„Zöld szemüveggel a fenntartható életért” A fenntarthatóságra nevelés évtizede Dr. Lakatos Gyula intézetigazgató Debreceni Egyetem TTK Alkalmazott Ökológiai Tanszék „Zöld szemüveggel a fenntartható életért” 2009.10.19.

Ember és környezete Decades of education for sustainable development DESD Természeti Épített E Társadalmi

Környezet Gazdaság emberiség jóléte Társadalom

Környezet alatt az élővilág (beleértve az embert) környezetét értjük. Ha környezetről beszélünk, akkor mindig valaminek - amit a környezet-alanyának (körülvettnek) nevezünk - a kölcsönhatásáról, a dialektikus egységéről van szó. A környezet legáltalánosabban, az aktuális létfeltételek összessége. az élő és az élettelen világ kölcsönhatása természeti környezet épített környezet társadalmi környezet

Környezet, fenntartható fejlődés évtizede Civil mozgalmak (környezetvédők) Környezettudomány (1970-tól) Zöld pártok (techikaellenes) politikai rendszer deformitásai Környezetvédelem 1990-től régió 1982 Fenntartható és fenntarthatatlan társadalom 1988 Közös jövőnk fenntartható fejlődés

Környezet dialektikus lépték lokális regionális kontinentális globális

Természeti környezet (természeti erőforrás) elemei geoszféra a víz a levegő a talaj az élővilág a táj (természetes, természetközeli ill. kultúr) használata (bonitása) megújuló – meg nem újuló nyersanyag, ásványkincs élelem rekreációs tényező Te Ép Tá E

Az épített környezet (az ember által létrehozott művi környezet elemeinek rendszere) A házaink, gyáraink, útjaink, mindaz amely az emberi élet minőségének és igényének színvonalához tartozónak tekinthető környezet szennyezés (gazdasági tevékenység és politikai döntés) vízszennyezés levegőszennyezés talaj erózió biodiverzitás csökkenés hulladék zajártalom mentális problémák Te Ép Tá E

+ hulladék Bemenet Kimenet nyersanyagok termőföld termelőerő géppark késztermék

A társadalmi környezet (a társadalmat alkotó emberek közötti viszonyok, szokások, megfogalmazott törvények összessége) Környezetvédelem természetvédelem környezetgazdálkodás tájvédelem környezetegészségtan települési környezet védelme környezeti nevelés Te Ép Tá E

Környezet Környezettudomány interdiszciplináris tudományközi Élettelen természet tudományai Élettudomány Társadalomtudomány multidiszciplináris információforrás transzdiszciplináris áthatás és jelenlét természeti oldal - műszaki oldal ökológiai szemlélet - ökonómia érvényesítése elmélet - gyakorlat környezettudatos ember

B. Commoner (1972): “The closing circle” 1. Minden kapcsolatban van mindennel. 2. Minden mozgásban van, és halad valahova. 3. A természet jobban ismeri a megoldásokat. 4. A természet készlete  svédasztal.

Napjainkban az ökológiai szemléletű, élőlényközpontú elvek előtérben kerültek, mivel sürgető igényként jelentkezik a társadalomban élő ember és a természeti környezete közötti harmonikus együttélés és a fenntartható fejlődés szemléletének és tudatosságának érvényesítése.

EURÓPA VÁLASZÚTON John Huckle, South Bank Egyetem, London, Anglia „Tisztább, egészségesebb szebb és virágzóbb lesz-e a jövő század Európája, vagy továbbra is szenvedni fogunk a levegő, a víz és a talaj romló minőségétől, az erdők és mezők ritkulásától, és a mind gyakrabban előforduló betegségektől, amelyeket a városiasodott élet és az iparosodottság okoz?”

U Thant (ENSZ főtitkár) „Az emberiség történelme során most első ízben vagyunk tanúi egy olyan világviszonylatú válság kibontakozásának, amely mind a fejlett, mind a fejlődő országokat érinti; az emberi környezet válságáról van szó. … Ha a jelenlegi irányzatokat továbbra is érvényesülnek, biztosra vehető, hogy veszélybe kerül az élet földgolyónkon. Ezért sürgősen fel kell hívni a világ figyelmét azokra a problémákra, amelyek megakadályozhatják az emberiséget abban, hogy legmagasabb rendű törekvéseinek megvalósulását lehetővé tevő környezetben élhessen.”

Az 1970-es évek elején készült Meadows-féle világmodell „normál” változata (Meadows – Meadows, 1972)

1972, zéró növekedés

Fenntartható fejlődés

How do you we get from where we are to where we want to be…?

