Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14.

Az előadások a következő témára: "Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14."— Előadás másolata:

1 Az 1971. évi OTK Halmai Márton - TTUOMT II. évfolyam, Földrajz BSc, Idegenforgalmi szakirány 2013.10.14.

2 Az OTK előzményei Politikai 1968: új gazdasági mechanizmus életszínvonal emelkedése, vállalkozói jókedv megjelenése Kádár János: lojalitás bizonyítása drasztikus centralizáció Tudományos Évtizedes viták a célkitűzések és a gyakorlat körül Folyamatos publikációk településfejlesztési témákban Eredmény: minőségileg új politika szükséges!

3 Az OTK tartalma Teljes településrendszerre vonatkozó stratégiai terv Redisztribúció lépcsői szerinti differenciáció Hierarchia-szintek kialakítása (6 szint) 127 település (4%) Fejlesztési források 83%-a Gyorsított urbanizációs folyamatok indukciója További települések (cirka 3000) alá-fölé rendeltsége: megyei tanács ∑ eddig nem tapasztalt tudatosságot áraszt + megadja a politika stratégiai céljait és a társadalmi- gazdasági fejlődés követelményeivel való összhangot

4 A hierarchia-szintek 1. Budapest 2. Kiemelt felsőfokú központok 3. Felsőfokú központok 4. Részleges felsőfokú központok 5. Teljes körű középfokú központok 6. Részleges középfokú központok

5 A hierarchia-szintek - Budapest Fejlesztésével kapcsolatban nemzetközi összevetések reális lehetőségét jósolja Egyértelmű kiemelés

6 A hierarchia-szintek – Kiemelt felsőfokú központok Regionális centrumok 1,5 millió lakos felsőfokú szerepkörét biztosítják Miskolc, Debrecen, Szeged, Pécs, Győr

7 A hierarchia-szintek – Felsőfokú központok Megyei szintű felsőfokú szükségletek ellátása Nyíregyháza, Szolnok, Kecskemét, Békéscsaba, Székesfehérvár, Szombathely, Kaposvár

8 A hierarchia-szintek – Részleges felsőfokú központok Felsőfokú központok segítése, saját térségen belüli feladatok ellátása Zalaegerszeg, Nagykanizsa, Sopron, Tatabánya, Veszprém, Szekszárd, Baja, Eger, Salgótarján, Dunaújváros, Hódmezővásárhely

9 A hierarchia-szintek – Teljes körű középfokú központok Járásnyi területen középszintű szerepkör biztosítása 64 település, pl.: Karcag, Kazincbarcika, Szigetvár, Balassagyarmat, Pápa, Mosonmagyaróvár, Kalocsa

10 A hierarchia-szintek – Részleges középfokú központok Teljes körű középfokú központok munkájának segítése 39 település, pl.: Hajdúszoboszló, Sárospatak, Kunszentmárton, Dabas, Kapuvár, Barcs

11 Az OTK értékelése Pozitívumok tudatosította a települések összetartozását, hálózat-jellegét településekkel kapcsolatos érdekek tudatosítása lokálpatriotizmus erősödése, helyi energiák aktiválása Budapest túlsúlyának alapvető csökkentése nagy és középvárosok dinamikus fejlődése, a fejlesztésekhez kedvezőbb feltételek teremtődése városhiányos területek központokkal való ellátása várossá nyilvánítások! városi funkciók átalakulása hierarchia-szinten belüli kiegyenlítődés rávilágít a tudományos kutatások szükségességére

12 Az OTK értékelése Negatívumok nem sikerült átfogni a településhálózat egészét (kicsi, de legfontosabb rész fejlődését irányítja) nincs összhang a terület-, a településfejlesztés és a közlekedéshálózat fejlesztése között megyehatárok megnövekvő szerepe túlzott jelentőséggel bír a hierarchia települések ellenkező hozzáállása, eltérő viszonyulás népességbeli kérdések, rurális térségek migrációja nincs összehangolt centrum-vonzáskörzet fejlesztés érdekkülönbségek, aggályok városhiányos területek látványos csökkenése, DE egyes térségekben hiányzik az igazi város (fejlődési motor)

13 Vajon hatékony volt a koncepció? Egy várható eredmény, prognózis, mely az OTK-tól függetlenül beteljesül? A településhálózat globális makrofolyamatok eredménye Roppant nehéz eldönteni; nem élte meg a tervezett időt Haszna, javai: Deklarálta a területi, települési szempontok létét Szélesebb körben elfogadtatta a ‘regionális gondolkodást’ Funkcionális és hálózati szempontok előtérbe helyezése Infrastruktúrális fejlesztések arányának növekedése Megyék közötti különbségek mérséklődése DE Tervutasítás, sematikus modellek -> alkalmatlan az irányításra Célok világosak, az oda vezető út nem! Műszaki és közigazgatási szemlélet: társadalmi problémákat

14 Az OTK utóélete, megítélése Periodikusság 1970-es évek pozitív visszhangok, támogatás 1980-as évek Változás Kritikák megfogalmazása Felülvizsgálatok 1990-es évek Alapvető elutasítás 2000-es évek ‘újrafelfedezés’ Aktualizálás Dokumentum szakmai rehabilitációjára mutató törekvések

15 Forrás Az 1971. évi OTK és hatása a hazai település- rendszerre (szuburbanizáció, aprófalvak, tér- szerkezet) – Szombathely, 2011

16 Köszönöm a megtisztelő figyelmet!