Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 1

Szociálgeográfiai tételek 18. tétel – A szociálgeográfia elmélete és módszere 19. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia elmélete és módszere 20. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma 21. tétel – Az alkalmazott szociálgeográfia módszertani kérdései Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései. Budapest, Akadémia Kiadó pp. 12-60.

15. tétel: A szociálgeográfia elmélete és módszere 18. 15. tétel: A szociálgeográfia elmélete és módszere

A szociálgeográfiai gondolat fejlődése az emberföldrajz kialakulása – 19. század közepe Az emberföldrajz klasszikus szakasza érdeklődési területe kiindulópont alapkategóriák alakultak ki Determinista irányzat értelmezése Pierre Guillaume Frédéric le Play – a földrajzi determinizmus előfutára „tér-társadalom-gazdaság” egységes egészet képez Darwin fejlődéselméletének hatása

természettudós, az utazásai nagy hatással determinista gondolkodására Friedrich Ratzel természettudós, az utazásai nagy hatással determinista gondolkodására 1909 Anthropogeographie 1897 Politische Geographie POSSZIBILISTA FÁZISA értelmezése: az ember környezetformáló, átalakító szerepét hangsúlyozta Vidal de la Blanche az emberi tevékenységet a társadalom felől közelítette meg munkamódszere életforma-csoportok koncepciójának legfontosabb elemei: az embert és környezetet egységes, összefüggő rendszerként fogja fel, amelynek középpontjában az alkotó ember áll a környezet természeti és társadalmi törvényszerűségek alapján változik, de döntő szerepe van az ember szubjektív akaratának → az ember földrajzi tényező

Émile Durkheim MORFOLÓGIAI FÁZIS Schlüter Hatást gyakorolt: König, Homans modern francia szociálgeográfia, utrechti iskola követői vannak Németországban, Angliában, Egyesült Államokban, hazánkban Émile Durkheim az ember tájban létrehozott anyagi kultúráját már egységes egésznek tekinti a társadalmi valóságot az ún. belső és külső társadalmi környezet kettősége szerint fogja fel társadalmi magatartás területi különbségei társadalmi morfológia MORFOLÓGIAI FÁZIS Schlüter Célja az emberformálta kultúrtáj bemutatása kultúrtáj genezise a formák mögötti erőket kell megtalálni, melyek a változást előidézik

FUNKCIONÁLIS EMBERFÖLDRAJZI FÁZIS földrajzi munkamegosztás erősödése eltérő funkciójú területek, települések és településrészek kialakulása Egyesült Államok: funkcionális városszerkezet; „human ecology” Burgess – funkcionális városövezetek városökológia Ma a szociálgeográfiában a funkció kettős jelentésű függőségi viszony létmegnyilvánulás SZOCIÁLGEOGRÁFIAI IRÁNYZAT Bobek: kísérletet tett arra, hogy a társadalmi teret komplex funkcionális térszerkezetként értelmezze Partzsch: társadalmi alapfunkciók Ruppert, Schaffer: „funkció katalógus”: emberi létmegnyilvánulás alapfunkciói, amelyek egymással sokoldalú függőviszonyban vannak Funkcionális emberföldrajz Európában új értelmezést kapott: Demangeon: az emberi csoportok és a földrajzi környezet összefüggéseire helyezi a hangsúlyt Bobek, Hartke, Ruppert: a csoport-specifikus szemléletet kapcsolja össze az ún. társadalmi alapfunkciókkal Létrejön a szociálgeográfia a társadalomföldrajz és a szociológia határterületén, érintkezési zónájában. Földrajzi feladatok elvégzésében szociológiai módszereket használ