21. század elején „Meddig folytatódhat a népesség növekedése a Földön? Hány embert képes eltartani a gazdaság? Valóban fenntartható-e a fejlődés? Milyen hatások érhetik az élővilágot és az embert a szüntelenül növekvő termelés miatt? Valóban öngyilkos-e a civilizáció? Valóban rosszul működik-e a társadalom? És ha igen, mit változtathatunk?”

Fenntartható fejlődés a » program » végrehajtása Alapelvek 1992-ben alakultak ki Fenntarthatóság kiterjesztése Globális együttműködés: politikai keretek

A Földnek a jövő generációi számára való megőrzése és a környezettudatosabb gondolkodás megalapozása érdekében, az ember és környezetének kapcsolatával, vagy csak egyszerűen a környezetvédelemmel foglalkozó ismereteknek az általános műveltség részévé kell válniuk.

Gro Harlem Brundtland

„A fenntartható fejlődés a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.” „A fenntartható fejlődés az erőforrásokat hasznosító, felhasználó és az értékteremtő folyamatok relatív egyensúlyát jelenti, amelyhez a gazdaságot dinamizáló döntések egyértelmű környezetvédelmi szemlélete szükséges.”

DESD A fenntarthatóság oktatásának évtizede lehetővé teszi a hálózatépítést, kapcsolatteremtést, információ cserét a döntéshozók között; elősegíti a ESD tanításának és tanulásának minőségi növekedését; segíti az országokat, hogy eredményeket érjenek el az ESD-n keresztül a millenniumi célkitűzésekben; az országoknak új lehetőségeket biztosít, hogy bekerüljön az ESD az oktatási reform törekvésekbe (UN ESD, 2004)

„Feladatok a XXI: Századra” dokumentum írja: „Az oktatásnak meghatározó szerepe van abban, hogy a fenntartható fejlődés alapelveit és gyakorlatát, a természeti és környezeti értékek jelentőségét, az egyének megértsék, elfogadják és alkalmazzák.” Erre tekintettel az alapoktatás minél teljesebb körűvé való tételén túlmenően a környezet és fejlődés kapcsolatrendszerére vonatkozó ismereteknek nagyobb szerepet kell kapniuk az oktatás minden szintjén, beleértve az elemi iskolai és a magasabb szintű oktatási formákat. Különös jelentősége van az ilyen ismeretek átadásának a döntéshozók képzése során.”

A fenntartható fejlődés fontosabb élőlény- és emberközpontú alapelvei: az élők közösségét tisztelni és gondozni kell, az emberi élet minőségét javítani kell, a Föld életképességét és változatosságát meg kell őrizni, a nem megújuló erőforrások kiaknázását a lehető legkisebbre kell szorítani, a Föld eltartóképességén belül kell élni, az emberi hozzáállást és gyakorlatot, ahol szükséges, meg kell változtatni, a közösségeknek képessé kell válniuk saját környezetük gondozására, a fejlődés és környezetvédelem összehangolására nemzeti kerettervet kell kidolgozni, az egészséges környezet érdekében világméretű szövetséget és egyezményeket kell kötni.

Célmeghatározáshoz szükséges alapvetések: Ajánlatos a nem megújuló források használatának minimálisra való csökkentése. Szükséges a megújuló források pusztulásának, elvégzésének megelőzése. A rendelkezésre álló források maximális hatásfokú használata. Lassítani és stabilizálni szükséges a népesség növekedését. Meg kell valósítani a források állapotának, a természeti környezetnek és az emberi jólét színvonalának ellenőrzését. Csökkenteni kell a környezeti stressz folyamatokat és azok intenzitását.

A fenntartható fejlődéssel foglalkozó oktatás stratégiai Életen át tartó tanulás A fenntarthatósággal foglalkozó tanulás lehetősége egész életen át létezik, az iskolai és iskolán kívüli oktatásban egyaránt. Komplex szemléletmódok A fenntarthatósággal foglalkozó oktatás egyedülálló témát biztosít arra, hogy a tartalmat és a problémákat a tudományok és a tananyag révén egyesítsék. Rendszerszemléletű gondolkodás A fenntarthatóságról szóló tanulás lehetőséget nyújt az integrált rendszerű szemléletek kifejlesztésére és gyakorlására. Kapcsolatok Az oktatási intézmények és a nagyobb közösségek közötti kapcsolatok erősítése kulcs a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatás elősegítéséhez. Kulturális sokféleség A fenntarthatóság elérése a különböző kultúrák, problémamegoldó módok és szemléletek megértésétől függ. Megerősítés Az életre szóló tanulás, a rendszerszemléletű gondolkodásmód, és a kulturális sokféleség hozzájárul a fenntarthatóság megvalósításához.

