Előadó: Dr. Talyigás Katalin Szociális Innováció Alapítvány Európai Kitekintés Előadó: Dr. Talyigás Katalin Szociális Innováció Alapítvány

Az Európai Gazdasági Közösség létrejöttekor a legfontosabb a béke, a gazdasági élet fellendítése, a háborús nyomok eltüntetése volt. 1957 –es Római szerződésben a szociálpolitikai célok még nem voltak olyan meghatározóak, mint ahogy későbbiekben azok lettek 1974 Szociális Akció programtól mely a munkavállalók jogairól szólt elsősorban, hosszú út vezet  1997-es Amszterdami Szerződéséig: Új területeket nyitott meg a közösségi politikában: mint, pl.. a szegénység elleni küzdelem, fogyatékosok jogai. 2000-ben dolgozták ki a 15ök a lisszaboni stratégiát, amiről kicsit bővebben szeretnék szólni

Mit tudunk Lisszabonról? Ha megkérdeznek egy aktív korú állampolgárt mi a legfontosabb számára? A válasz rendszerint : elsősorban az, hogy legyen munkája, és ezt a munkát fizessék meg tisztességesen, hogy magáról, vagy ha van, családjáról tudjon megfelelően gondoskodni. Idős korában biztonságban éljen

Mit kell tudnunk a Lisszaboni Stratégiáról? Nem biztos, hogy hallott Lisszabonról, de a kívánsága összecseng az Unióban élő több millió ember vágyával: békében megfelelő körülmények közt élni megfelelő munkát végezni, biztos időskort tudni. Lisszabon erről szól: 2000-ben a 15ök elhatározták, hogy Európa lesz a világon a legversenyképesebb gazdaság, s e közben megvalósítják a szociális Európa modelljét. Versenyképesség és szolidaritás, fenntarthatóság ez volt az a három kulcsfogalom, amire épült a Lisszaboni Stratégia 2005-ben felülvizsgálták, látva milyen nehéz helyzetben élnek az új tagállamok, és megerősítették a szándékot, előtérbe helyezték a gazdasági versenyképesség növelését szorgalmazó döntéseket

A Lisszaboni Stratégia Az EU gazdasági növekedését és munkahelyteremtést célzó tízéves stratégiája. 2000. március 23-24.-ei lisszaboni csúcstalálkozó Tagállamok gazdaságpolitikai koordinációjára, összehangolására épülő folyamat – tavaszi csúcstalálkozók (tagállamok állam- és kormányfői) Kp-i célkitűzés: 2010-ig az EU a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudásalapú társadalmává váljék, amely képes a fenntartható fejlődésre (környezetvédelem, gazdasági növekedés, szociális előrehaladás összehangolása), miközben nagyobb szociális kohézióval több és jobb munkahelyet teremt Versenyképesség és a növekedés fokozására koncentrál Szükséges: A szociális ellátórendszerek összehangolt fejlesztése Közös célkitűzések konkrétabb meghatározása

2005-ben a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata 2005-ben a Lisszaboni Stratégia felülvizsgálata szerint az Európai Unió nem mondott le arról a céljáról, hogy legyen olyan versenyképes, dinamikusan fejlődő, tudásalapú gazdaság az Unió, mely képes a fenntartható fejlődésre, több és jobb munkahely létesítésére, nagyobb társadalmi kohézió mellett, mint bárhol a világon. A dokumentum világosan fogalmazza meg, hogy a versenyképesség nemcsak gazdasági kérdés, fenntartásában, erősítésében a társadalmi kohézió nélkülözhetetlen elem. Magyarországon, de az újonnan csatalakozó államok többségében ez valóban társadalmi megújulást kell, hogy jelentsen. Ezért helyes az Operatív Program Társadalmi Megújulás Programnak nevezni szimbolikus erejű, a magyar társadalom szegény és sérülékeny rétegeinek fel kell zárkóznia a XXI század Európájához.

Az európai szociális modell Mindenekelőtt értékekről szól: Egyenlőség Szolidaritás Újraelosztás Elemei között megtalálható az oktatáshoz és egészségügyi ellátáshoz, és az egyéb közszolgáltatásokhoz való egyetemes és olcsó hozzáférés, mint állampolgári jog, mely a sikeres és modern gazdaság és az igazságos társadalom sarokköve.