A szociálgeográfia irányzatai 2.1. Az európai szociálgeográfia irányzatai II. világháború előtt 2 fő irány ismerhető fel: európai angolszász-amerikai Kiemelten kell kezelni a szociálgeográfia európai irányzatait MÜNCHENI ISKOLA legdinamikusabb kísérletet tett a francia szociálgeográfia és a funkcionális földrajz szintézisére A szociálgeográfia koncepció tehát a társadalomtudományi szemléletű funkcionális emberföldrajzból alakult ki, mint a társadalom és a társadalmi csoportok létfunkcióival összefüggő térképező folyamatok és a területi szerveződési formák tudománya. a társadalom térformáló szerepének vizsgálatakor Bobek 3 kérdéskör tisztázását tartja lényegesnek a társadalomszerkezet területi sajátosságainak feltárása; a terület funkcionális szerkezetének megismerése ezek alapján térszerkezet típusok lehatárolása

A müncheni iskola értékelése; Winkler KÖLNI ISKOLA A földrajz a térben létező struktúrák kialakulásának, fejlődésének, átalakulásának kutatása, és a szociálgeográfia mindezt csoportspecifikus szempontból végzi a szociálgeográfia tartalma az alapfunkciók térszerkezeti átalakulásának csoportspecifikus értékelése lakás és lakófunkció munka és ellátás-szolgáltatás képzés és kultúra üdülés és idegenforgalom közlekedés és kommunikáció közösségi élet A müncheni iskola értékelése; Winkler KÖLNI ISKOLA Kraus, Otremba: nem különítették el a szociálgeográfiát a gazdaságföldrajztól, annak egy részterületének tekintették Weigt: a szociálgeográfiának a kultúrtáj kialakulását kell megragadnia a társadalmi viszonyok térformáló hatása alapján Schöller: ragaszkodik a szigorúbb bobeki felfogáshoz és a szociálgeográfiát olyan ismeretanyagnak tekinti, amely keretet ad a gazdaság, közlekedés, település helyzetének pontosabb megítéléséhez

BOCHUMI ISKOLA földrajzi kultúrtáj kialakulásának kutatása Uhlig: a szociálgeográfiát olyan társadalmi erők tudományának tekinti, amelyek az emberföldrajz részterületein hatnak Bartels: a szociálgeográfia és a társadalomföldrajz között nem tesz különbséget, mindkettő a tér-idő tudományos módszer alkalmazását jelenti A müncheni iskolával kapcsolatos viták a 80-as években erősödtek fel újból (1) az egyre bonyolultabb társadalmi folyamatokat már nem lehetett beilleszteni a hagyományos „funkcionális gondolati sémába” (2) „új nemzedékek” mind erősebb társadalomtudományi szemlélettel és metodikával jelentkeztek Egyéb közép-európai szociálgeográfiai irányzatok: Köln Bochum Hamburg Frankfurt Augsburg-Bécs Bayreuth, Innsbruck, Zürich Berlin, Hannover, Bonn, Münster, Salzburg-Graz Közös vonások

FRANCIA SZOCIÁLGEOGRÁFIA Vallaux Vidal de la Blanche Demangeon/Brunhes Megalapozták a francia szociálgeográfia európai tekintélyét, de a II. világháború után veszített társadalmi hatásából George, Sorre fő feladat a társadalmi struktúrák vizsgálata ‘60-as évektől problémaorientált vizsgálatok individuum társadalmi függetlenségét hangsúlyozták „napi” társadalmi problémákat vittek el különböző irányokba amerikai és német hatás A francia irányzatnak fontos törekvései voltak a gazdasági és társadalmi problémákat nem szabad egymástól elválasztani a regionális vizsgálatok mellett szükség van empirikus és mikroregionális vizsgálatra is az idő-tér kapcsolata elválaszthatatlan

