VÁLLALATOK TÁRSADALMI FELELŐSSÉGVÁLLALÁSA, REGIONÁLIS VIZSGÁLAT AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN BME Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Budapest, 2009.

Célkitűzések A regionális empirikus kutatás és összehasonlító elemzés során vizsgáltuk: 1.a régió vállalatainak elkötelezettségét, 2.a vállalatok által ismert és alkalmazott CSR-eszköztárat, és a társadalmi felelősségvállalásra fordított és a jövőben fordítandó erőforrásokat, 3.a régióban tapasztalható – a vállalatokra irányuló – társadalmi nyomás mértékét, 4.a felelős tevékenység motivációit és korlátozó tényezőit, valamint a vállalatok igényeit felelős tevékenységük fejlesztésének támogatására, 5.a társadalmilag felelős vállalati tevékenység és az üzleti siker közötti kapcsolatot a régióban, 6.a régió vállalatai társadalmi felelősségvállalásának mértékét hazai és nemzetközi összehasonlításban.

A regionális empirikus kutatás keretei A társadalmi felelősségvállalásnak a kutatás során kiemelt területei, amelyek a fenntarthatóság különböző dimenzióit képviselik és hozzájárulnak a jólét növekedéséhez:  Környezetvédelem – környezeti hatások mérséklése  Éghajlatváltozás mérséklése  Vegyi anyagok használatából eredő kockázatok mérséklése  Esélyegyenlőség, nemek közötti egyenlőség  Korrupció elleni küzdelem

A regionális empirikus kutatás keretei A regionális empirikus kutatás keretei Vállalati kérdőív A nagy-, valamint a kis- és középvállalkozások részére összeállított 6 oldalas kérdőív szerkezetileg 5 kérdéscsoportra bontható, amelyeket úgy igyekeztem megfogalmazni, hogy az mind a nagyvállalatok, mind pedig a kisvállalkozások számára értelmezhetők legyenek: Válaszadók: 135 KKV és 14 nagyvállalat (kiküldve: 1460) Válaszadók: 135 KKV és 14 nagyvállalat (kiküldve: 1460) I.A vállalat elkötelezettsége II.Alkalmazott és ismert CSR eszköztár III.Vállalati stratégiai tervezés IV.A CSR bevezetésének siker- és korlátozó tényezők V.Általános adatok

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 1. Az Észak-magyarországi régió vállalataira jellemző ugyan a környezeti és a társadalmi problémák iránti elkötelezettség, ez azonban leginkább csak a szabályozásnak és a kötelező ajánlásoknak való megfelelést jelenti. Az elkötelezettség a régióban még csak elméleti síkon – a retorika szintjén – létezik, és inkább csak a szándékot tükrözi, nem pedig a jól bevált gyakorlatot mutatja. Forrás: saját szerk. n=14 (2008) Forrás: saját szerk. n=135 (2008)

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 2. Igen kevés azon felelős vállalatok száma az Észak-magyarországi régióban, amelyek nagyszámú – az Unióban használatos – CSR-eszköz alkalmazásáról számolhatnak be, inkább a közösségi tevékenységek folytatása jellemző. A vállalatok sok eszközt még csak nem is ismernek, a bevezetni tervezett eszközök között pedig inkább csak minőségirányítási és menedzsmentrendszerek és a munkavállalókkal való kapcsolattartás egyes módjai szerepelnek. Az alkalmazott CSR-eszközök körét a leginkább szinten tartani kívánják a vállalatok, felelős tevékenységüket többségük az eddigiekhez hasonló módon kívánja folytatni, és az alkalmazásukra fordított kiadások növelését is csak igen kis hányaduk tervezi. Forrás: saját szerk. n=12 (2008) Forrás: saját szerk. n=131 (2008 )

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 3. A régió vállalatainak egy harmada esetében a vevők, illetve az üzleti partnerek értékelik azok felelős társadalmi és környezeti tevékenységét, azonban megközelítőleg ugyanilyen arányban vannak, amelyek vevői ezt egyáltalán nem értékelik a felelős vállalati magatartást, ami a régióban élők – és végső soron az egész magyar társadalom – társadalmi és környezeti tudatosságának alacsony szintjére is utal. A tudatos fogyasztók hiánya pedig az egyik komoly gátja a társadalmi felelősségvállalás fejlesztésének, ezért a lakosság tudatformálására is nagyobb hangsúlyt szükséges helyezni a jövőben. Forrás: saját szerk. n=13 (2008)Forrás: saját szerk. n=122 (2008)

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 4. Amíg a régió vállalkozásai azon tényezőket tekintik felelős tevékenységük legfontosabb céljainak és motiváló tényezőinek, amelyek elérése már rövid távon hozzájárulhat jövedelmezőségük emelkedéséhez, addig a nagyvállalatok indítékai sokkal inkább kapcsolódnak a valós elkötelezettséghez. A felelős vállalati tevékenység legfontosabb korlátozó tényezői között a régióban a pénzügyi erőforrások hiánya és a kormányzat, valamint a szakmai támogatások hiánya szerepel, valamint az a – releváns információk hiányából fakadó – nézet, mely szerint a társadalmi felelősségvállalás nem jár üzleti előnyökkel. A szakmai szervezetektől és a döntéshozóktól aktívabb támogatást várnak el mind a régió vállalatai, mind pedig a vállalkozások.

