Az ókori egyiptomi étkezési szokások Készítette: Hárs Bianka

Növénytermesztés Állattenyésztés köles-, árpa-, búzatermesztés sok zöldségféle: hagyma-, petrezselyemtermesztés mindenféle hüvelyes (bab, borsó, lencse) szarvasmarha juh kecske antilop gazella szárnyasok: kacsa, lúd, galamb

Érdekességek: Állatok háziasítása házukban tartották őket fontos volt a hízlalás antilop, gazella, kecske, szárnyasok, disznó tésztával tömték őket méheket szintén háziasították szamarakat és ökröket teherállatként használták kutyák, macskák és majmok elterjedt családi háziállatok voltak

Változatosabb fogások Társadalmi eltérések Szegényebb rétegek Egyszerűbb étkek Vagyonosabb rétegek Változatosabb fogások Általában: hagymafélék tökfélék lótuszgyökér, lótuszmag, papiruszhajtás olaj, tej különböző húsfélék (gyöngytyúk, galamb, kacsa, liba, fogoly, fürj, stb.) gyümölcsök: szőlő, füge, datolya, gránátalma Általában: hüvelyesek: lencse, bab, borsó, csicseriborsó, lepkeszeg sör kenyér hagyma időnként hús

Általános egyiptomi ételek

Kenyér alapvető tápláléka volt a szegény és a tehetős rétegeknek egyaránt a III. évezredben legalább 16-féle kenyeret és kalácsot állítottak elő pékműhelyekben sütötték ki a gabonaőrlés közben a lisztbe kőpor és homok is jutott

Húsétel sokat ettek, de nem tartozott a naponta fogyasztott ételek közé különösen kedvelték: marhát, libát, kacsát, galambokat, fürjeket, gyöngytyúkot, foglyot kecske-, birka-, disznóhúst is fogyasztottak főzve-sütve is szerették pácolva vagy szárítva tárolták

Halétel a halbőség hatalmas volt sokat fogyasztottak vallási szempontból tisztátalan állatnak számított kibelezték a halat, és eltávolították a belsőségeket, hogy megakadályozzák a baktériumok elszaporodását sóval tartósították

Zöldségek különböző hagymafajtákat igen kedvelték, és fontos ipari cikk is volt hüvelyesek: bab, borsó, lencse bab egyik fajtája: fúlma szinte nemzeti eledel lencsét kivitelre is termesztették kedvelték a tököt is

Gyümölcsök természetes vagy szárított állapotban fogyasztották füge, datolya, szőlő volt a legelterjedtebb termeltek dinnyét is az Újbirodalom idején Elő-Ázsiából került Egyiptomba az alma és a gránátalma fontos volt a szőlőművelés  kék szőlő

Édesség nem ismerték a cukrot, mézzel édesítettek fejlett méhészkedés méhek háziasítása

Italok bor - csak a magas rangú tisztviselők és a királyi palota lakói itták, némelykor lapos csészéből sör - korra-nemre való tekintet nélkül itták, gyerek és öreg, egészséges és beteg egyaránt, korsóból

A konyha helye általában a ház hátsó részében nagy villáknál a melléképületekben az ételeket különböző méretű agyagedényekben tárolták; italokat, gabonát, lisztet, zsírt, olajat, tartósított húst is őriztek bennük a romlandó dolgokat egy kis, alacsony pincében tárolták, ahová néhány lépcsőfok vezetett a konyhából sokféle tányért, kést és kanalat használtak, mosogató és szemétgyűjtő is volt

Az étkezés gyakorisága többségük naponta háromszor étkezett mesebeli Sziszobek fáraóról írja egy papirusz, hogy éjjelre is beiktatott egy étkezést bizonyos alkalmakkor (inkább az előkelők), lakomára gyűltek össze fiatal lányok szolgálták ki a vendégeket

Az ételek vallási szerepe úgy tartották, hogy a táplálék a túlvilági fennmaradást is biztosítja áldozatok formájában isteneiket is táplálták halottaik mellé ételeket, alapanyagokat, és azok elkészítéséhez, elfogyasztásához használt kifinomult és ízléses eszközöket temettek a templomokhoz külön konyhát építettek