HAZAI SZOCIÁLGEOGRÁFIA forrásai A földrajzi környezetben mindenekelőtt a településkörnyezetben lejátszódó emberi tevékenységgel összefüggő jelenségeket a lokális életforma sajátosságaival hozza összefüggésbe falukutatás és empirikus társadalomkutatás Szabó Zoltán, Féja Géza, Erdei Ferenc, Mendöl Tibor (Szarvas) a II. világháború után kibontakozó szociológiai kutatások hatással voltak a gazdaságföldrajzi gondolkodásra a szociológia (Konrád Gy., Ferge Zs., Szelényi I.) felfutását a politika tiltotta de a társadalomkritikai szemléletű kutatások tovább folytak → MSZMP Társadalomtudományi Intézet (Böhm A., Pál L., Kolossi T., Simó T.) a földrajz gondolkodásban bekövetkezett változások is nagy hatással voltak a szociálgeográfiai gondolkodásra regionális kutatásokban felerősödtek a társadalmi tér konfliktusaira irányuló kutatások szociálgeográfia a tér-gazdaság-társadalom struktúrát az egyes funkciók térbeli megjelenésének elemzésében is egésznek tekinti

a szociálgeográfia kutatások hazai kontinuitása sosem szakadt meg (Mendöl T. – Wallner – Lettrich) klasszikus településföldrajz szociálgeográfiai gondolkodás új jelenség a terület- és településpolitikához való közelítés ‘70-es évek elejére a szociálgeográfiai jellegű kutatások 3 vonulata rajzolódik ki a települések belső társadalmi tértagozódását a rendelkezésre álló népszámlálási adatok alapján elemzi [Becsei, Kéri] statisztikai elemző és az empirikus társadalomkutatási módszerek szerencsés kombinációja [Süli-Zakar I, Mészáros R., Dövényi Z., Sárfalvi B. ] empirikus társadalomkutatási szempontok A modern magyar szociálgeográfia az 1990-es évek után kibontakozó polgári alapon működő terület- és településfejlesztés legfontosabb tudományos bázisa lett

2.2. A szociálökológia főbb irányzatai városi életterek lehatárolását célzó kutatások funkcionális élettér Park-Burgess-McKenzie használja legelőször a kifejezést a gyors iparosítás városiasodás tipikus városi-társadalmi problémák tömeges együttélésből fakadnak és csak empirikusan lehet vizsgálni növény- és állatökológiában alkalmazott kutatási módszert vettek át az emberi társadalomra McKenzie definíciója: „az emberi életmóddal összefüggő idő- és térbeli kapcsolatok kutatása, mely kapcsolatok a környezet szelektív, disztributív és adaptáló hatása alatt állnak. ” „faktorok” ökológiája 1970-es évekig városszerkezeti vizsgálatok a szociálökológia és a szociálgeográfia különbsége A nemzetközi szociálökológiában 3 irányzat rajzolódott ki angolszász nyelvterület (amerikai-, angol iskola) nyugat-európai városszerkezeti vizsgálatok közép-európai

Amerikai szociálökológiai vizsgálatok a faktorökológiai vizsgálatok nagy részét az Egyesült Államokban végezték az első vizsgálatok a klasszikus társadalmi térelemzés felülvizsgálatát célozták meg (Vab Arsdol, Camilleri, Schmid) majd kísérletet tettek minden tényező figyelembe vételére, mely szerepet játszik a társadalmi tértagozódásban a ‘70-es években minden amerikai városban faktorökológiai módszerű vizsgálatot végeztek a vizsgálatokban 30-50 változót használtak az amerikai és a kanadai városok alapján leszűrhető tapasztalatok Shevky-Bell modell 3 alapdimenziója a leglényegesebb tényező-csoport ha a változók számát növelték, akkor általában a migráció-mobilitás faktor lépett elő a városszerkezet egyetlen modell segítségével nehezen jellemezhető Murdie, Johnson