A megszerezhető tudás: A természet- és társadalomtudományok, valamint a tágabb értelemben vett humán tárgyak körében alapvető ismeretek elsajátítása szükséges, hogy érthetővé és beláthatóvá váljanak: a fenntartható fejlődés általános elvei, az elvek megvalósításához vezető út, a fenntartható fejlődéshez kapcsolódó értékek, a megvalósítás sokrétűségének ténye.

Elsajátítandó készségek Hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció; Időben való probléma-felismerés – előrejelzés, előre gondolkodás, tervezés; Értékekkel kapcsolatos kérdések kritikai alapú megközelítése; A számszerű tények, mennyiségek, minőségek és értékek megkülönböztetése; A tudatosan megszerzett ismeretek hasznosítása a gyakorlatban; Más emberekkel való együttműködés a munka során; Az alábbi folyamatok alkalmazása: probléma-felismerés, kutatás, cselekvés, szakértői vélemények kialakítása, fogalomalkotás, kérdéskörök összekapcsolása, értékelése, döntés;

Az DESD-vel szemben elvárás mind földrajzi, mind kulturális értelemben véve releváns legyen a helyi igényekhez, jelenségekhez és feltételekhez alkalmazkodjon az intézményesített és nem intézményesített oktatásban, egyéb véleményformáló fórumokon is szerepet kapjon a tanulási folyamat élethosszig tartson a fenntarthatóság eszméjének fejlődő és változó jellegéhez alkalmazkodjon a tartalmi, kontextuális, pedagógiai felvetésekben, valamint a globális és helyi prioritások kérdésében egyaránt állást foglaljon.

A fenntartható fejlődés alapja és célja Kritériumok - társadalmi fejlődés - természeti erőforrások Globális problémák – globális válaszok szervezetek szintjén világ méretű együttműködés Alapelveken túl ma élő és jövő nemzedék környezetvédelem a fejlődési folyamat integrált része szegénység megszüntetése

Az DESD biztosítson az emberek számára olyan gyakorlati ismereteket, melyek által lehetővé válik: a tanulás folytatása iskola után is, egy fenntartható megélhetés elérése, egy fenntartható életvitel megteremtése.

A hármas alapvonal a környezeti, gazdasági és társadalmi dimenziót jelenti. A társadalom a gazdaságtól függ, a gazdaság pedig a globális ökoszisztémán nyugszik, amelynek épsége és egészsége képviseli az összegezhető végeredményt. „Egy olyan fejlődés, amely anélkül elégíti ki a jelen igényeit, hogy a jövő generáció lehetőségeit csorbítaná.”

Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 1. Az erőforrások hatékony felhasználása… A termékgyártó felelőssége a termék okozta környezeti hatás csökkentése érdekében. E felelősség a termék útjának minden szakaszára vonatkozik, a nyersanyagok felhasználásától az élettartamának lejárta utáni elhelyezéséig. 2. A szennyezés korlátozása… Energiahatékonysági programok bevezetése, melyek csökkentik a fogyasztást és a meglévő természeti erőforrások károsodását, miközben azért lehetőséget adnak a gazdaságnak a további fejlődésre. Növelik a fogyasztó tudatosságát is, hogy miképpen takarékoskodjon az energiával, amely aztán kedvező hatással van az energia hatékony technológiák alkalmazására.

mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 3. Az emberek egészsége… A fenntartható fejlődés és az emberek egészségvédelme szorosan kapcsolódik egymáshoz. A házak megfelelő hőszigetelése meleg otthont nyújt eltérő áron. Az autóhasználat csökkentése mérsékli a szennyezést, és a kellő testmozgással kíméli az ember egészségét és pénztárcáját. 4. A természet sokféleségének megóvása… A növény és az állatvilág általános védelme természetes életterükben. Amikor egy gazdálkodó lemond földjeinek mezőgazdasági hasznosításáról bizonyos területeken, akkor az az ökoszisztéma érdekeinek figyelembevételével történik. Más területeket továbbra is megművel, de olyan eljárásokkal amelyek az adott helyzetben környezetbarát jellegűek.

mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 5. A helyi igények helyi forrásokból történő kielégítése… Helyi termékek népszerűsítése. Az iskolák például népszerűsíthetik a helyi önkormányzat programját, hogy helyből származó élelmiszert, gyümölcsöt, húst adnak az iskolákban a gyerekeknek. 6. Mindenkinek legyen lehetősége, hogy megfelelő munkát vállalhasson… Ösztönzi az embereket, hogy helyileg vásároljanak vegyszermentesen termesztett zöldséget és gyümölcsöt. A nyugdíjas emberek, ha akarnak, segítséget nyújtanak az iskolákban. A helybéli munkanélküliek képzésének egyik fő célja lehet, hogy olyan szaktudást alapozzon meg, amelyre szükség van a környezetbarát technológiák kialakításához.

mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 7. A különböző szolgáltatások és létesítmények Magas színvonalú létesítmények, például Internetes tanulóközpontok létrehozása, fenntartása. Hatékonyabb közlekedési eszközök, alternatív közlekedési rendszerek felkutatása és visszafogottabb autóhasználattal való kombinálása. Parkoló díj a munkahelyeken. 8. Az embereknek ne kelljen félniük a bűnözéstől, vagy bármilyen zaklatástól… A lakosok együtt dolgozhatnak az önkormányzati és rendőrségi szakemberekkel, hogy megállapítsák, közbiztonsági szempontból melyek a veszélyes területek, és kidolgozzák azokat a módokat, amelyekkel azok biztonságosabbá tehetők. A polgárőrségnek illetve a felvilágosításnak nagyobb szerepet kell biztosítani!

Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 9. Mindenki megszerezhesse a szükséges ismereteket, információkat, tudást és készségeket… Az oktatási központok lehetőséget és fórumot biztosítanak a helyi közösségek számára, hogy megvitassák a fenntarthatóság különböző kérdéseit, és a gazdasági élet átalakításának előmozdítói lehessenek. Élénkíteni kell a polgárok érdeklődését a fenntartható fejlődés iránt, és segíteni az ehhez kapcsolódó tevékenységeiket. 10. A társadalmi közösség minden részének lehetősége legyen a döntéshozatali folyamatokban való részvételre. Több olyan hatalmi és igazgatási eszköz kerüljön a döntéshozatal legalsó szintjére, mint például a kötelező egyeztetések, a kollektív helyi döntéshozatal környezeti és fejlődési-fejlesztési kérdéseket illetően. Szakmaiságot kell adni a közmeghallgatásnak.

mutatók Példák az egyes kapcsolódó tevékenységekre 11. A kulturális, a kikapcsolódási és a pihenési lehetőségek mindenki számára elérhetők… Még több terület átadása a helyi lakások használatára. A helyi kultúra és a helyi termékek népszerűsítése helyi szokások felelevenítésével vagy megteremtésével. A rekreációs feltételek megteremtés és fejlesztése. 12. Az emberek által használt egyszerre legyen jelen a szépség és a hasznosság… Fontos az ismeretterjesztés, a helyi kutatás és részvétel szerepe a természeti és történelmi értékű környezet védelmében. A környezeti kérdésekben aktív csoportokat ösztönözzük, hogy ismerkedjenek meg történelmi környezetükkel is.

„Az oktatás alapvető fontosságú a fenntartható fejlődés elősegítéséhez és az emberek készségfejlesztéséhez, hogy kezelni tudják a környezeti és modernizációs kérdéseket… Nagyon fontos, hogy olyan környezeti és erkölcsi tudatosság, értékek és attitűdök, készségek és magatartás alakuljon ki az emberekben, amely összhangban van a fenntartható fejlődéssel, segíti a döntéshozatali folyamatokban való eredményes részvételt.” (Agenda 21, 1992)

A fenntartható társadalom irányába vezető oktatás: kritikai szellemű építő jellegű értékorientált céltudatos holisztikus összegző jellegű decentralizált folyamatorientált rendszerszerű és összefüggésekre építő egy egész életen át tartó (Tilbury, 1995; Huckle és Sterling, 1996)

Az öko-iskolák programjának eredményei Az öko-iskolák programja demokratikus közreműködésen alapszik. Kiváló lehetőség a diákok számára, hogy az iskolákban gyakorolják az aktív állampolgárságot. Ebből mind az iskolának, mind a szélesebb társadalmi közegnek előnyei származnak: A környezeti tudatosság megnövekedése. Az iskolai környezet minőségének javulása. A helyi közösség bevonása. A diákság kibontakozási és részvételi lehetőségeinek növelése. Anyagi megtakarítások. Európai kapcsolatok kiépülése.