A nyitott koordináció módszere Európai Bizottság népesedéspolitikai vitairat - Zöld Könyv kibocsátása (2005)  európai szintű konzultáció demográfiai folyamatok alakulása – 3 fő tendencia 1. várható élettartam emelkedése 2. 60 évnél idősebb munkavállalók számának emelkedése 3. alacsony születési arányok probléma kezelése: Lisszaboni Stratégia megvalósítása

Nyitott koordináció szempontjai 3 prioritás: 1. a demográfiai arányok változtatása Fehér Könyv – cselekvési, jogalkotási program 2. generációk közti egyensúly biztosítása 3. életciklusok közötti hidak megteremtése A szociális védelem problematikájának kezelése a szociális biztonsági rendszerek európai szintű koordinációját, azaz a tagállamok joganyagának harmonizációját igényli a következő területeken: a szociálpolitika, a nyugdíjrendszerek, a szegénység elleni küzdelem, a foglalkoztatás, illetve a családvédelem és az egészségügy területén.

A szükséges közösségi lépések Munkatermelékenység és foglalkoztatás növelése - különösen a nők, a fiatalok, és az idősek körében (a korai nyugdíjba vonulás trendjének megfordítása) Élethosszig tartó tanulás; a munkavállalók képességének megtartása, és rugalmas munkakörülmények elősegítése; mobilitás növelése; humán tőkébe befektetés Szociális védelmi rendszerek, ellátórendszerek összehangolt fejlesztése a fenntarthatóság érdekében (a nyugdíjak modernizációja, a nyugdíjak értékállóságának megteremtése, tartós ellátásra szoruló idősek ellátása) Az egészségügyi ellátórendszer színvonalának fejlesztése Kutatás, innováció (az egészségügy és az időskori ellátás területén kutatások és tanulmányok készítése) Összehangolt cselekvés előkészítése (az idősekkel szembeni diszkrimináció, munkanélküliség és szociális kirekesztés elleni küzdelem)

Aktív öregség - A szociális kirekesztés elleni küzdelem 3 kulcsszó: egészség, társadalmi részvétel, biztonság Az aktív öregség a lehetőségek megteremtését jelenti, azt, hogy az emberek fizikai, társadalmi, mentális jólétüket az adottságaikhoz képest megvalósíthassák A szociális kirekesztés elleni küzdelem: Jövedelembiztonság megteremtése Hozzáférés a szociális szolgáltatásokhoz Esélyteremtés a közlekedésben Munkaerő-piaci részvétel fokozása Az érintettek mozgósítása Skandináv példa: Norvégia, Finnország: az idősödő társadalom problémáját a teljes foglalkoztatás imperatívuszával közelítették meg. Társadalombiztosítási rendszer megszigorítása A szociális szolgáltatások rendszere önkormányzati szinthez kötődik  felhasználó közelibb

Tanácskozás a Lisszaboni stratégiáról 2007. február 5-6. Brüsszel A vita három munkacsoportban zajlott: Fenntartható energia Belső piac Humántőke és oktatás A 3. csoport ajánlásai: a megkülönböztetés elleni harc - Az élethosszig tartó tanulás támogatása - A társadalmi kohézió elősegítése - Versenyképességet fokozó adópolitika - Szorosabb együttműködés a munkaadók és munkavállalók között Poettering elnök cselekvésre szólította fel a felelősöket: helyi, nemzeti és európai szinten is. Az Európai Bizottság elnöke, Jose Manuel Barosso kijelentette, hogy a tagországoknak közös politikára van szüksége, 27 különböző irány nem segít. Ez a megállapítás a szociálpolitikára is érvényes…

Ez az a megközelítés, amely előttünk áll. Kulcskérdés: több és sokkal több új munkahelyet kell létrehozni, a megerősített nyílt koordinációs módszert kell alkalmazni, melyben a nemzeti és az európai parlament is részt vesz, tehát közös európai irányvonalak és a nemzeti sajátosságoknak megfelelő testre szabott lépések szükségesek. Ez az a megközelítés, amely előttünk áll. Most végre sikerült kiválasztani a zeneművet, a zenekar neki kezdhet játszani. (Poettering)

Köszönöm a figyelmet!