A magyar nyelv szótagolási szabályai

„Nyelvében él a nemzet” Előszó „Nyelvében él a nemzet”

Használat Értelemszerűen olvassuk végig a szöveget! Értelmezzük! Azt követően pedig próbáljuk elsajátítani az olvasottakat!

A foglalkozás tagozódása I. CÉL 1. követelmények kompetenciák II. TARTALMI LEÍRÁS, STRUKTÚRA III. TEVÉKENYSÉGEK (TARTALOM) 1. Motiváció 10. 2. Korábbi ismeretek aktivizálása 2.1. Részellenőrzés 3. Új ismeretek feldolgozása 15. 3.1. Ellenőrzés 4.1. Összefoglalás: a leckék összegzése 4.2. Összefoglaló kérdések 5. Értékelés 47. 5.1. Összefoglaló kérdések, feladatok 5.2. Kérdések, feladatok megválaszolása IV. EGYÉB 52. IV.1. Fogalmak 54. IV.2. Források

Célkitűzés Célunk az, hogy a tanulók a tanult elválasztási eseteket önállóan alkalmazzák szövegírás során. Rávilágítás az elválasztás szabályainak fontosságára. Helyesírási , gondolkodási képesség fejlesztése. Íráskészség, analizáló képesség fejlesztése

Követelmények, kompetenciák A szótagolás szabályainak elsajátítása után, a gyakorlás során terjesszük ki az elválasztásról tanultakat, a többtagú szavakra is, és az elválasztási szabályok kombinált alkalmazásával tegyük gyakorlatiassá, használhatóvá az ismereteket.

Tartalmi leírás 1. Az első osztályban az olvasás, írás elsajátítása folyamán már bizonyos nyelvi ismeretekre szert tettek tanulóink: hang, betű, szótag, szó, mondat fogalma. Az első osztályban szerzett ismeretekre és a gyerekek ösztönös nyelvhasználatára alapozva kezdjük el a második osztályban az anyanyelv tanulását.

Tartalmi leírás 2. A második évfolyamon kezdjük el az anyanyelvi ismeretek rendszerbe foglalását, a nyelvi jelenségek, törvényszerűségek megfigyelését, vizsgálatát.

Tananyagtartalom Beszéd és az írás A hangok és a betűk A szótagolás és az elválasztás A szavak-a szóelemek A mondat Év végi ismétlés

Motivációgyártás A szótagolásban szerzett jártasság a helyesírás támasza lehet. A pontos szótagolás segíti a helyesírást, különösen tollbamondás során/helyesírásunk második alapelve/.

Korábbi ismeretek aktivizálása 1. A beszéd és az írás Gondolatainkat legtöbbször beszédben vagy írásban közöljük, de másképpen is kifejezhetjük. Magyarok vagyunk. Magyarország a mi hazánk. Magyar nyelven beszélünk. A magyar emberek anyanyelve magyar. Jelképeink: a nemzeti színű zászló és a magyar zászló. Beszédünket és írásunkat mondatokra tagoljuk.

Korábbi ismeretek aktivizálása 2. A hangok és a betűk 1. A beszéd hangjait írásban betűkkel jelöljük. 2. A magánhangzó képzésekor nem ütközik akadályba. a-á, e-é, i-í, o-ó, 3. A mássalhangzó képzésekor akadályba ütközik. b,m, p, v, f

2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 1. Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét!) Beszédünket és írásunkat szótagokra tagoljuk. Beszédünket és írásunkat szavakra tagoljuk. Beszédünket és írásunkat mondatokra tagoljuk. Helyes : C)

2.1. Részellenőrzés, visszacsatolás 2. Kérdés (Döntsd el az alábbi állítások helyességét! A magánhangzót nem is lehet képezni. A magánhangzó képzésekor akadályba ütközik. A magánhangzó képzésekor nem ütközik akadályba. Helyes C)

Új ismeretek feldolgozása A szavak szótagokra bonthatók. Minden szó annyi szótagra bontható, ahány magánhangzó van benne. Egy szó hány tagból áll? Egytagú szavakat nem lehet elválasztani. Egytagú szavak gyűjtése a testről.

Új ismeretek 1. 1. Lap Szó-ra-ka-té-nusz, Isz-li-pó, isz-li-pó, A szavak szótagokra bonthatók A gyerekek úgy döntöttek, hogy fogócskázni fognak. A fogót egy kiszámolóval akarták eldönteni, és hirtelen az óvodában tanult kiszámoló jutott eszükbe. Ösztönösen egy-egy szótag kiejtésénél a sorban következő társukra mutattak. An-tan-té-nusz, Szó-ra-ka-té-nusz, Isz-li-pó, isz-li-pó, Te vagy a fo-gó.

1. 2. Lap Minden szó annyi szótagra bontható, ahány magánhangzó van benne Jelöld más színnel a magánhangzókat! Írd a keretbe a magánhangzók számát! Vége  2 van  1 a  1 nyárnak,  2 hűvös  2 szelek  2 járnak,  2 nagy  1 bánata  3 van  1 a  1 cinegemadárnak.  6 Bontsd szótagokra a szavakat! Tapsold le!