Az öko-iskolák pályázati rendszere segíti az intézményeket abban, hogy: javítsanak az iskola környezetén, csökkentsék a szemét- és hulladékképződést, fogják vissza az energia- és vízhasználatot, növeljék a környezeti tudatosságot, vonják be a helyi közösséget, szerezzék meg a környező vállalkozások támogatását, tegyenek szert helyi ismeretségre, teremtsenek kapcsolatokat más oktatási intézményekkel, más országok iskoláival.

Az öko-iskolák 7 pontja Az öko-iskolai bizottság Környezeti felmérés Akcióterv Figyelemmel követés és értékelés Tantervi munka Információnyújtás és mozgósítás Öko-szabályzat

A fenntarthatatlanság felismerése – a környezeti hatások Tények: természeti erőforrások csökkenése természeti környezet elszennyezése globális léptékű környezeti hatások Fenntarthatatlanság felismerése: szociális különbségek országok között népesség robbanás régiók közötti különbségek, esély különbség globális szociális különbségek abszolút szegénység: 1 USD / nap alatt Afrika Gazdasági különbségek, GDP/fő EU 1500 USA 3000 Globális változások – globális hatások felszíni hőmérséklet átlaga 15,08CO →15,68 CO 0,6 CO/100 év

Hazai helyzet és teendők Alapvető változások (társadalmi és gazdasági) Nemzetközi együttműködés (UNESCO, DESD) Koncepciók az integrált hosszabbtávú stratégia fejlődés tervezés, környezet, tervezés, ágazati stratégiák életminőség Teendők Hosszú távú környezeti tervezés Ország/régió átfogó fejlesztés tervezés Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia Ökológia és gazdasági szempontból a fenntarthatóság biztosítása

Johannesburg konkrét eredményei „Végrehajtási terv” fejlődés az ökorendszerek teherbíró képességének határain belül biológiai sokféleség – 2010-ig tengeri halállományok – 2015-ig vegyi anyagok felhasználása – 2020-ig elővigyázatosság elv

Johannesburg utáni teendők fenntartható fejlődésen belül: szociális tényezők EU FF stratégia akció és cselekvési program környezet politika célok megfogalmazása tudomány és technológiai (érvényesítése) kommunikáció (megoldás) Prioritás éghajlat változás közegészség természeti erőforrásért felelősség közlekedés szegénység leküzdése a környezettudomány és fokozása a fenntartható fejlődés gyakorlati érvényesítése és oktatása

Az ESD Projekt célja Az UNESCO DESD 2005-2014 FF oktatási tananyaga és szakmódszertana hazai ismeretek természeti környezet, a gazdaság és a társadalom területeiről

ESD Projekt részletes ütemterve ESD kézikönyv készítése tanároknak és hallgatók számára útmutató és ajánlás fenntartható fejlődés oktatásához tanárképző intézmények helyes gyakorlata a fenntarthatóság oktatásában a hazai helyzet elemző értékelése VIII. Nemzetközi BBCC-DESD Konferencia, Párizs

Az információs és szolgáltató hálózat lehetséges feladatai: Segítséget nyújthat a környezeti tudatosság fokozásában. Bemutathat, dokumentálhat és elektronikus úton összeköthet települési civil szervezeteket, iskolákat, üzemeket és a fenntarthatóságban érdekelt egyéneket. Biztosíthatja a helyi és tagállami részvételt a fenntarthatóság alapvető ismereteinek kidolgozásában, elősegítheti a település jövőképének és az értékelési folyamatoknak, a tananyag kifejlesztésének, a teljesítménymérésnek és egyéb normáknak a megtervezését.

HEF-ökológiai lábnyom A fenntarthatóság az anyag- és energiafogyasztás minimumra csökkentését és a hulladékok minél teljesebb újrahasznosítását tenné szükségessé. A vissza nem forgatható hulladékok elhelyezéséhez, továbbá a környezetvédelmi beruházásokhoz igénybe vett területeket ugyancsak hozzászámítják a termeléshez szükséges területhez. Egy adott ország esetében az így kapott összterületet elosztják a lakosság számával, hogy a fajlagos adott más országok hasonló adataival összehasonlítható legyen. Ezt a fajlagos területi értéket ökológiai lábnyomnak nevezték el (Wackernagel – Rees, 2001).

I=P x C x T I = környezeti hatás (environmental impact); P = népesség (population); C = fejenkénti fogyasztás (consumption per capita); T = a fejenkénti fogyasztás környezeti hatása (Environmental inpact per unit of consumption)

„Egyes országok túl nagy lábon élnek!!!” Ökológiai lábnyom Földterületben fejezi ki, hogy az ember mennyire terheli meg létével a természeti környezetet. „Egyes országok túl nagy lábon élnek!!!”

Köszönjük a figyelmet!