a börtönben
A humán ökorendszer A humán ökorendszer egy hasznos keret, „amelynek segítségével megértjük az ember és környezete között fellépő kölcsönhatásokat.” (Welch)
Az iskolai szociálismunka
Munka - lakás - szabadidő egysége és szervezése pszichiátriai rehabilitáció gyakorlatában Dr. Pető Zoltán.
„EZERARCÚ CSALÁD” A fiatalokkal való kapcsolatfelvétel és sikeres bizalmi kapcsolat kialakításának egyik lehetősége Pistyur Gabriella Sóti Beáta Törzsökné.
Az emberi szükségletek hierarchiájáról
Család.
Szociális és gyermekjóléti területhez kapcsolódó lehetséges szolgáltatások.
Lőwné Szarka Judit ellátottjogi képviselő
Közösségek és célcsoportok konstruálása dr. Szöllősi Gábor, szociálpolitikus, PTE BTK Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék.
Méltósággal segíteni, Jót s jól tenni
Szociális munka az onkológiában
Bevezetés a tanácsadásba Dr. Dan Brinkman.. Tanácsadás  Nátán esete (2Sám 12:1- 14)
„KAPCSOLATTARTÁS A KRÓNIKUS BETEGSÉGBEN SZENVEDŐKKEL”
Kreatív technikák és terápiák a pszichiátriai betegek közösségi alapú ellátásaiban Endre Szilvia május 23.
Orvos- és Egészségtudományi Centrum
& ERŐFORRÁSOK AZONOSÍTÁSA
A pszichiátriai ellátás szervezeti keretei
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata Családsegítő Szolgálat Gyermekjóléti Központja.
Család Családi kapcsolatok jelentősége a gyermek életében
Etikai alapelvek az ápolásban
Ápolásetika.
Pszichoprofilaxis és pszichoedukáció a rehabilitációban
Fenomenológiai megközelítés
CSALÁD.
Gyermek és fiatalkori devianciák kialakulása
A család szerepe, jellemzői
Egyéni döntések a szervezetben
MENEKÜLTEK INTEGRÁCIÓJA A MAI MAGYAR TÁRSADALOMBA ÁPRILIS 15. Készítette: Majer Zsuzsanna Konzulens: Kóbor Krisztina.
Dr. Berghammer Rita Magatartástudományi Intézet
Együtt egymásért és magunkért
KULTÚRA, ÉRTÉKEK, NORMÁK, DEVIANCIA
A TÁRSADALMOSODULÁS LEGFONTOSABB FELTÉTELE A SZILÁRD IDENTITÁS TUDAT, VALAMINT AZ ALKALMAZKODÁSI-, A BEILLESZKEDÉSI-, ÉS A VISELKEDÉSI NORMÁK ELSAJÁTÍTÁSA.
Fogd A Kezem Alapítvány
Az egészségügy, a foglalkoztatás, a szociális ellátás találkozási pontjai avagy: Hova változzunk? dr. Harangozó Judit SE Közösségi Pszichiátriai Centrum,
Biztos Kezdet and the Early Years Foundation Stage
A pszichiátriai beteg emberek szükségletei a támogatott lakhatási formákban Gordos Erika.
Nevelés és nevelői attitűdök
Az iskola gyermekvédelmi feladata, célja, funkciója
Csoport, egyszemélyes csoport, család
Mindennapi veszteségeink
Ki segít a segítőnek?. A segítő „születése” Hogyan válik valaki segítővé? Az ember, mint eredendően társas lény, nembeli lényegeként hordozza a proszociális.
Dr. Schiffer Csilla Társas interakciók a tanulók között
Dr. Schiffer Csilla A család és az iskola kapcsolatának fejlesztése
Az oktatási gyakorlat fejlesztése
Személyiségünk szerepe - a lelki-, és energiaegyensúly megtartásában
A Szabolcsi Fiatalok a Vidékért Egyesület, a Svájci – Magyar Civil Alap Szociális szolgáltatások nyújtása tématerületére 2013-ban benyújtott „Tanítsuk.
A nevelési program, mint a fejlesztés stratégiája
Speciális gyermekvédelem
Bentlakásos intézményi ellátás elkerülését célzó szolgáltatások TÁMOP /1. Marcali Kistérségi Többcélú Társulás Együtt az alapszolgáltatások fejlesztéséért.
AZ ÁPOLÁS ÉS AZ ÁPOLÓ.
2009/2010. tanév Pestszentimre Ady Endre Utcai Általános Iskola.
Találkozásaim a szülőkkel Együttműködések, párbeszédek a fogyatékkal élők családjaival Szász Emese, Gyulafehérvári Caritas – Szociális gondozás fogyatékkal.
A támogatott lakhatás kihívásai
Személyközpontú gondozás
A kamaszok és mi Dr. Gyenge Eszter. Történeti szempontok Archaikus társadalmak Felnőttéválás beavatási rítusok: Átmenet a gyermeki – profán- világból.
MOTTÓ „Engem ne emeljen a magasba senki, ha nem tud addig tartani, amíg megnövök, hanem guggoljon ide mellém, ha nemcsak hallani, de érteni is akar, hogy.
Személyes életvitel.
A szocializáció folyamata
Összeállította: Piacsek László Zoltán
Fenomenológiai megközelítés
A diszfunkcionálisan működő család
Gyermek- és ifjúságvédelem, vezetői felelősség és támogatás
Előadás másolata:

