Készítette: Koleszár Gábor

Az előadások a következő témára: "Készítette: Koleszár Gábor"— Előadás másolata:

1 Készítette: Koleszár Gábor
Ausztria FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

2 Ausztria területén öt tájegységet különíthetünk el:
Bécsi-medence: A Kárpátok és a Keleti-Alpok északi mészkőhegyei által közrefogott Bécsi-medence területén a mélyre süllyedt ókori kristályos kőzeteket közép- és harmadkori tengeri üledékek borítják. A Duna a tájat egy északi mezőgazdasági és egy déli ipari területre osztja.

3

4 Osztrák-gránitfennsík: A Dunától északra eső területet a Cseh-masszívum déli része, az Osztrák-gránitfennsík foglalja el, amely óidei kristályos kőzetekből (gránit, gneisz) áll. A Duna vonaláig húzódik dél felé, helyenként át is lépve azt. Átlagosan m magasságú területén erdőségek termékeny mezőgazdasági tájakkal váltakoznak. A Duna és a March között a Morva-mező, fekszik. A táj déli részén a Duna völgyének áttörései sorakoznak.

5

6 Észak-burgenlandi-teknő: közvetlenül az Alpokhoz csatlakozó táj, itt helyezkedik el a lefolyástalan Fertő-tó, melyet apró szikes tavak fognak körbe.

7

8 Keleti-Alpok: Ausztria legnagyobb kiterjedésű tája, melyet szélesen és részarányosan elhelyezkedő nyugat–keleti csapásirányú vonulatok jellemeznek. A Keleti-Alpok több övezetből áll.

9

10 Elő-Alpok és Kelet-Stájer dombvidék: Az alpi vonulatokat északról harmadkori dombvidék kíséri. Ez az Elő-Alpok. A hajdani gleccserek által lerakott morénatakarót a Duna mellékfolyói hullámos dombvidékké szabdalták fel. A központi kristályos vonulat és a déli mészkőövezet között a jégkorszaki morénák által felduzzasztott tavakban bővelkedő Klagenfurti-medence és a harmadkori üledékekkel borított Grazi-medence helyezkedik el. E vidéket a Rába, a Mura és a Dráva változatos dombvidékké formálta.

11

12 A magashegységi környezet szerepe a gazdasági életben:
Idegenforgalom: világelsők között van az idegenforgalmi bevételeit tekintve. síparadicsomok, gyógyüdülő helyek, túraközpontok, műemlék városok, Erdők  fa- és papíripar Nagy esésű folyók  energiatermelés. (A villamos energia 70%-át vízerőművek szolgáltatják.

13

14 Bányászat: magnezit: jelentős, a világtermelés 7%-a
barnakőszén: Felső-Ausztria, Stájerország kőolaj: Bécsi-medence, Alsó-Ausztria földgáz: Bécsi-medence kősó: nagy múltú, Salzburg, rézérc: jelentős cink: jelentős ólom: jelentős

15 Feldolgozó ipar: vas-, acélipar: jelentős, központja Linz
színesfém-, alumíniumkohászat gépgyártás: jelentős, járműipar: központja Steyr vegyipar: jelentős fa-, papíripar: jelentős textilipar, ruhagyártás: főleg Bécs élelmiszeripar: az egész ország területén mindenütt sörgyártás építőanyag- és építőipar vegyipar, kőolajtermékek: Linz, Sant Pölten,

16 Mezőgazdaság: A mezőgazdaság belterjes, 90%-ban önellátó, a lakosság kis részét foglalkoztatja. Legjelentősebb termesztett növények: árpa, kukorica, burgonya, cukorrépa, búza, rozs, zab, gyümölcsök. Az erdőgazdálkodás, fakitermelés fontos szerepet játszik az ország gazdasági életében. Legjelentősebb tenyésztett állatok: sertés, baromfi, szarvasmarha, juh.

17

18 Készítette: Koleszár Gábor
Szlovákia FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

19 Domborzat: Szlovákia legnagyobb részén az Északnyugati-Kárpátok vonulatai húzódnak. Északról dél felé haladva a következő vonulatok különíthetők el: Flis és homokkő-vonulat: Fehér-Kárpátok, Nyugati- és Keleti-Beszkidek Kristályos-vonulat: Kis-Kárpátok, Kis-Fátra, Nagy-Fátra, Alacsony-Tátra, Magas-Tátra Vulkáni-vonulat: Madaras, Selmeci-hg., Körmöci-hg., Jávoros A Kárpátoktól délre húzódik a variszkuszi eredetű Szlovák-érchegység. Szlovákia délnyugati részén a Duna mentén terül el a Szlovák-alföld és itt található a Duna legnagyobb szigete a Csallóköz is.

