KÖVETELÉSEK

AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK ESZKÖZÖK FORGÓESZKÖZÖK BEFEKTETETT ESZKÖZÖK KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK SAJÁT VÁLLALKOZÁSBA MÁS VÁLLALKOZÁSBA NEM ANYAGI ANYAGI AKTÍV IDŐBELI ELHATÁROLÁSOK Követelések © Deák István - 2009.

A KÖVETELÉSEKRŐL ÁLTALÁBAN © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK FOGALMA Jogszerű (szerződésekből, jogszabályokból) eredő általunk már teljesített ügyletből eredő a másik fél által elismert pénzben kifejezett fizetési igények Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK AZ SZTV SZERINT 29. § (1) Követelések azok a különféle szállítási, vállalkozási, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséhez, kölcsönnyújtáshoz, előlegfizetéshez (beleértve az osztalékelőleget is) kapcsolódnak, valamint a különféle egyéb követelések, ideértve a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a bíróság által jogerősen megítélt követeléseket is. Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE I. Alapul szolgáló szerződés (ügylet fajtája) szerint - szállítási - adásvételi - vállalkozási - szolgáltatási - kölcsön - egyéb Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE II. Pénznem szerint - forint - deviza → devizás monetáris tétel! Lejárat szerint - rövid - hosszú (Befektetett pénzügyi eszköz) Eredet szerint - saját (a követelést keletkeztető ügylet is a mi könyveinkben jelenik meg) - vásárolt (a követelést keletkeztető ügylet nem a mi könyveikben jelenik meg) Kezelés módja szerint - normál - hátrasorolt Követelések © Deák István - 2009.

HÁTRASOROLT ESZKÖZ [sztv. 3. § (8) bek. 19. pont] Az a követelés (illetve hitelviszonyt megtestesítő értékpapír), amely az adósnál (illetve az értékpapír kibocsátójánál) hátrasorolt kötelezettségnek minősül, és ha az adós ellen a futamidő alatt felszámolási eljárás indul, akkor e felett csak többi hitelező kielégítése után lehet rendelkezni, illetve kiegyenlítést követelni Követelések © Deák István - 2009.

HÁTRASOROLT KÖVETELÉS Adósságrendezésre adott kölcsön Futamidő > 5 év Pénzügyi teljesítés a futamidő lejárta előtt nem követelhető Az adós felszámolása, csődje esetén a többi (normál) hitelező kielégítése után teljesíthető Lásd a hátrasorolt kötelezettség témát is!!! Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE III. Címzetthez való (tulajdonosi) viszony szerint - független - nem független - kapcsolt (AV, LV, KVV, TV) - egyéb részesedési viszony (20%-nál kisebb részesedés) Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK RENDSZEREZÉSE IV. Tartalom szerint (mérlegben elfoglalt hely szerint) - szűken értelmezett - tágan értelmezett Követelések © Deák István - 2009.

SZŰKEN ÉRTELMEZETT KÖVETELÉSEK B/II. KÖVETELÉSEK 1. Vevők 2. Követelések kapcsolt váll. szemben 3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll. szemben 4. Váltókövetelések 5. Egyéb követelések FÜGGETLEN FÉLLEL SZEMBEN Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK TÁG ÉRTELMEZÉSE A/I/6 Immateriális javakra adott előlegek A/II/6 Beruházásra adott előlegek D/II. Jegyzett, de be nem fizetett tőke A/III Tartósan adott kölcsön Hitelviszonyt megtestesítő ép. B/I/6 Készletekre adott előlegek B/II KÖVETELÉSEK B/III B/IV. Bankbetétek C/1 Bevételek AIE Magyarázat a következő dián! Követelések © Deák István - 2009.

Követelések a mérlegben Az adott előlegek, az adott kölcsönök és a bevételek AIE tételekre is a követelések általános értékelési szabályait kell alkalmazni A hitelviszonyt megtestesítő ép. is követelést testesít meg, de erre külön szabályok vonatkoznak A bankbetétek bankkal szembeni követelések, ezekre is értelmezhetőek a követelések értékelési szabályai A jegyzett, de be nem fizetett tőke a tulajdonosokkal szembeni követelést jelent, de értékelése nem a követelések szabályai szerint történik (lásd a Saját tőkénél) Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK ÉLETPÁLYÁJA KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK BEKERÜLÉSI ÉRTÉK KÖVETELÉS FENNÁLLÁSÁNAK IDŐSZAKA F O R D U L Ó N A P O K Eseti értékkorrekciók (év, ví) Devizás (követő) értékelés BEKERÜLÉS KIVEZETÉS: Kifizetés Hitelezési veszteség Elengedés Követelések © Deák István - 2009.