Abraham Maslow szükséglethierarchiája

A biológiai és társadalmi lét problémái a szociális munka szemszögéből

Az emberi lét szüntelen küzdelem különböző nehézségekkel, feladatokkal, krízisekkel, amelyekkel a biológiai folyamatok és a társadalmi élethelyzet tényezői keltenek és tartanak fenn. Testi Lelki egészség Szociális Az ember képes a problémákkal megküzdeni, ezzel megtartani különféle egyensúlyait, eleget tenni különféle funkcióinak.

Emberi személyiség rendelkezik belő védekező képességgel. A társadalom is kínál számára segítséget. A társadalmi fejlődés lassúbb történeti szakaszaiban az egyént a társadalomba való belenövés, a szocializáció folyamata a rá tipikusan váró problémák megoldására felkészíti, illetve az őt körülvevő közösségek megfelelő támaszt nyújtanak számára.

Egyéni és közösségi egyensúlytartás eszközei Vallás Kultúra (születés, halál) Szociális szerepek (varázsló, pap, orvos)

Modern társadalmak Változások üteme felgyorsult. A mai ember számára egyre inkább halványul az, ami régen az eszmélés és a saját helyzetmegítélés fő momentuma volt, a családhoz, csoporthoz, közösséghez, valláshoz és etnikumhoz (népesség-csoporthoz) tartozás.

Modern társadalmak Modern medicina Professzionális lelki segítségnyújtás és terápia. Legkülönbözőbb típusos egzisztenciális gondokra intézményes megoldások. Nincs megnyugvási forrás, amit a túlvilági élet hite jelentett. Kölcsönös segítési készség csökkent. Meggyengültek és felbomlottak a közösségek.

Az egzisztencia, a biológiai és a társadalmi lét a gondok, bajok életfeladatok, a potenciális krízisek (lappangó válságok) tömegével jár együtt. Ezekben az egyén gyakran elerőtlenül, magára marad, és a külső, professzionális segítségre szorul. A társadalomban e célból jött létre a szociális munkás szerep és feladatkör.

Az életkorra jellemző biológiai betegségek Társadalmi réteghelyzet döntő jelentőségű. A szociális munkás úgy segíthet a hátrányos helyzetben élő családoknak, ha odafigyel, segíti, megtanítja és figyelmezteti őket a gyermekgondozás elemi szabályaira, a szokásos gyermekbetegségek megfelelő gyógyítására, ápolására.