1. 3. Lap Hány tagú a szó? Csoportosítsd a vers szavait, aszerint, hogy hány magánhangzó van benne! Egy magánhangzó van benne / van, a, nagy,van,/ egytagú szó Két magánhangzó van benne /vége, nyárnak, szelek/ kéttagú szó Három magánhangzó van benne /bánata/ háromtagú szó Több magánhangzó van benne /cinegemadárnak/ többtagú szó

1. 4. Lap Az egytagú szavakat nem lehet elválasztani Húzd át azt a szót, amelyik nem illik a sorba! Hall, hajó, száll, fűt, toll, ír, hely, jobb Segít, ha minden szót letapsolsz. Az egytagú szavakra csak egyet tudtunk tapsolni.

1. 5. Lap Gyűjts egytagú szavakat a testről! kéz, fej, láb,szem, arc, száj, orr, fül, has, talp, ujj, fog, haj, hát , váll,

2. 1. Lap A szótagoló olvasás előnyeit most tapasztalhatjuk, hiszen a gyerekek ösztönösen érezve viszonylag biztosan bontják szótagokra a szavakat.

2. 2. Lap Ennek a témakörnek a feladata, hogy ismertessük fel a szabályszerűséget, miszerint a magánhangzó szótagalkotó. Ez a nyelvtani ismeret lesz az alapja a sorvégi elválasztás tudatosításának és gyakoroltatásának.

2. 3. Lap Az elválasztás tanítása négy egységre bontható Elválasztás magánhangzók között Hová kerül a mássalhangzó elválasztáskor? Hosszú egyjegyű szavak elválasztása Hosszú kétjegyű mássalhangzós szavak elválasztása Összetett szavak elválasztása

2. 4. Lap Az ösztönös szótagolás Az olvasástanulás közben szerzett tapasztalatok Fontos a szavak ritmusa A magánhangzó szótagalkotó szerepe A szótagolás szabályai A szótagolás gyakorlati hasznossága

2. 5. Lap A szótagolás alkalmazásának gyakorlati haszna A helyes sorvégi elválasztás elsajátítása A szótaghatáron adódó helyesírási hibák megelőzése Az olvasás pontosságának segítése Az írás, helyesírás pontosságának segítése A helyesírási alapelv alkalmazásának megkönnyítése

3. 1. Lap Szóelválasztás szomszédos magánhangzók között Írás közben előfordul, hogy el kell választanunk a szavakat! A gyerekek diót szednek. A fiúk felmásztak a fára. Dia tartja a zsákot. Bea is segít nekik.

3. 2. Lap Jelöld azokat a szavakat, amelyekben két magánhangzó áll egymás mellett! diót, fiúk, Dia, Bea di-ó, fi-úk, Di-a, Be-a Egy magánhangzó önmagában is alkothat szótagot. Egyetlen magánhangzót ne vigyünk át az új sorba. A kiejtéskor keletkező j hangot, nem szabad leírnunk. pl. di/j/ó

3. 3. Lap Szabály A szomszédos magánhangzók elválaszthatók a szavakban. Egy-egy magánhangzó önmagában is alkothat szótagot /pl.: fi-ú, di-ó/.

3. 4. Lap Gyakorlati alkalmazás Válasz el a nyári hónapok nevét a szomszédos magánhangzóknál! /jú-ni-us, jú-li-us, a-u-gusz-tus/

3. 5. Lap Játékos feladat Rakj össze a szótagokból egy-egy szót, majd írd le őket! Di-ért-ó, im-fi-a, á-ék-Be, ért-mi /dióért, fiai, Beáék, miért/

4. 1. Lap Szavak elválasztása magán- és mássalhangzók találkozásánál Sár, sár, Őszi sár Falu,város, de sivár. Válasszuk el a kéttagú szavakat!

4. 2. Lap Ő-szi, fa-lu, vá-ros, si-vár Ha két magánhangzó között egy mássalhangzó található, a mássalhangzó az új szótag elejére kerül.

4. 3. Lap Két mássalhangzó található két magánhangzó között Melyik mesére ismersz a szavak alapján? kunyhó tenger kastély kapzsi mérges ember Hány mássalhangzó van a szavakban a magánhangzók között? Írd le elválasztva a szavakat!

4. 4. Lap Elválasztás Kuny-hó ten-ger kas-tély kap-zsi mér-ges em-ber Ha a szavakban a magánhangzók között két mássalhangzó áll, akkor elválasztáskor a mássalhangzók közül az egyik az új szótag elejére kerül, a másik marad az előző szótag végén.

4. 5. Lap A szóban két magánhangzó között több mássalhangzó van András István Endre Ambrus And-rás Ist-ván End-re Amb-rus Elválasztáskor a mássalhangzók közül csak egy kerülhet az új szótag elejére.