Angol városszerkezeti vizsgálatok eltérő adatbázis az amerikaitól, a lakásviszonyra koncentrál ‘80-as évekig 20 faktorökológiai vizsgálatot végeztek Evans, Norman és Robson vizsgálatai az amerikaitól eltérő szerkezet arra utal, hogy Angliában nagyobb az állami lakások aránya és a társadalom felső rétegének a kötődése a történelmi városközponthoz az ausztrál és új-zélandi vizsgálatok többségében megjelent az etnikai faktor Nyugat-Európai szociálökológiai vizsgálatok két világháború közt statisztikai jellegű leírások megfigyelésen alapuló szociálökológiai elemzések ‘60-as évektől többtényezős matematikai-statisztikai elemzések etnikai tényező a ‘70-es évektől jelenik meg McElrath alkalmazta Európában először a társadalmi térség Shevky-Bell féle modelljét társadalmi státusz, családi állapot szegregálódás történelmi városmag felértékelődése faluföldrajz városi ártalmak munkanélküliség

Közép-Európai típusú szociálökológiai vizsgálatok matematikai-statisztikai elemzések viszonylag későn kezdődtek a ‘70-es évekig monografikus városföldrajzi munkák, illetve statisztikai leíró elemzések Shevky-Bell féle modellt Friedrichs alkalmazta először Hamburg térszerkezetének elemzésében 1980-as évek közepéig 15 nagyváros szerkezetét vizsgálták meg: társadalmi státusz, családi helyzet, vendégmunkások hiányosság, hogy a mobilitási változókat nem szerepeltetik a fő faktorok térbeli rendje megegyezik az amerikaival II. világháború után a német városokban tudatos tervezés Lichtenberger Bécs esetében először alkalmazott dinamikus faktorökológiát Sauberer és Czerjan szintén Bécsen mutatta be a munkaerő-gazdálkodásra vonatkozó változókat Volt szocialista országok késve indultak az ilyen típusú vizsgálatok a ‘80-as évekig csak a lengyel szociológiai és földrajzi kutatások a kiemelkedők Weclawowicz dinamikus faktorökológiai analízissel Varsó városszerkezetének átalakulását vizsgálta társadalmi helyzet, lakáshelyzet városszerkezet meghatározó elemei

Jagielski Wroclaw vizsgálatát végezte el a lengyel, illetve a szocialista városok mozaikos szerkezetűek Hazai: Süli-Zakar I, faluföldrajz szociálgeográfiai alapon (pl. faluföldrajzi vizsgálatok a Hegyközben, Kovács Zoltán: Budapest városföldrajza, Dövényi Zoltán munkanélküliség Magyarországon) A szociálgeográfiai és szociálökológiai vizsgálatok különbségei és hasonlóságai: mindkettő a társadalmi térszerkezet sajátosságait társadalmi okokkal magyarázza; a szociálökológia és a szociálgeográfia is a társadalmi-családi státusz dimenziójából indul ki a szociálökológia a társadalom belső kapcsolatai alapján határol le területi egységeket, a szociálgeográfia a társadalom térbeli aktivitásán alapul A modellekben gondolkodó szociálökológiai szemléletű városszerkezeti kutatás nem azonos a faktorökológiával, ami a szociálgeográfiai kutatásokban is jelen van Shevky-Bell modell körüli vita akörül van, hogy mi az oka a struktúrák hasonlóságának

A faktorökológiai módszerrel kapcsolatos problémák: mivel hivatalos statisztikai adatokat használnak háttérbe szorul a szociálökológiai és szociálgeográfiai aspektus Az elemzés alapjául szolgáló területi egységek nem homogének, de csak a területi egységek közti különbségeket veszi csak figyelembe A népszámlálási adatok gyakran különböző minőségűek EUROSTAT törekvései (27 ország kötelezettségei)

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 20

16. tétel: Az alkalmazott szociálgeográfia elmélete és módszere 19.