ÉRTÉKELÉS BEKERÜLÉSI ÉRTÉK - Évközi teljesítések - Elengedett követelés - Behajthatatlan követelés KÖNYV SZERINTI ÉRTÉK (a fordulónapon) - Értékvesztés + Visszaírás +/- devizás tételek árfolyamkülönbözetei MÉRLEGÉRTÉK Követelések © Deák István - 2009.

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK: „névérték” Az alapul szolgáló ügylet teljesítésének napjával kell állományba venni Elismert, követelhető (szerződésből, jogszabályból következő) tőkeösszegben Forintban keletkezett Devizában keletkezett Pénznyújtásból eredő Devizabetétről (általános szabály) Forintért vásárolt devizából (kivétel!) Nem pénznyújtásból eredő (általános szabály) Barterügylet Ha 1. ügylet (általános szabály) Ha 2. ügylet (1. ügylet árfolyamán) Követelések © Deák István - 2009.

BARTERÜGYLET Azonos devizaösszegű export és import ügylet egy szerződésben való összekapcsolása (közvetlen árucsere) Nemcsak devizában, hanem forintban is azonos összeggel mutatjuk ki a két ügyletet, ezért a második ügyletet az első ügylet árfolyamával értékeljük Nem tévesztendő össze a követelés fejében átvett, illetve a kötelezettség ellenében átadott eszköz esetével! Itt két egymástól független ügylet utólagos összekapcsolásáról van szó Követelések © Deák István - 2009.

SAJÁTOS BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK a) Követelés vásárlás: fizetett összeg b) Apportként átvett: általános szabály c) Térítés nélkül átvett: általános szabály (rendkívüli bevétel → halasztott bevétel → megszüntetés pénzügyi rendezéskor, vagy értékkorrekciók elszámolásakor) Követelések © Deák István - 2009.

SAJÁTOS BEKERÜLÉSI JOGCÍMEK d) Bíróság által megítélt követelés ügyfél által el nem ismert, de bíróság által megítélt és a fordulónapig jogerőre emelkedett. Teljesítés napja: jogerőre emelkedés napja Ne tévesszük össze az ügyfél által elismert, jogalapjában nem vitatott követelés (ami a könyveikben már szerepel) bírósági végrehajtásának elrendelésével! Követelések © Deák István - 2009.

ÉVKÖZI CSÖKKENÉSEK Követelés részben vagy egészben megszűnik KIFIZETÉS (pénzeszköz nő) Devizás követelésnél realizált árfolyamkülönbözet rendezése BESZÁMÍTÁS (kötelezettség csökken) Ugyanazon partnerrel szemben fennálló kötelezettséggel szemben Technikai számla használata szükséges lehet (lásd bruttó elszámolás elvét is!) ELENGEDÉS (eredmény csökken) Két fél (szabad) megegyezése alapján Pénzügyi teljesítés nem várható Rendkívüli ráfordítás BEHAJTHATATLANNÁ VÁLÁS (lásd év végi ért.) Követelések © Deák István - 2009.

ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉS Követelések minősítése Biztosan/nagy bizonyossággal befolyik TELJES ÉRTÉKŰ Befolyó összeg nagysága és időpontja bizonytalan KÉTES Biztosan/nagy bizonyossággal nem folyik be BEHAJTHATATLAN Követelések © Deák István - 2009.

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS [sztv. 3. § (4) bek. 10. pont] Nem végrehajtható (nincs fedezet) Csődeljárás, felszámolási eljárás során Egyezségi megállapodás keretében elengedett Nincs rá fedezet Felszámoló nyilatkozata alapján Vagyonfelosztási javaslat alapján Végrehajtás költségei > követelés összege Adós nem lelhető fel Elévült Bíróság előtt nem érvényesíthető [Ptk 204. § (1) bek.] Vegyük észre, hogy kétféle elengedett követelés van!!! Követelések © Deák István - 2009.