5. 1. Lap Elválasztás hosszú egyjegyű mássalhangzók között Szellő szisszen, Levél rezzen, Villám cikáz, Az ég dörren. Szótagoljuk el /tapsoljuk le/ a hosszú mássalhangzós szavakat.

5. 2. Lap Szabály: Ha a szóban két magánhangzó között hosszú egyjegyű mássalhangzó van, akkor elválasztáskor a megkettőzött mássalhangzó egyik betűje a következő szótag elejére kerül. Fejezd be az alábbi személyneveket! An-_ _ Csil-_ _ Ot-_ _ Em-_ _ El-_ _ Han-_ _ 3. ábra

5. 3. Lap Elválasztás hosszú kétjegyű mássalhangzók között „Szél dünnyög a nádas fölött , altatódalt dudolász. Békák kórusa dalra kel, kuruttyol a vízi világ.” Szótagold el a verset!

5. 4. Lap Jelöld meg a hosszú mássalhangzós szavakat! dünnyög kuruttyol Figyeld meg az elválasztásukat! düny-nyög ku-ruty-tyol

5. 5. Lap Szabály Ha a szót a hosszú kétjegyű mássalhangzónál választjuk el, akkor kétszer írjuk le a kétjegyű betűt. Közülük egyik a szótag végére, a második az új szótag elejére kerül. diny-nye pöty-työs pogy-gyász

5. 6. Lap Az összetett szavak elválasztása rendőr vasút Elválasztva Szabály Az összetett szavakat az összetétel határán választjuk el.

5. 7. Lap A dz és dzs betűs szavak elválasztása bodza lándzsa Szabály Vigyázz! A dz és dzs betű nem választható szét két különálló mássalhangzóra.

3.1. Ellenőrzés Visszacsatolás (szóelválasztás) betű, szótag, szó a pa apa

4.1. Összefoglalás A lecke összegzése 1. A lecke ezen részében a legalapvetőbb nyelvtani ismertek fogalmaival ismerkedtünk meg. Az eddig ösztönösen végzett szótagalkotás, az év során tudatos nyelvtanilag meglapozott alapokra helyezzük át. Fontos tudnivaló a magánhangzó és mássalhangzó definíciója.

4.1. Összefoglalás A lecke összegzése 2. Megismerkedtünk az elválasztás fő eseteivel Elválasztás magánhangzók között Elválasztás magánhangzó és mássalhangzó határán Hosszú egyjegyű mássalhangzós szavak elválasztása Hosszú kétjegyű mássalhangzós szavak elválasztása

4.1. Összefoglalás A lecke összegzése 3. Az utolsó fejezetekben pedig az elválasztás sajátos eseteiről esett szó összetett szavak elválasztása a dz és dzs betűs szavak elválasztása

5. Értékelés 1) Értelmezze a szó fogalmát! 2) Ismertesse a magánhangzó fogalmát ! 3) Ismertesse a szótagalkotás szabályát! 4) Elemezze mi határozza meg, hány tagú lehet egy szó! 5) Sorolja fel a korábbiakban hol használta a szótagolást! 6) Szóljon néhány szót arról, miért fontos a szótagolási szabályok ismerete! 8) Mondja el mikor vette hasznát ezen e 10) Sorolja fel az általánostól eltérő eseteket!

5.1. Összefoglaló kérdések 1. Melyik két fogalom tartozik össze? 1. betű 2. mássalhangzó 3. kéttagú szó 4. hosszú mássalhangzó 5. összetett szó a. vasút b. nn c. kérdés d. d e. e

5.1. Összefoglaló kérdések 2. 2. Hogyan képezzük a hangokat? 3. Melyik hang ütközik akadályba a képzés során? 4. Mi a szótagolás alapja? 5. Szóban mikor használjuk a szótagolást? 6. Hány szótagra bontható egy szó? 7. Mi a helyesírás alapja?

5.1. Összefoglaló kérdések megoldása 1.e. Betű-e 2.d. Mássalhangzó-d 3.c. Kéttagú szó-kérdés 4.b. Hosszú msh.-nn 5.a. Összetett szó-vasút

5.1. Összefoglaló kérdések megoldása 1. A tüdőből kiáramló levegő segítségével. 2. Mássalhangzó. 3. A magánhangzó. 4. Kiszámolóknál, olvasás tanulásánál. 5. Ahány magánhangzó van benne. 6. A szótagolás.

IV. Egyéb Ajánlás: http://www.apaczai.hu

IV.1. Fogalmak Szó-szótag Magánhangzó-mássalhangzó Egytagú-többtagú szó Helyesírási alapelvek

IV.2. Források Tanítás – tanulás szakmódszertani folyóirat Apáczai Kiadó 2004. november Tantárgyi program a magyar nyelv tanításához Apáczai Kiadó Nyelvtan és helyesírás munkáltató tankönyv

Készítette: Köszönöm figyelmüket! Várom kérdéseiket. Petrovszkiné Juhász Mária e-mail: petrovszkine@citromail.hu Köszönöm figyelmüket! Várom kérdéseiket.