1. Az alkalmazott szociálgeográfia definíciója Az alkalmazott szociálgeográfia célja a funkcionális térszerkezet és a társadalmi struktúra tér-idő kapcsolatában kialakuló konfliktusok feltárása és értékelése, hogy az alapfunkciók fejlesztésébe és térbeli rendjébe a lokális és csoport-specifikus társadalmi elvárás is beépíthető legyen. az információk gyakorlati felhasználhatósága érdekében a tér-gazdaság-társadalom összefüggésnek konfliktusaira összpontosít az alkalmazott szociálgeográfia a tervezés tudományos megalapozásában való részvételen túl közreműködik a terv végrehajtásában is

2. Az alkalmazott szociálgeográfia hazai társadalmi és szaktudományi feltételei 2.1. Az ország gazdasági-társadalmi fejlődésének új szakasza a feltételek már korábban kialakultak egyre nagyobb szerepet játszottak a társadalmi, lokális közösségi, csoport, illetve egyéni érdekek az ember sokoldalú alkalmazkodásával egyre inkább uralni fogja az „objektív adottságokat” a gazdaság, mint alap határozza meg a térszerkezet formálódását Az elmúlt több, mint 50 évben egyre differenciáltabb lett a társadalmi termelés, ami új társadalmi struktúrát hozott létre az alkalmazott szociálgeográfia szempontjából lényeges dolgok a háttérben maradtak társadalmi konfliktusok tervezés háttér szakmai téren jelentkező problémák a terület- és településfejlesztés a szociális piacgazdaságban EU tagság jelentősége

2.2. Az alkalmazott szociálgeográfia hazai szaktudományi feltételei a tudományos fejlődés lényeges elméleti és módszertani alapot jelent Az elmúlt évek kutatásaival kiderült, hogy a társadalomföldrajz és a szociálgeográfia nem egymás szinonimái a szociálgeográfia a társadalomföldrajz részdiszcipliája szociálgeográfia: mikro- és mezoregionális társadalmi folyamatok vizsgálatára koncentrál társadalomföldrajz: nagy információtömegekkel makroregionális jelenségeket elemez, típusokba, modellekbe összegezve az alkalmazott szociálgeográfia feltételezi a teljes információtömeg ismeretét az alkalmazott szociálgeográfiának szélesebb földrajzi ismeretekre kell épülnie, de közben megtartja a térbeli jelenségek csoport-specifikus szemléletét.

Szükséges elvi megfontolások A társadalmi környezetet komplexen kell értelmezni és a tér-gazdaság-társadalom rendszerben mindinkább felértékelődik a természetes tér és a társadalom közvetlen kapcsolatának problémája A tér és társadalom hagyományos kapcsolata a modern társadalmakban alapvetően megváltozott a technika fejlődésével a társadalmi térhasználat eltávolodik a természeti adottságoktól a társadalmi folyamatoknak meg kell felelnie a társadalmi elvárásoknak a szociálgeográfia társadalmi oldalról keresi a választ a felmerülő problémákra a kisebb léptékű vizsgálatokat sosem szabad csupán belső összefüggéseik alapján vizsgálni Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdéseinek kidolgozását lehetővé és szükségessé teszi a területi tervezés fejlettsége: az ember szerepe felértékelődik 1970-es évektől zajló viták és átfogó tanulmányok alapján is körvonalazhatóvá vált az alkalmazott szociálgeográfia alapfunkciókkal kapcsolatos kutatási koncepciója

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 26

17. tétel: Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma 20. 17. tétel: Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma

Az alkalmazott szociálgeográfia tartalma Szociológia: a társadalmi cselekvés értelmező megértésére és ezen keresztül a cselekvés menetének és hatásának oksági magyarázatára törekszik Szociálgeográfia: a konkrét cselekvés földrajzi dimenzióját értelmezi, szociológiai módszerek felhasználása Mivel az alkalmazott szociálgeográfia cselekvés-fogalma szűkebb értelmű, mint a szociológiáé, ezért a funkciók működésének némely sajátossága nem is volt magyarázható a funkciót hordozó csoportok társadalmi helyzetével. (Elsődlegesek a földrajzi-területfejlesztési szempontok) A megértéshez szükséges alkalmazott természettudományi empirikus társadalomtudományi műszaki tudományok ismerete Alkalmazott szociálgeográfia: létező társadalmi térszerveződés lokalitás belső fejlődéséből és külső feltételrendszerének átalakulása ezek fejlesztését célzó tervek megvalósításának hatásaiból adódó konfliktusok elemzésére irányul centrum és periféria (területi-települési) társadalmi funkcionális geográfiai térrendszer – kutatás tárgy