Az életkorra jellemző biológiai betegségek Elhanyagolja a növekvő gyermek egészségügyi károsodását (kancsalság, foghibák, gerincferdülés, látási, hallási károsodások, diszlexia) Serdülő biológiai problémái (menstruációs zavarok, genitália fertőzései, fogamzás-gátlás)

Az életkorra jellemző biológiai betegségek Jellegzetes biológiai terhelés a terhesség, a szülés, a gyermekágy, a csecsemőellátás időszaka. Növekvő gyermekek növekvő elfoglaltság a felnőttnek, mely súlyosbodik, egyedülálló szülő, munkanélküliség, betegség esetén. Balesetek, idült betegségek.

Az életkorra jellemző biológiai betegségek Lakáshelyzet Közművesítettség, Közlekedési lehetőség Bevásárlási lehetőség Háztartás gépesítettségi foka Körülmények komfortfokozata

Az életkorra jellemző biológiai betegségek Idős kor A környezet is komoly terhelés alá kerülhet. Krónikus beteg, magatehetetlen idős ember családja külső segítségre szorul. Haldoklás, halál

Lelki betegségek Kisgyermekek neurotikus tünetképzése (kistestvér születik, házasság megromlik, csökken irántuk a figyelem) Serdülés (önértékelés problématételei, konfliktuskézség, beilleszkedési zavar) Párválasztás, pármegtartás problémaköre, házasság problematikája (alkoholabúzus, alkoholizmus).

Lelki betegségek Munkakezdés, betanulás, vezető szerep. Munkanélküliség (önbizalomvesztés). Nyugdíjazás. Elmagányosodás.

Az elmélet és a gyakorlat integrációja Az EGYI spirál

A spirál összetevői Felidézés Mérlegelés Összekapcsolás Hivatásos válasz

Felidézés A gyakorlati tapasztalat felidézése. Kölcsönös kapcsolat a segítő tevékenység többi résztvevőjével, meghatározó tényekkel. Körülmények, helyszín, interperszonális, kulturális, gazdasági, politikai módosító tényezők tudatosítása.

Mérlegelés Gyakorlati tevékenység megvizsgálása. Felidézett interakció hatékonyságának vizsgálata, ennek hatása a klientúrára, a szociális munkásra. Elvégzett munka értékelése. Előítéletek, értékek, feltevések vizsgálata. A mérlegelés irányított, céltudatos.

Összekapcsolás A többféle lehetséges szakmai reakcióból ki kell választani az adott helyzetben legmegfelelőbbet. A hivatásos válasz nem ötletszerű, hanem a megfelelő elmélet alkalmazása.

Hivatásos válasz Az EGYI spirál vége, és az új szakasz kezdete. Az eddig előkészített szakmai döntés gyakorlati alkalmazása. A tudás és gyakorlat integrálása.

Az önsegítés

Indokoltság Negatív társadalmi folyamatok Betegség, Munkanélküliség, Deviáns viselkedés, a társadalom szélére sodornak embereket, az önsegítő csoportok célja ezeknek az embereknek az újbóli integrációja.

A társas támogatás összetevői Érzelmi támogatás. Javak, szolgáltatások amikhez hozzájuthat. Információk, amelyek rendelkezésre állnak. Értékelés, személyes megbecsülés a környezet részéről.

Definíció Az önsegítő csoport tagjai mindig személyes kapcsolatban állnak egymással, az interakció szemtől-szembeni. Létrejöttük spontán, nem külső erő hozza létre. A személyes részvétel alapfeltétel. A közösen kialakított alaptevékenységben a tagok rendszeresen részt vesznek.

Definíció A csoport szükségessége a kompetencia-hiányból adódó állapotokból indul ki, azaz olyan állapotokból, ahol az egyén egyedül nem képes uralni a helyzetet, nem tud megoldani egy problémát. A csoportok referencia-csoport szerepet is betöltenek, önerősítés forrásul is szolgálnak, azaz olyan vonatkoztatási csoportként működnek, ahol a csoport értékrendje, véleménye mértékadó az egyén számára.

Az önsegítő csoportok főbb hatótényezői A kiszolgáltatottság csökkentése: csoporton belül mindenki egyenrangú. Az izoláció megszüntetése: a csoport létszám 10-12 ember, mindenki személyes kapcsolatban van mindenkivel. Az önértékelés változása: az egyén vele hasonló sorsúakkal van együtt, teljes személyiségével vehet részt a kapcsolatokban, ez elérhetővé teszi az önmagáról alkotott kép változását.

