Románia városfejlődésének tendenciái az átmenet időszakában.

Az előadások a következő témára: "Románia városfejlődésének tendenciái az átmenet időszakában."— Előadás másolata:

1 Románia városfejlődésének tendenciái az átmenet időszakában

2 A múlt öröksége A múlt öröksége alacsony urbanizációs szint (54%). alacsony urbanizációs szint (54%). két eltérő jellegű urbanizációs modell: a közép-európai és a balkáni. két eltérő jellegű urbanizációs modell: a közép-európai és a balkáni. a városhálózat erős regionális differenciálódása (Erdélyben kiegyensúlyozottabb, több regionális centrummal és kevesebb városhiányos térséggel). a városhálózat erős regionális differenciálódása (Erdélyben kiegyensúlyozottabb, több regionális centrummal és kevesebb városhiányos térséggel).

3 Makro-folyamatok európai integráció, európai integráció, politikai demokratizálódás, politikai demokratizálódás, csökken az állam városfejlődésben betöltött szerepe, csökken az állam városfejlődésben betöltött szerepe, a gazdaság erőteljesebb globalizációja, a gazdaság erőteljesebb globalizációja,

4 Makro-folyamatok a vállalatok és az ingatlanpiac privatizációja, a vállalatok és az ingatlanpiac privatizációja, dezindusztrializáció, az ipar szerkezeti átalakulása, dezindusztrializáció, az ipar szerkezeti átalakulása, társadalmi változás. társadalmi változás.

5 Hálózati-folyamatok visszaesett Bukarest primátusi súlya, 22%-ról 16,2%-ra. visszaesett Bukarest primátusi súlya, 22%-ról 16,2%-ra. az 1968-ban létrejött új megyeközpontok továbbra is jobb helyzetben vannak. az 1968-ban létrejött új megyeközpontok továbbra is jobb helyzetben vannak. megszűnik egy települési kategória: a szuburbán község (peremközség). megszűnik egy települési kategória: a szuburbán község (peremközség).

6 Románia megyéi és megyeközpontjai

7 Hálózati-folyamatok az urbanizáció szintje 1989 és 2002 között visszaesik, 53%-ról 51%-ra. az urbanizáció szintje 1989 és 2002 között visszaesik, 53%-ról 51%-ra. a városok számának növekedése mérsékelt, az 1990-es 260-ról 266-ra 2002-ben. a városok számának növekedése mérsékelt, az 1990-es 260-ról 266-ra 2002-ben. 2002 után 46 település kapta meg a városi rangot. 2002 után 46 település kapta meg a városi rangot.

8 A városhálózat fejlődésének demográfiai viszonyai a természetes szaporulat 1995-tól negatív (-0,2‰ - - 0,6%), elsősorban a natalítás (9‰ –nél kisebb) és fertilítás csökkenése miatt. a természetes szaporulat 1995-tól negatív (-0,2‰ - - 0,6%), elsősorban a natalítás (9‰ –nél kisebb) és fertilítás csökkenése miatt. a halandóság enyhén növekedett: 1995-től 9‰ feletti értékek. a halandóság enyhén növekedett: 1995-től 9‰ feletti értékek. a belső migráció domináns formája 1997-től a város- falu migráció. a belső migráció domináns formája 1997-től a város- falu migráció.

9 A városhálózat fejlődésének demográfiai viszonyai csak Focşani (0,5%), két közepes-kisváros (25-50 000 lakos): Mioveni (5,6%) és Năvodari (2%), illetve 17 kisváros (25 000 lakos alatt) népessége növekedett. csak Focşani (0,5%), két közepes-kisváros (25-50 000 lakos): Mioveni (5,6%) és Năvodari (2%), illetve 17 kisváros (25 000 lakos alatt) népessége növekedett. a maradék 246 város népessége csökken. a maradék 246 város népessége csökken. A nagyvárosok népességük 6,9%-át veszítették el: Brassó (-12,1%), Konstanca (-11,4%) és Galac (-8,4%). A nagyvárosok népességük 6,9%-át veszítették el: Brassó (-12,1%), Konstanca (-11,4%) és Galac (-8,4%).

10 A városhálózat fejlődésének demográfiai viszonyai a közepes méretű városok népességének csökkenése intenzívebb (-8,6%): Piatra Neamţ (-14,9%), Bákó (- 14,4%) és Szatmárnémeti (-12,7%). a közepes méretű városok népességének csökkenése intenzívebb (-8,6%): Piatra Neamţ (-14,9%), Bákó (- 14,4%) és Szatmárnémeti (-12,7%). A kisvárosok ugyanolyan mértékben csökkentek mint a közepes városok. innen került ki a legtöbb növekvő lakosággal rendelkező település, másrészt itt találjuk meg a legintenzívebben csökkenő településeket: Balánbánya (-27,8%), Hobicaurikány (-20,3%), Fogaras (-19,6%), Stájerlakanina (-19,1%), Kudzsir (-18,5%), Predeal (-23,1%) stb. A kisvárosok ugyanolyan mértékben csökkentek mint a közepes városok. innen került ki a legtöbb növekvő lakosággal rendelkező település, másrészt itt találjuk meg a legintenzívebben csökkenő településeket: Balánbánya (-27,8%), Hobicaurikány (-20,3%), Fogaras (-19,6%), Stájerlakanina (-19,1%), Kudzsir (-18,5%), Predeal (-23,1%) stb.