A vizsgálat célja a valóság megismerése „tiszta” szociálgeográfia a saját fogalomrendszerében gondolkodva „értékracionális” elveket követ, addig az alkalmazott irányzat erősen „célracionális” alapállású (=terület- és településfejlesztés) az alkalmazott szociálgeográfia alapja a tervezésnek Partzsch funkció-katalógusa (a földrajzi lét szférái) társadalmi, közösségi lét szférája – emberi közösségben élni munkavégzés – munkát végezni, termelni lakás – lakni valahol szolgáltatás-ellátás – igénybe venni szolgáltatásokat képzés és a kultúra – részt venni képzésben, kultúrában szabadidő-felhasználás – eltölteni a szabadidőt, rekreálódni közlekedés és a kommunikáció – részt venni a közlekedésben, kommunikációban

1. A társadalmi (közösségi) lét szférája A kutatás kiindulópontjai: közösségi élet társadalmi-, lokális és egyéni magatartás (identitás) családi lét lakóközösség baráti társaság nemzet (nacionalizmus – sovinizmus – fajgyűlölet) ezekre hatnak a társadalmi-politikai, közösségi-családi hatások megfigyelhető általános társadalmi jelenség gyakorlatnak mindinkább támaszkodnia kell a helyi társadalmi aktivitásra (társadalmi szervezetek, NGO-k) a közösségi illetve lokális magatartás jegyeire a család van a legnagyobb hatással Az alkalmazott szociálgeográfia a közösségi lét, a lokalitás azon sajátosságait keresi, amelyek az alapfunkciókkal kapcsolatos magatartást befolyásolják településfejlesztési és rendezési elképzeléseket módosítják demográfiai szempontok – nemzetközi migráció

2. A munkavégzés A végzett munka, a társadalmi munkamegosztásban való részvétel meghatározza az egyén, csoport, ill. lokalitás általános értelemben vett és az egyes alapfunkciókkal kapcsolatos magatartását. a munkavállalás az egyén és a társadalom konszenzusának terméke Felmerülő kérdések  munkavégzéssel kapcsolatos magatartás elemzése  munkaerő-kereslet  térbeli aktivitás főbb irányai Munkavállalással létrejött társadalmi tér „kapcsolatrendszerében” milyen térbeli mozgáskényszer alakul ki az alapfunkciókkal kapcsolatosan milyen magatartásváltozás jön létre az alapfunkciók igénybevétele során munkanélküliség

A munkavégzéssel kapcsolatos értelmezéstől néhány ponton el kell térni a munkavállalás különböző formái nem tekinthetők csupán az emberi aktivitás szabad megnyilvánulásának a kialakuló funkcionális térszerkezet kétségkívül a társadalmi tevékenység, ha úgy tetszik aktivitás tárgyiasult színtere az egyén illetve csoport számára a helyi, illetve területi-társadalmi munkaszervezetben létrejött pozíció konzekvenciái az alapfunkciókat illetően sajátos és regionális különbségeket mutatnak munkaerőmozgás Magyarországon, az EU-ban és a világon

A munka alkalmazott szociálgeográfiai értelmezése (szerk.: BERÉNYI I.) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