20 Északnyugati-Kárpátok
Szlovák-érchegység Szlovák- alföld

21 Bányászat: Ásványkincsekben szegény, kevés vasércet bányásznak a Szlovák-érchegységben, A Selmecbánya és Körmöcbánya környéki színes- és nemesérclelőhelyek már jórészt kimerültek.

22 Energiagazdaság: vízerőművek: a Vágon, és a Dunából kiágazó üzemvíz-csatornán Bősnél atomrőművek: Nagyszombat (Trnava), Mohi (Mohovce)

23 Feldolgozóipar: Néhány nagy központban tömörül:
Pozsony: kőolajfinomítás, vegyipar, gépgyártás, élelmiszeripar Kassa: vaskohászat, környékén: gépgyártás, vegyipar

24 Mezőgazdaság: Szlovák-alföld: búza, kukorica, gyümölcs, zöldség; sertésállomány > szarvasmarha-állomány A hűvösebb hegyvidéki medencékben: burgonya, szálas- és lédús-takarmányok

25 Készítette: Koleszár Gábor
Románia FÖLDRAJZ Készítette: Koleszár Gábor

26 Domborzat: A Keleti-Kárpátok vonulatai:
Flis és homokkő-vonulat: Moldvai-, Háromszéki-, Brassói-havasok Kristályos-vonulat: Borgói-, Gyergyói-, Csíki-havasok Vulkáni-vonulat: Kelemen-, Görgényi-havasok, Hargita (az egykori vulkáni tevékenységet ma vulkáni utóműködések jelzik) A vonulatok közötti medencék: Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-, Barcasági-medence. A Déli-Kárpátok csak kristályos vonulatból áll: Fogarasi-havasok, Pareng, Retyezát

27

28 Medencék: Az Erdélyi-medence fontos ipari és mezőgazdasági körzet, központja a Mezőség. Az Erdélyi-peremhegyvidék választja el az Erdélyi-medencét a magyar Alföldtől, legjelentősebb részei a Királyerdő, Bihar, Erdélyi-érchegység. A Havasalföld két része: északon a Szubkárpáti-dombság, délen a Román-alföld. A történelmi Moldva keleti része (a Kárpátok és a Prut folyó között) tartozik Romániához. (A nyugati részén a Prut és a Dnyeszter között ma Moldova köztársaság helyezkedik el.)

29

30 Bányászat: kőolaj: Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában földgáz: Erdély (Medgyes), Kárpátok déli lábánál (Craiova, Ploiesti), Moldvában kőszén: Erdély délnyugati részén lignit: Erdélyi-permhegyvidék lábánál, Kárpátok déli lábánál vasérc: Erdély délnyugati részén (Resica) bauxit: Királyerdő ólom-, cink-, rézérc: Nagybánya környékén arany, ezüst: Erdélyi-érchegység kősó: Erdélyi-medence peremén, Kárpátok déli lábánál, Moldvában

31 Energiagazdaság: Földgáz és lignit tüzelésű hőerőművek,
Vaskapunál és a Déli-Kárpátok folyóin vízerőművek.

32 Vaskapu erőmű

33 Feldolgozóipar: vaskohászat: Vajdahunyad, Resica, Galac
gépgyártás: Brassó, Segesvár, Nagyszeben, Arad, Ploiesti (kőolajipari gépgy.), Craiova (mezőgazdasági gépek, közlekedési eszközök), Pitesti (Dacia autók) kőolajfinomítás: Ploiesti, Pitesti vegyipar: Marosvásárhely, Torda, Kolozsvár, Nagyvárad timföldgyártás: Nagyvárad cellulóz és papírgyártás: Braila

34 Mezőgazdaság: Havasalföld: kukorica, búza, napraforgó a Román-alföldön; gyümölcs, zöldség a Szubkárpáti-dombság déli lejtőin. Erdélyi-medence: gyümölcs, zöldség Székelyföldi-medencék (Háromszéki-, Csíki-, Gyergyói-medence): burgonya, takarmánynövények, juh, szarvasmarha

35