A regionális empirikus kutatás eredményei Megáll A vállalat alapvető értékrendjének való megfelelés 9.A tőkéhez való hozzájutás feltételeinek javítása 2.Hozzájárulni a fenntartható fejlődéshez 10.A szabályozás szigorodásának elkerülése, megelőzése 3.Etikus vállalat módjára cselekedni 11.Állami támogatások elnyerése 4.A vállalat jó hírének ápolása 12.A hálózatépítés (networking) előnyeinek kihasználása 5.Az üzleti kockázatok csökkentése 13.Termékek és szolgáltatások fejlesztésének elősegítése 6.Alkalmazottak megnyerése, megtartása és motiválása a vállalat számára 14.A vevőkör bővítése, új piacok megnyerése 7.Felelősségvállalás a vállalat tevékenysége által érintettekért 15.Az erőforrások korlátosságának kezelése 8.A vevői és beszállítói hálózatok elvárásainak való megfelelés 16.A költségek csökkentése Forrás: saját szerk. n=149 (2008)

A regionális empirikus kutatás eredményei Megáll 4. 1.A vállalatok nem rendelkeznek információval vagy kevésbé ismerik a témakört 8.Külső támogatás hiánya (pl. kormányzat, szakmai szervezetek részéről) 2.A piac nem ismeri el az ilyen jellegű elkötelezettséget 9.A menedzsment sokszor nem elég elkötelezett 3.Nem járna érzékelhető előnnyel a vállalat számára 10.A munkavállalók gyakran nem érdeklődnek a téma iránt 4. Nem releváns üzleti szempontból 11.Az üzleti partnerek általában nem várják el a vállalatoktól 5.Nem kapcsolódik a vállalatok tevékenységéhez 12.Elsősorban nem a nagyvállalatok feladatának tekintik 6.A vállalatoknak nincs pénzügyi erőforrásuk, illetve idejük rá 13.Gyorsan változik a szabályozási környezet (pl. jogszabályok, szabványok) 7.Tapasztalat és szervezési készség hiánya 14.Más oka van Forrás: saját szerk. n=138 (2008)

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 5. A régió vállalatainak profitabilitása és CSR-aktivitása (társadalmi és környezeti aktivitása, a helyi közösségeknek nyújtott előnyök és a CSR stratégiai jelentőségének foka) közötti pozitív kapcsolat nagyon gyenge, vagyis a vállalatok CSR-aktivitása a régióban nem a profitabilitáson múlik, sokkal inkább a régió általános társadalmi viszonyai fékezik a CSR terjedését. Vállalatok A profitabilitás és a társadalmi és környezeti aktivitás helyi közösségeknek nyújtott előnyök CSR stratégiai jelentősége közötti kapcsolatot jellemző korrelációs együtthatók Nagyv-ok 0,2760,6420,111 KKV-k 0,0260,2430,220 A régió vállalatainak profitabilitása és CSR-aktivitásuk közötti kapcsolat A régió vállalatainak profitabilitása és CSR-aktivitásuk közötti kapcsolat Forrás: saját szerk. n=14 Nagyv. n=120 KKV (2008)

A regionális empirikus kutatás eredményei Megállapítás 6. A régió vállalatainak társadalmi felelősségvállalása lemaradást mutat a magyarországi vállalatok felelős tevékenységétől, de a környező – hasonló gazdasági, társadalmi és politikai háttérrel rendelkező – kelet-közép-európai országok gyakorlatától is. Az alkalmazott CSR-eszköztár és az érintett társadalmi és környezeti problémák köre is szűkebb az Észak-magyarországi régióban. Az összehasonlító elemzés szempontjai: 1.a CSR értelmezése 2.alkalmazott vállalati CSR-eszközök 3.Jelentéskészítés, minősítések és szabványok 4.a civil szervezetek és intézmények szerepe 5.a média szerepe 6.az oktatás és a CSR-kutatások szerepe 7.a kormányzat és a közigazgatás szerepe

Javaslatok és az eredmények hasznosíthatósága Intézkedési javaslatok a CSR-tevékenység fejlesztésére:  Üzleti szféra (Nagyvállalatok és KKV-k)  Civil szervezetek  Kormányzati szervek (Központi kormányzat és helyi önkormányzatok)  Média  Oktatási intézmények (Közoktatás és felsőoktatás)