3. A lakófunkció A társadalmi tér lakófunkcióját fejezi ki a szociálgeográfiai értelemben vett lakás, vagyis, hogy mit jelent az ember vagy meghatározott csoportja számára valamelyik funkcionális térben lakni. Cél a lakókörnyezet minőségi és mennyiségi tényezőinek meghatározása A hazai lakókörnyezet egésze nem tekinthető az ott élő társadalmi csoportok „elvárása” alapján kiépült funkcionális térnek A hangsúly a lakással kapcsolatos társadalmi magatartás értékelésén van Problémakörök a lakókörnyezet azon társadalmi összefüggéseinek a sajátosságait feltárni, amelyeknek csoport-specifikus okai vannak Azon területi kapcsolatoknak az elemzése, amely az adott lakókörnyezetben való létből következnek A munka- és a lakókörnyezet (társadalmi összefüggés), illetve a munka- és lakóhely (térbeli összefüggés) lehetséges konfliktusaira nem született megoldás szegregáció hajléktalanság

A lakófunkció kapcsolatrendszere (szerk.: BERÉNYI I.) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

4. Az ellátás és szolgáltatás Ezen terület alapfunkcióként való értelmezése váltotta ki a legnagyobb vitát A funkció kialakulása, fejlődése és területi szerkezete a kereslet és kínálat „kompromisszuma” révén jön létre. A hazai vizsgálatok indokoltságának magyarázata Az alkalmazott szociálgeográfiai elemzés a funkció (kettős oldalának) komplex értelmezéséből indul ki és a funkcionális szerkezetben való fejlesztést a lakó- és a munkahely térbeli viszonylatában és nem egyszerű érdekek alapján szemléli. Vásárlói kosár Társadalomi csoportok a fogyasztói társadalomban

A kereskedelem és szolgáltatás információs rendszere (szerk.: F. X. HECKL) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

5. A képzés és közművelődés A szociálgeográfia rendkívül fontos tényezőnek tekinti a lokalitás jellemzése során, mert az ehhez való viszony szoros kapcsolatot mutat azzal, hogy az illető társadalmi csoport milyen helyet foglal el a társadalmi munkamegosztásban Az alkalmazott szociálgeográfia ezen a területen több kérdésre keresi a választ Sajátos funkciónak tekinthető A társadalom kultúrája és kulturálódása egymástól elválaszthatatlan A funkció működését, ideológiáját, intézményrendszerét általános társadalmi érdekek határozzák meg Gazdasági struktúra fejlődése befolyásolja a képzés intézményrendszerét és irányait A történelmileg kialakult lokális társadalmi struktúrának meghatározó szerepe van A képzés és a művelődés intézményrendszere hatást gyakorol az általános kulturális magatartásra Információs társadalom – a számítógép társadalmi szerepe Terjedő analfabétizmus

A képzés és közművelődés összefüggése (szerk.: BERÉNYI I.) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

6. A szabadidő felhasználása A szabadidő-magatartással függ össze az üdülés és idegenforgalom funkció kialakulása a fejlett országokban. az üdülés és az idegenforgalom a szabadidő-magatartás egyik formája, amely a társadalmi-gazdasági fejlődésnek csak egy meghatározott szakaszában lép fel társadalmi vonatkozása kettős Müncheni iskola Kezdetben az üdülés és az idegenforgalom tájátalakító és terület-felhasználó szerepére koncentrál Később helyi lakosság fogadóképességét vizsgálja Hazai kutatások (Lettrich, Berényi, Martonné) a társadalmi elvárás és az infrastruktúra az infrastruktúrával szembeni új igény és a meglévő térbeli szerkezet a társadalmi elvárás és a létező funkcionális térszerkezet az 1-3. érdekei alapján a kialakuló új térszerkezet idő- és térbeli folyamata Megnövekedett szabadidő A turizmus felértékelődése

Az üdülés és idegenforgalom konfliktus-szférái (szerk.: BERÉNYI I.) Forrás: Berényi István (1992): Az alkalmazott szociálgeográfia elméleti és módszertani kérdései

