J. F. Herbart !!! 1776/1841 A tekintélyelvű pedagógia atyja A második rendszeralkotó! Porosz igazságügyi tanácsos fia, apja igen nagy gondot fordít nevelésére. 12 évesen jó nevű latin iskolába jár. Kiváló képességű, különösen filozófiából (alapos klasszikus műveltséget szerez). 1794 Jenai Egyetem: Kant és Fichte 1797 Svájc-arisztokrata család házitanítója találkozása Pestalozzival (mély benyomás)

Egyetemi tanársága 1802-től Göttinga: 1806-tól rendes tanár Kőnigsberg: Kant megüresedő katedrája (korának legnagyobb elismerése) Művek Általános pedagógia a nevelés céljából levezetve Általános gyakorlati filozófia A metafizika fő pontjai 1816 Tankönyv

Művek II. 5. A pszichológia, mint a tapaszta-latra, a metafizikára és a matemati- kára alapított tudomány 1825 Összefoglaló neveléstani mű 1833 Fő műve: A pedagógiai előadások vázlata 1835 (szintetizáló mű, egyetemi előadásainak anyaga)

Filozófiai-pszichológiai nézetei 1 Filozófiai: a világ változatlan örök, abszolút létező, reálék végtelen soka-sága, melyet az értelem fel sem fog-hat; változatlanok, csupán egymás-hoz való viszonyuk kelti a változé-konyság látszatát (Platon). Csoda, hogy a kortársak és Hegel dialektiká-ja nem hat rá. Tkp. a fejl. változás tagadása ez, holott az anyag attributuma a mozgás!

Filozófiai-pszichológiai nézetei 2 Ugyanakkor a tapasztalatokat, mint a megismerés alapját fontosnak: „minden igazság forrása”-nak tartja Lélektana: metafizikába hajló = a dialektikával ellentétes A pszichológia= képzetek keletkezé-sének, eltűnésének és kapcsolódásá-nak tudománya(Asszociációs lélektan)

Lélektana Tudatalatti, tudatküszöb és appercipió Az érdeklődés tana Empirikus- érintkezéses viszony Spekulatív- gondolkodás Szociális- egymás segítése Esztétikai- szemlélődés

Erkölcsi nevelése intellektuális Az az erényes ember, akit erkölcsi eszmék, képzetek vezetnek Az etika eszmék rendszere Belső szabadság Tökéletesség Jóakarat (méltányosság) Jog Igazságosság

Vezetés=erkölcsi nevelés Belső szabadság eszméje (lehetőségek) Az akarat-értelem összhangja (harmónia) Tökéletesség (hatásfok) Akaraterő és energia sokoldalúsága Jóakarat (méltányosság) Önzetlenség, jó cselekedet Jog Erkölcsi ítéletek Igazságosság Jutalmazás-büntetés 1-2 az egyén; 3-5 mások akaratának ütközése

A vezetés célja= jellemformálás A növ. határozottságának kialakítása Magatartása elveinek kialakítása Lelki életének, nyugalmának A világos látás képességének kifejl. A pszichikus erők dicsérettel és korholással való mozgásba hozatala A belső fegyelem intéssel való kialak.

Vallás Az erkölcsi nevelés feladata a vallási érdeklődés kialakítása Minél korábban Minél mélyebben A vallásos képzés feltételezi az erkölcsit Az erkölcsi csak az esztétikai után

Pedagógiai nézetei Megkülönbözteti egymástól: a pedagógiát mint tudományt és a nevelést mint gyakorlatot Pedagógiai rendszerét az etikára és a pszihológiára építi

Célok: (Céltételezés) I. Feltételes: hivatásra nevelés A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt hely Feltétlen: a jellem kialakítása Erényes ember Az öt erkölcsi eszme kialakítása Vezetés

Célok: (Céltételezés) II. Oktatási cél: a tárgy iránti érdeklődés felkeltése Didaktikája is az asszociációs lélektanra épül Képzetek kialakítása (Ismeret) Világosság foka Képzettársítás (asszociáció) foka Rendszer foka Módszer foka

A formális fokozatok Az oktatás nevelés egységes folyamata három szakaszra tagolódik Kormányzás jelenre irányul fenyegetés, felügyelet, Parancs,tiltás büntetés Oktatás Vezetés Világosság Belső szabads. Képzettársítás Tökéletesség Rendszer Jóakarat Módszer Jog Nyugvó és haladó elmélkedés, eszmélkedés. A jövőre irányul: az oktatás és a vezetés is. Igazságosság