Pozitív szerepmodell: a változást célzó csoportokban a gyógyult tagok szerepmodellként is szolgálnak. Ideológia: minden csoport valamilyen ideológia alapján dolgozik, kognitív változást ér el az értékekben, elvárásokban. Tervet kínál a változáshoz, értelmezi a valóságot, kezelt problémát. A stigma érvényességének megszüntetése. A csoport tagjai a normál társadalomban a perifériára szorultak, a stigma határozza meg a kapcsolataikat, csoporton belül azonban a stigma nem érvényes.

A társadalmi helyzet és megítélés javítása: egy-egy stigmatizált kategória képviselője elérhet nagyobb társadalmi interakciót. Pszichoterápiás hatások: a csoport arra ösztönzi tagjait, hogy megfigyeljék saját magukat, viselkedésükről új képet alkossanak, felelősséget vállaljanak, türelmesek legyenek. A tagok ellátása információval, tanáccsal: a tagok bőven ellátják egymást tanácsokkal egy-egy probléma jobb kezeléséhez.

Értékteremtő – értékőrző funkció: az önsegítő csoport hangsúlyt helyez a személyes, emberséges kapcsolatokra, egymás iránti elkötelezettségre. Univerzális élménye: a tagok átélik, hogy problémájukkal nem állnak egyedül. Megtanulják problémáikat szélesebb társadalmi összefüggésben látni, rájöhetnek, hogy meg nem felelés érzésüknek a társadalmat jellemző szociális és politikai okai is vannak.

Önsegítő csoportok szervezése A szakember szerepe: a szakembernek csak csoport létrejöttéig van „dolga” hiszen megszokta, hogy dönt, irányít, így akaratlanul is átveszi a döntéseket a tagoktól. Kapcsolat keresés: fontos, hogy aki önsegítő csoportot szeretne létrehozni, személyesen nyerjen meg 2-3 embert az ügynek. Propaganda: plakátok, hirdetések megjelenítése orvosi rendelőkben, ABC-ben, szórólapok elhelyezése is segíti a szervezést.

Taglétszám, csoport összetétele: 6-12 tagú csoportok működése a legideálisabb, nagyobb csoportban nincs lehetőség a személyes kapcsolattartásra a csoport minden tagjával. Az összejövetelek gyakorisága: hetente-kéthetente. Az együttlét időtartama 2-3 óra. A részvétel teljesen önkéntes, azonban elvárják általában- hogy aki jelentkezik, legalább egy évig többé-kevésbé folyamatosan járjon.

Alapvető magatartás formák: Helyszín: első ízben szükséges lehet, hogy valamelyik tag lakásán rendezzék az összejövetelt, később szerencsésebb klubok- tanácsadók helyiségeiben tartani a találkozókat. Egyházi intézményben, párt helyiségben, pszichiátrián nem javasolt. Alapvető magatartás formák: Önirányítás: a csoport maga határozza meg az összetételt, mindenki saját magáért felelős, hogy aktívan kezdeményezze a problémái megoldását. Szolidaritás: egymás között kölcsönös és teljes elismerésen alapul, mélyebb az összetartozás „sorstársak” között. Nyíltság és őszinteség mindenkien törekendie kell, hogy ne csapja be a többieket, ne akarjon mást mutatni magáról, mint amilyen.

A csoport fejődés-menete Kapcsolatok kiépítése – kezdeti szakasz, ekkor a csoport még nyitott új tagok számára is. Hatalmi harc fázisa – a rivalizálás felerősödik. Intimitás – a csoport nehezen tud új tagokat befogadni, felmerül a zártság igénye. Differenciálódás időszakában mindenki önálló individumként vesz részt a csoportban, elfogadva a másság tényét. Innentől ismét képessé válik a csoport új tagok felvételére. Leválás-függetlenedés – attól függően, hogy fokozatosan lépnek ki a tagok, vagy az egész csoport szűnik meg, a tagoknak át kell élnie a leválás-függetlenedést.