PEDAGÓGIAI SZOCIÁLPSZICHOLÓGIA (NMP_PS021K2) Módszerek: előadás, forráselemzés Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: A Szakirodalom folyamatos feldolgozása, 1 évközi Zárthelyi dolgozat megírása

A kurzus célja A tárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljanak olyan kompetenciák, melyekkel az általános és középiskolában zajló nevelési helyzeteket és az iskola szociálpszichológiai jelenségeit kezelni tudják, továbbá cél elemezni az iskolában előforduló nevelési- és szociálpszichológiai jelenségeket, az egyén és társadalom kölcsönhatásainak folyamatát, az oktatási folyamat nevelés lélektani vonatkozásait. A hallgatók ismereteket kapnak a pedagógus nevelői - oktatói tevékenységét befolyásoló szociálpszichológiai folyamatokról, a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítéséről, fejlesztéséről. Megismerik a nevelői tevékenység eredményességét meghatározó pszichológiai törvényszerűségeket, a pedagógiai folyamatok tervezésének fontosságát.

Tartalom A szociálpszichológia és a neveléslélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében; A szocializáció. A családi és az intézményes szocializáció fő jellegzetességei; Szocializációs zavarok; Attitűdök és előítéletek, szerepük az iskola világában; A személypercepció és a Pygmalion effektus. A tanári elvárások hatása a tanulókra.; A kommunikáció, a tantermi kommunikáció jellegzetességei; Az interperszonális kapcsolat, interperszonális viszonyok az iskolában; A csoport, mint szociálpszichológiai jelenség, iskolai csoportok; Az iskolai tanulás; Az iskolai tanulás motiválása

Szakirodalmak Kötelező olvasmányok: N. Kollár Katalin, Szabó Éva: Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest, 2004. 279-470 old. Pedagógiai szociálpszichológia szerk.: Schmercz, I. Pszichológia a pedagógusképzésben sorozat Nyíregyháza, 2002. Tóth, L.: Pszichológia a tanításban. Pedellus Kiadó. Debrecen 2000. (98-361 old.) Vajda Zsuzsanna, Kósa Éva: Neveléslélektan. Osiris, Budapest. 2005. 46-107 310-358 Ajánlott irodalom: Bernstein, D. A., Roy, E.J. Srull,T.K. Wickens C.D. Psychology Boston USA 1989. Gordon, T. T. E. T. Teacher effectivenes training. New York: Wyden. 1974. Hatvani, Andrea, Estefánné Varga Magdolna, Taskó Tünde: Személyiség és szociálpszichológia. EKF, Eger, 2001.

A szociálpszichológia és a neveléslélektan fogalma, tárgya, helye a tudományok rendszerében; .

A neveléspszichológia fogalma A pszichológiai kutatási eredményeknek és elméleteknek a nevelés kérdéseire való alkalmazása, illetve a nevelési helyzetből (otthoni és az iskolai nevelés) adódó kérdések kutatása. Határtudomány a pszichológiai és a pedagógiai tudományok között.

A szociálpszichológia fogalma A pszichológia részterülete, amely a fejlődés- a személyiség- és a motivációkutatás ismeretanyagát a pszichológiai-tudományos módszerek közvetítésével a társas interakciókra, illetve az egyént környező kultúrára vonatkoztatja. Határtudomány a pszichológiai és a szociológiai tudományok között.

A neveléspszichológia tárgya A szocializáció és a nevelés A család mint nevelési színtér Az iskola mint nevelési színtér A nevelői személyiség és ennek hatása Az iskolai tanulás A tanuláshoz szükséges képességek és ezek fejleszthetősége A tanuláshoz szükséges személyiségvonások Az egyéni bánásmódot igénylő gyermekek

A szociálpszichológia tárgya Társas alkalmazkodás típusai, formái. Társadalmi vagy kulturális normák internalizációja. Társas attitűdök, sztereotípiák, előítéletek vizsgálata. Társas szerkezet, csoportok, csoportdinamika. Kommunikáció, konfliktus. Vonzalom,személypercepció, attribúció.

A neveléspszichológia és a szociálpszichológia együttes szemlélete az iskolai teljesítmény tanulmányozásában

Törvények: A szerkezet és funkció egységének törvénye: a szerkezet meghatározza a funkciót és a funkció (gyakorlás) visszahat a szerkezetre, alakítja azt. Ebből következik, hogy csak a funkcionáló szerkezet képes a fejlődésre, és minél magasabban fejlett a szerkezet, annál magasabb funkciók ellátására képes.

Plaszticitás törvénye: A fejlődés életkortól függ. Minél fiatalabb a szervezet, ezen belül az idegrendszer, annál képlékenyebb. Aktivitás törvénye: Minden egészséges emberre jellemző egy általános aktivitás drive. Akkor érezzük magunkat jól, ha a nekünk megfelelő, szükséges ingerek jelen vannak.

Koegzisztencia törvénye: Az ember különböző tevékenységeiben különböző fejlettségi szinten áll. Transzfer törvénye: Minden tanulás befolyásolja, segíti vagy gátolja a következő tanulást.

Okság törvénye: A tanulás pszichikusan determinált, azaz a hatást mindig befolyásolja a gyermek személyisége. A belső alapok és a külső hatások egysége: A tanulás akkor eredményes, ha a külső hatás akkor érkezik, ha a belső feltételek (érettségi szint) már rendelkezésre áll.

Pedagógiai pszichológia kutatási módszerei

Megegyezik a fejlődéslélektan vizsgálati módszereivel kísérlet megfigyelés explorációs módszerek tanulói tevékenység produktumainak elemzése tesztek