Érdeklődés tana A tárgy iránt keltett érdeklődés Pozitív (+) Negatív (-) Önkéntes Önkéntelen A nevelés célja erkölcsi normák A nevelés eszköze lélektani kategóriák kialakítása A pedagógus képzésben: az elméleti tudományos előzze meg a gyakorlati nevelőit

Összegzett jellemzők A gyermek szilaj, („ heveskedés”) makacs természetének megtörése Karcer, testi fenyítés (Macchiavelli) Rideg, porosz kaszárnya szellem Aszimmetrikus tanár-diák viszony A gyermek passzív, receptív tényező Túlzott intellektuális jelleg (oktató isk.) A tekintélyelv, autokratizmus

Hatása Igen jelentős MO-on különösen erős, évszázados A pedagógia tudomány volta tőle ered Aktualizálás Kormányzás (fegyelem) nélkül torzó Comenius: „Az iskola fegyelem nélkül…” Vezetés= erkölcsi intellektualizmus Munkatársai, követői Rein, Ziller, Wilmann, Kármán, Fináczy

Vázlat: kulcskifejezések,hívószavak alapján Élete, munkássága, fő műve tükrében Rendszeralkotás Pedagógiai időszámítás kezdete Okt-nev. egységes folyamata Kormányzás-Oktatás-Vezetés egysége Fegyelem Világosság, asszociáció, rendszer, módszer B. szab.,tökéletess., jóakarat, jog, igazság

Vázlat II: Célok Érdeklődés tana Figyelem Asszociációs lélektan Feltételes Feltétlen Oktatás nevelés Érdeklődés tana Figyelem Asszociációs lélektan Hatása, jelentősége

„B” tételek Nőnevelés A termelőmunka és az oktatás összekapcsolására irányuló törekvése A szervezeti formák kialakulása és változásai Koronkénti filozófiai- és egyéb ideológiai, ill. eszmeáramlatok Empirizmus és racionalizmus: Bacon és Descartes A skolasztika és a skolasztikus bizonyítás

„B” tételek II. 7.Heurisztikus v. kérdve-kifejtő módszer, indukció 8.A didaktikai formalizmus, alaki és formális ill. anyagi, materiális képzés 9. Az általános és szakképzés viszonya 10.A neveléstudomány kialakulása, differenciálódása 11.A pedagógia első rendszerezői

„B” tételsor III. 12.A Nyelvoktatás fejlődési csomópontjai, képviselőikkel 13.Az utilitarizmus és értelmezése példák segítségével, időrendben 14.A nevelés módszereinek alakulása, azon belül a jutalmazás-büntetés gyakorlatának történeti trendje 15.A tankötelezettség történeti aspektusban 16.A nevelés céljának összefüggése a társadalmi szükségletekkel 17.A cél- és feladatrendszer összefüggésének igazolása példák segítségével 18.Írásrendszerek, tanügyi törvények, az állam-és egyház viszonya, tantervi változások, reform törekvések, a kato-licizmus és protestantizmus küzdelme, hatásuk az iskola-rendszerre, az egyetemes és a magyar neveléstörténet kongruenciája, tantervelméleti tendenciák

17. A XIX/XX. sz. fordulóján létre-jött ún 17. A XIX/XX. sz. fordulóján létre-jött ún. konzervatív- és reform pedagógiai törekvések !!! Közös gyökerük A herbarti rendszer bírálata Rousseaui hatás Különbözőségük Reform merész radikalizmus Konzervatív óvatos korrekció

Pedológia=Gyermektanulmányozás A testi-leki tulajdonságokra vonatko-zó összes ismeretek rendszere Fiziológiai Antropológiai Pedagógiai Pszichológiai Szociológiai aspektusok Interdiszciplináris megközelítés MO-on Nagy László, Weszely Ödön

Felosztásuk Konzervatív pedagógiák: Kultúr~ Morál~ Szociál~ Személyiség~ Jelmagyarázat: ~ = pedagógia

Reformpedagógiák Naturalista Funkcionális Pragmatista Individualizáló Érdeklődési körök köré szervezett Munka-iskola Kísérleti pedagógia

Kultúr pedagógia W. Dilthey, E. Spranger A nevelés feladata= a kulturális életben való tevékeny, alkotó részvételre való felkészítés Össztársadalmi kultúrába történő beillesztés, szubkultúra helyett Tapasztalati Tevékenység Érték-és norma rendszer Hiányoznak a szociális hatások (tagadásuk) MO-on Prohászka Lajos, Zsolnai József-ÉKP

