Tantervtípusok; NAT-ok Didaktika 2. Tanügyi és iskolai szabályozás Tantervtípusok; NAT-ok

Tanterv: „Az iskolai műveltség foglalata, közvetítő eszköz a kultúra és az iskola, a kultúra képviselői és a tanárok között” (Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. 1997. 158. o.)‏ Kétféle értelmezés (a felhasználás szerint): 1. ~ mint oktatáspolitikai eszköz a beavatkozás mértékét és irányát szabja meg: - az oktatásirányítás meghatározza az iskolák tartalmi munkáját (kisebb vagy nagyobb mértékben) bemeneti-kimeneti szabályozás: vizsga túl laza- tanterv NAT,(kerettanterv)‏ előíró Kimenet Bemenet

Tanterv 2. ~ mint pedagógiai dokumentum Pedagógiai dokumentumként érvényesek rá mindazok a jellemzők, amelyeket a helyi tantervekről is tudunk: A tanítási-tanulási folyamat tervezése, megvalósítása, értékelése, szabályozása stb.

A tanterv: – oktatásirányítási eszköz Tantervek: A tanterv: – oktatásirányítási eszköz – pedagógiai dokumentum Miniszteri rendelet - iskolafokozatok szerint - NEFMI-kerettanterv, különböző akkreditált tantervek léteznek Kormányrendelet óvoda: OAP iskola: NAT kollégium: KOP KERETTANTERVEK ALAPTANTERVEK KÖZPONTI TANTERVEK óvoda: nevelési program, benne foglalkozási tervek iskola: Helyi pedagógiai program: benne a helyi tanterv HELYI TANTERVEK

NAT Szabályozástan Központi előírás Helyi program Helyi tanterv A legfőbb kérdés: Hogyan lesz a központi programból helyi program? A jelenlegi rendszer elvileg kétszintű: Központi előírás NAT Helyi program Helyi tanterv

Kötelező központi programok Választható központi programok Szabályozástan Gyakorlatilag azonban: Háromszintű tartalmi szabályozás van Kötelező központi programok NAT Választható központi programok Kerettanterv A Kerettanterv B Kerettanterv C Kerettanterv D Helyi programok Helyi tanterv

Nat-történelem Az első hatályos Nemzeti alaptanterv (1995): 16 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, csak műveltségterületek és %-os arányok a tantestületekre bízza a tantárgyi keretek és óraszámok kialakítását a legelső helyi tantervek ez alapján készültek 262 oldal

Nat-történelem 2000: fordulat a szabályozásban, mert a kerettantervek kötelezőek lettek: Korábban a NAT-ra épülő kerettantervek csak választhatók voltak Kerettanterv: Iskolatípusra és iskolafokozatra szól (általános iskolai, gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai) Konkrét tantárgyakat és óraszámokat határoz meg Továbblépési feltételeket tartalmaz konkrét követelmények helyett Bevezeti a tantárgyi modulokat Bizonyos belső átcsoportosítást lehetővé tesz

Nat-történelem A második Nemzeti alaptanterv (2003): 18 éves korig szólt nincsenek tantárgyak és óraszámok, kevesebb konkrét tartalmi elem már előkerül a kompetenciafogalom, de még nem alapkategória 170 oldal

Nat-történelem A jelenleg hatályos Nemzeti alaptanterv (2007): tartalmazza a kulcskompetencia- területeket külön oktatásszervezési rendelkezések: angol nyelvi felkészítés képesség-kibontakoztató felkészítés HH Tanulók AJ Programja 132 oldal (?)

Nemzeti alaptanterv Általános jellemzők: decentralizált szabályozás minden magyar iskolára kötelező 1-12. osztályig alapot jelent a kerettantervek és helyi tantervek készítéséhez Nem szab meg: konkrét tantárgyi kereteket (csak műveltségterületeket); kötelező tantárgyi óraszámokat (csak arányokat javasol) évfolyamokra lebontott tartalmakat, követelményeket Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/letolt/kozokt/nat_070926.pdf

Nemzeti alaptanterv Szerkezete: műveltségterületek a szaktudományos tárgyak helyett belső képzési szakaszok (1-4., 5-6., 7-8., 9-10., 11-12 évfolyamra) kiemelt fejlesztési feladatokat, amelyek minden műveltségterületen megjelennek kulcskompetencia-területek, amelyek minden műveltségterületen megjelennek fejlesztési feladatok a belső képzési szakaszoknak megfelelően

A nemzeti alaptanterv felépítése („tartalomjegyzék”) A NAT szerepe a közoktatásban Az iskolai nevelés-oktatás közös értékei Az iskolai nevelés-oktatás alapvető céljai Kulcskompetencia-területek Kiemelt fejlesztési feladatok Egységes alapokra épülő differenciálás A tanulási esélyegyenlőség segítésének elvei A NAT és a helyi szintű szabályozás A NAT felépítése

Alapvető célok Kulcskompetenciaterületek Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia Digitális kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

Alapvető célok Kiemelt fejlesztési feladatok Énkép, önismeret Hon- és népismeret Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés Gazdasági nevelés Környezettudatosságra nevelés A tanulás tanítása Testi és lelki egészség Félkészülés a felnőtt lét szerepeire

Kerettantervek Általános jellemzők: Megszabja a… centralizált szabályozás jelenleg választható 1-12. osztályig közvetlenül meghatározza a helyi tanterveket iskolafokozatonként külön kerettanterv létezik Megszabja a… konkrét tárgyakat és tantervi modulokat; évfolyamokra lebontott kötelező óraszámokat Forrás: http://www.nefmi.gov.hu/kozoktatas/tantervek/kerettanterv-2000

Kerettantervek Szerkezete: általános célrendszer: az adott iskolafokozatra vonatkozó műveltségkép és általános fejlesztési feladatok tantárgyi kerettanterv: éves óraszám; célok és feladatok; fejlesztési követelmények (képességfejlesztési lehetőségek); belépő tevékenységformák; témakörök és tartalmaik; a továbbhaladás feltételei (tantárgyi követelmények)

A helyi tanterv a pedagógiai program része a nevelőtestület alkotja meg a központi előírások és a helyi elvárások alapján (kettős legitimáció) nagyobb az alkalmazkodás, differenciálás esélye minden évfolyam minden tantárgyának programja Jelentősége: figyelembe veszi az iskola feltételrendszerét igazodik a nevelőtestület értékrendjéhez figyelembe veszi a kliensek érdekeit kényszeríti a pedagógusokat saját pedagógiai elveik megfogalmazására

A helyi tanterv Stratégiai elemek: (hosszabb távra érvényes, nehezebben változtatható)‏ pedagógiai koncepció  tantárgyi, foglalkoztatási rendszer  óraterv  tanulói tevékenységek rendszere  tankönyvek, alapeszközök  pedagógiai értékelés

A helyi tanterv Taktikai elemek: tantárgyi programok: 1 tárgy 1 évfolyamon (pl. 8. kémia, 11.történelem)‏ tanári programok (tanmenet): konkrét tanulócsoportra tervezve (pl. 8.b kémia, 11.a történelem)‏ tanulói programok: az egyéni fejlesztés tervei