11 Románia megyéinek urbanizációs szintje 2002-ben

12 Románia városainak népességszám szerinti megoszlása 2002-ben

13 A városok etnikai homogenizációja Erdélyben 1910-ben a városi népesség 55,6%- magyar, 17,6%-a román, 14,2%-a német és 9,6%- a zsidó származású. Erdélyben 1910-ben a városi népesség 55,6%- magyar, 17,6%-a román, 14,2%-a német és 9,6%- a zsidó származású. 1899-ben Jászvásár 50,5%-a volt zsidó, a 12 moldvai megyeközpont 34,5%-a, a közepes- és kisvárosok 39,4%-a zsidó. 1899-ben Jászvásár 50,5%-a volt zsidó, a 12 moldvai megyeközpont 34,5%-a, a közepes- és kisvárosok 39,4%-a zsidó.

14 A városok etnikai homogenizációja 1930-ban Erdély városaiban a magyarok vannak túlsúlyban (37,9%), a románok részaránya megkétszereződik (35%), a németek és zsidók súlya lényegesen nem változik (13,%, illetve 10,4%). 1930-ban Erdély városaiban a magyarok vannak túlsúlyban (37,9%), a románok részaránya megkétszereződik (35%), a németek és zsidók súlya lényegesen nem változik (13,%, illetve 10,4%). a II. vh. követően a zsidók részaránya az erdélyi városok népességében visszaesik (2% 1948-ban), a németek 1970-1990 között tűnnek el a számszerűen is jelentős városi népcsoportok kategóriájából (1,6% 1992-ben). a II. vh. követően a zsidók részaránya az erdélyi városok népességében visszaesik (2% 1948-ban), a németek 1970-1990 között tűnnek el a számszerűen is jelentős városi népcsoportok kategóriájából (1,6% 1992-ben).

15 A városok etnikai homogenizációja a magyarok részaránya 1992-ben 20,2%-ra csökken. a magyarok részaránya 1992-ben 20,2%-ra csökken. csak a Székelyföldön, Marosvásárhelyen (2002- ig) és egy pár partiumi kisvárosban (Szilágycseh, Nagykároly, Érmihályfalva és Nagyszalonta) maradnak abszolút többségben. csak a Székelyföldön, Marosvásárhelyen (2002- ig) és egy pár partiumi kisvárosban (Szilágycseh, Nagykároly, Érmihályfalva és Nagyszalonta) maradnak abszolút többségben.

16 Az új településhálózat-fejlesztési stratégia (2001) A városok hierarchiája: A városok hierarchiája: Bukarest; Bukarest; 11 regionális központ: Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Craiova, Ploieşti, Brăila, Galac, Bákó és Jászvásár; 11 regionális központ: Nagyvárad, Temesvár, Kolozsvár, Brassó, Craiova, Ploieşti, Brăila, Galac, Bákó és Jászvásár; 81 középszintű központ: Nagybánya, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Csíkszereda stb.; 81 középszintű központ: Nagybánya, Marosvásárhely, Gyulafehérvár, Csíkszereda stb.; 218 kistérségi vonzáskörzettel rendelkező város; 218 kistérségi vonzáskörzettel rendelkező város;

17 A települések hierarchizálása rangjuk alapján és városhiányos térségek (OTT)

18 Az új településhálózat-fejlesztési stratégia (2001) Falvak várossá nyilvánításának feltételei: Falvak várossá nyilvánításának feltételei: lakosságszám kritérium (5000), lakosságszám kritérium (5000), gazdasági-, szociális- és infrastrukturális kritériumok, gazdasági-, szociális- és infrastrukturális kritériumok, ökológiai kritériumok. ökológiai kritériumok.

19 Az új településhálózat-fejlesztési stratégia (2001) a megfogalmazott feltételek alapvetően arra céloznak, hogy az új városi központok vonzáskörzeteik aránylag széles skálájú szolgáltatásokat biztosító központjaivá váljanak, csökkentve ezáltal a közszolgáltatások területi szórását és az ehhez kapcsolódó működési költségeket; a megfogalmazott feltételek alapvetően arra céloznak, hogy az új városi központok vonzáskörzeteik aránylag széles skálájú szolgáltatásokat biztosító központjaivá váljanak, csökkentve ezáltal a közszolgáltatások területi szórását és az ehhez kapcsolódó működési költségeket;

20 1989 után várossá nyilvánított települések