Morál pedagógia Foerster, Maritain Túl kell lépni a herbarti erkölcsi intellektualizmus szintjén, a pozitív erkölcsi magatartásban megnyilvánuló erkölcsi nevelés kell! „Recept”: Akarat-fejlesztés:tanulói aktivitásra épülő erkölcsi igazságok gyakorlása üres moralizálás helyett Közösségek fejlesztése (tanulói ÖK-kontroll)

Személyiség pedagógia Ernst Linde, Theodor Litt Élmények és tettek iskolája, érzelmek és nemcsak ismeretek „Oktatási Paralelizmus” Az eredmény nem a módszeren, hanem a ped. személyiségén és a növ. megbecsülésén múlik Hugó Gaudig:Németnek lenni annyi… MO.on Schneller István

Szociál pedagógia Paul Natorp: a polgári társadalom ellentmondásai nem a tulajdon viszo-nyokban, hanem az emberek tudatá-ban vannak. Az eddigi kettős neveléssel szemben egységes társadalmi nev. szükséges MO-on Imre Sándor-Nemzetnevelés

Reform-pedagógiák Naturalisták: E. Key, Montessori E. Key-A gyermek évszázada 1900 , programadó mű;szülő-megválasztása Az autonómia szélsőséges értelmezé-se, „Leborulnak a GY. Őfelsége előtt” Nem szabad kényszert alkalmazni! pl.:az előre meghatározott tananyag Azt tanítani, ami az élethez szükséges

M. Montessori, Ferrière Értelmi fogyatékos gyerekek Gy-léptékű óvoda, iskola „Fel kell szabadítani Őket a felnőttek uralma alól”! Önállóság-látszat önállóság, eszközök Nemzetközi hálózat-drága Ferrière:a tananyagot maga állítsa ö.

Funkcionális pedagógia Eduard Claparède (Genfi-Rousseau Intézet) Funkcionalizmus: a gy.-re és a leendő felnőttre egyaránt tekintettel lenni Funkció-Szükséglet-Érdeklődés (egysége) A ~ tíz törvényét alkotja meg, legmagasabb szintű az autonómia törvénye Központi szerepet szán az érdeklődésnek A nevelés célját és anyagát is a Gy-hez kell méretezni, Az iskola túlbecsüli a tudást,leértékeli a gondolkodást

Pragmatizmus Pragmatista: fil, pszich, ped. John Dewey (pragma=cselekvés a gondolkodás is) amerikai utilitarizmus Pragmatista: fil, pszich, ped. Az iskola és az élet kapcsolata”Szlöjd” Komplex-projekt (tantervi egységek) Fa, fém, textil, papír munka Laboratóriumi keretek, egyéni- és csoport munka

Individualizáló pedagógia Dalton-terv: - Helen Parkhurst Winnetka-terv: - Wasburne A szorgalom és képességek szerinti egyéni ütemű előrehaladás A Winnetka a Dalton-plan korrekciója Év elején szerződés a tanárral Együttes előrehaladás (tanulás,vallástan,erkölcs,ének, testn.) Kettőben maximált osztályugrás

Érdeklődési körök köré szervezett pedagógia-Decroly-Globalizációs m. Képesség és szorgalom szerinti 15-20 fős homogén tanulócsoportok Az ismeretek összefüggő egészként való feldolgozása Komplex-projekt Időjárás elleni védekezés Növény- és Állatvilág stb. Táplálkozás Veszélyek és ellenségek elleni küzd.

Munkaiskola- G.Kerschensteiner A nevelés célja „jó állampolgár „ Ismeri jogait-teljesíti kötelességeit Eszköze: a munkaiskola A nevelés külső és belső feltételei K.: a társadalmi viszonyok B.: az egoizmus-altruizmus egysége Belátás, autonóm nevelés, oktatás,szoktatás és munka révén „Rétegspecifikus jelleg” A szellemi-fizikai munka különböző arányai

Kísérleti pedagógia Meumann, Simon, Binet (1920) A pedagógiát át kell alakítani tisztán kísérleti tudománnyá, mint a pszich-t! IQ-tesztek Tantárgytesztek, SPSS programcsomag Ma már könyvtárnyi irodalma van a teszt készítésnek, de a pedagógusok nem ismerik és alkalmazzák Közel 100 év óta alig változott a helyzet