7. Közlekedés és kommunikáció A közlekedés és kommunikáció a funkcionális térszerkezet működésének feltételrendszere, amelynek magas színvonalú fenntartása alapvető társadalmi érdek, mert az anyagi és szellemi javak cseréjét biztosítja az alapfunkciók közt. Azon elemekkel foglalkozik, amely a személyek, csoportok, lokalitások sajátos térbeli mozgásszokásaihoz, érdekihez kapcsolódnak. → Sokáig a személyi közlekedés vizsgálata állt a középpontba Az utóbbi időben a szociálgeográfia egyre többet foglalkozik a kommunikációval. Ebbe a rendszerbe való bekapcsolódás és különböző rendszerinek igénybevétele sajátos térbeli aktivitást eredményez, mely aztán hatással van más funkciók igénybevételére is.

Politikai és szociálgeográfia I. DEBRECENI EGYETEM Tudományegyetemi Karok Természettudományi és Technológiai Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Politikai és szociálgeográfia I. Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.) egyetemi tanár 43

A szociálgeográfia módszertani kérdései 21. 18. tétel: A szociálgeográfia módszertani kérdései

1. Az információbázis összeállítása Hivatalos statisztikák a tervezés számára elengedhetetlen a mindenkor összehasonlítható adatbázis a területi összehasonlító elemzés csak így lehetséges Közzé nem tett, illetve közzé nem tehető adatok Történeti források Az alkalmazott szociálgeográfiának meg kell mutatni, mi ebben az önfejlődést szolgáló és mi az a retrográd erő, ami hosszú távon a közösségi érdekek ellen hat. A történeti forrásanyag tehát tartalmazza a természeti – művi – társadalmi – közösségi környezet és szellemi szféra tradícióira vonatkozó információkat

18. század vége óta rendelkezésre állnak topográfiai térképek a 20. század elejétől már tematikus térképeket is használnak táj- és településszerkezet beépítettség földhasználat funkcionális térszerkezet Empirikus társadalomtudományi módszer→ saját adatgyűjtés a megfigyelés célja a megfigyelés kritériumai A tudományos megfigyelés hasznossága természetesen nem abszolutizálható, de célszerű lehet Az adatfelvétel minden esetben létező vagy feltételezett jelenség, illetve probléma meghatározására irányul lakossági kérdőívezés prominenciavizsgálat Tematikus térképek felhasználási területe

A kérdőíves felmérés és interjú, az információszerzés két formája, lehet „standardizált” nyílt (mély és intenzív) és strukturálatlan (spontán), mely formákat célszerű megfelelően alkalmazni Az alkalmazott szociálgeográfiában a kérdőíves felmérést és az interjúzást kombinálva használják a hivatalos statisztikai adatok feldolgozása után első lépésben spontán interjúkat készít a hivatalos és közzé nem tett adatok és az előzetes interjúk alapján „standard” kérdőívet állítanak össze az elfogadott kérdőív alapján egyszerű szúrópróba méréseket végeznek felmérés mélyinterjú készítése

2. Az alkalmazott szociálgeográfiai elemzések területi rendszere A szociálgeográfia számára a „társadalmi tér” funkcionális térszerveződés, azaz az alapfunkciók kialakulásának, működésének és változásának területi rendszere. Az elemzések területi egysége település (magános és csoportos), településcsoport, mezo- és makrorégió egyaránt lehet Nemcsak a „fizikai térben történő fizikai elterjedést elemzi”, hanem azt összekapcsolja a társadalomtudományok információival és ezzel társadalmi szempontból is értelmezi. Lehetséges vizsgálatok: topografikus funkcionális tematikus térképek indikátorokat alkalmazó, különböző területegységekre vonatkozó tematikus térképezés mesterséges területi egységekre vonatkoztatott analízis, amit az áttekintésre törekvő regionális tervezés kedvel terület- és településfejlesztést megalapozó kutatások helyzetfelmérés, helyzetelemzés analízisek: SWOT, célfa, célpiramis stb.