ROMÁNIA

területe: 238 ezer km2 lakossága: 23 millió fő Az ország 2007. január 1-jétől az Európai Unió tagja.

Első államaikat a XIV. században hozták létre Havasalföld és Moldva néven. A XV. században mindkettő török fennhatóság alá kerül hosszú évszázadokra. A XIX. század közepén egyesült Havasalföld és Moldva, majd 1859-ben vívják ki függetlenségüket a törökök alól. A két világháború között nemzetiségellenes politikát folytatott, ami leginkább az erdélyi magyarokat és németeket érintette súlyosan.

1940-ben a második bécsi döntés során Erdélyt és a Székelyföldet visszacsatolták Magyarországhoz, de a II. világháború után nagyjából visszaállították a trianoni határokat. Románia is a szovjet érdekszférába tartozott, így itt is szocialista államrendszert hoztak létre. 1989 karácsonya körül véres események kíséretében megdőlt a Ceausescu-rendszer, megkezdődött a rendszerváltás. Erdélyben három nemzetiség él együtt, a román, a magyar (arányuk 20-25 %, kb. 2 millió fő) és a német szászok és svábok)

Természetföldrajz Az ország területén húzódik a Keleti- és a Déli-Kárpátok: A Keleti-Kárpátok vonulatai: Flis és homokkő-vonulat: Moldvai-, Háromszéki-, Brassói-havasok Kristályos-vonulat: Borgói-, Gyergyói-, Csíki-havasok Vulkáni-vonulat: Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita (az egykori vulkáni tevékenységet ma vulkáni utóműködések jelzik) A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-medence.

A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll: Kristályos-vonulat: Fogarasi-havasok, Pareng, Retyezát Medencék: Petrozsényi- és Hátszegi-medence. Az Erdélyi-medence fontos ipari és mezőgazdasági körzet, központja a Mezőség. Az Erdélyi-szigethegység választja el az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől, legjelentősebb részei a Királyerdő, Bihar, Erdélyi-érchegység. A Havasalföld két része: északon a Szubkárpáti-dombság, délen a Román-alföld. A történelmi Moldova keleti része (a Kárpátok és a Prut folyó között) tartozik Romániához. (A nyugati részén a Prut és a Dnyeszter között ma Moldova köztársaság helyezkedik el.)

Fogarasi-havasok

legmagasabb a Moldoveanu-csúcs (2544 m) a Fogarasi-havasokban.

Nagyobb folyók: Duna Tisza, Maros, Szeret, Olt, Zsil, Prut, Szamos, Temes, Körösök

Tavai: A természetes tavak: vulkáni kráterben lévő Szent Anna-tó a Keleti-Kárpátokban hegyomlás következtében létrejött Gyilkos-tó. A Déli-Kárpátokban a tengerszemek a jellemzőek.

Parajd(sóbánya)

Szováta

Korond

Ipar Bányászat - kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában - földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában - kőszén: Erdély délnyugati részén - lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál - vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica) - bauxit: Királyerdő - ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén - arany, ezüst: Erdélyi-érchegység - kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában

Energiagazdaság Földgáz és lignit tüzelésű hőerőművek, Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.

Feldolgozóipar - vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac - gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.), Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók)

kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad timföldgyártás: Nagyvárad cellulóz és papírgyártás: Braila

Mezőgazdaság Havasalföld: Erdélyi-medence: kukorica, búza, napraforgó a Román-alföldön; gyümölcs, zöldség a Szubkárpáti-dombság déli lejtőin. Erdélyi-medence: gyümölcs, zöldség Székelyföldi-medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence): burgonya, takarmánynövények, juh, szarvasmarha

erődtemplom

Prejmer

Brassó- Fekete-templom