BEHAJTHATATLAN KÖVETELÉS ELSZÁMOLÁSA Hitelezési veszteség (HV) A behajthatatlan követelés miatt elszámolt ráfordítás Behajthatatlanná váláskor (akár évközben is) Egyéb ráfordítás Követelés részben vagy egészben megszűnik Lehet utólagos pénzügyi teljesítés Pénzügyi teljesítéskor Egyéb bevétel (38. – 96.) Vegyük észre, hogy elengedett követelés elszámolása kétféle lehet, attól függően, hogy … Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK ÉRTÉKVESZTÉSE Fordulónapon fennálló mérlegkészítésig nem rendezett kétes követelések után az adós egyedi minősítése és a mérlegkészítésig ismertté vált információk alapján a várhatóan meg nem térülő összegben elszámolt követeléscsökkentő (kontraaktív) tétel (követelés jogcíme nem szűnik meg). Egyéb ráfordítás (86. – 3x9) Devizás követeléseknél az év végi (át)értékelés előtti árfolyamon (árhatás ás árfolyamhatás elkülönítése!) Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK VISSZAÍRÁSA Fordulónapon fennálló értékvesztéssel csökkentett a mérlegkészítésig ismertté váló információk alapján részben vagy egészben teljes értékűvé vált követelés könyv szerinti értékének növelése a korábban elszámolt értékvesztés csökkentésével (megszüntetésével). Egyéb bevétel (3x9. – 96.) Követelések © Deák István - 2009.

Egyedi értékelés sajátos érvényesítése a követelések értékelésénél Adósonként kisösszegű követelések könyvvitelben elkülönített csoportjára (számvitelpolitikai kérdés) a nyilvántartási érték százalékában is meghatározható az értékvesztés Minden fordulónapon ez alapján meghatározzuk az értékvesztés szükséges összegét és az előző fordulónappal összehasonlítva vagy további értékvesztést vagy visszaírást számolunk el. Például: adósonként kisösszegű követelésnek minősül, ha a fordulónapi állomány 100.000 Ft alatt van Az átalány-értékvesztés 30 % Tehát az értékvesztés = a fenti határérték alatti adósokkal szembeni követelés * 0,3 Követelések © Deák István - 2009.

„Visszaírási” sajátosság Értékvesztéssel csökkentett követelésre ÉVKÖZBEN (nem a mérlegkészítés időszakában) a könyv szerinti értéket meghaladóan jóváírt összeg nem minősül visszaírásnak (de egyéb bevételként kell elszámolni)! Ezért nem tudjuk figyelembe venni a fordulónapi értékelésnél Követelések © Deák István - 2009.

Értékvesztés, visszaírás és hitelezési veszteség kapcsolata csak a fordulónapon nyitott követelésekre értelmezhető, a követelés jogcíme nem szűnik meg, csak az értéke csökken (akár nulla is lehet a mérlegértéke) egyéb ráfordítás Visszaírható, legkorábban az értékvesztés elszámolását követő fordulónapon, ha még akkor is fennáll a követelés (és már nem minősül kétesnek) Követelések © Deák István - 2009.

Értékvesztés, visszaírás és hitelezési veszteség kapcsolata Behajthatatlanná váláskor akár évközben is bármikor fordulónapon is (üzleti év teljessége elve!) A követelés megszűnik, kivezetjük a könyveikből Összege = követelés könyv szerinti értéke Egyéb ráfordítás Nem volt értékvesztés: 86. – 3x. Volt értékvesztés: csak az értékvesztéssel csökkentett összeg lesz hitelezési veszteség 3x9. – 3x. és 86. – 3x. Nem írható vissza! Ahol 3x a megfelelő követelés számlát, a 3x9 pedig a követeléshez tartozó értékvesztés számlát jelöli Követelések © Deák István - 2009.

PÉLDA Bekerülés: 2008. 03. 24. 10000 Értékvesztés: 2008. 12. 31. 3000 Mérlegérték: 2008. 12. 31. 7000 Behajthatatlanná válik: 2009-ben Hitelezési veszteség: 7.000 Mikor számoljuk el a HV-t? Attól függ mikor válik ismertté a behajthatatlanság ténye Beszámolókészítés időszakában vagy Beszámolókészítés időszakán kívül A példában mi a helyzet? A behajthatatlanná válás nem lehetett a 2008. évi beszámoló készítési időszakában, mert akkor nem ÉV-t, hanem HV-t számoltunk volna el! Követelések © Deák István - 2009.

Példák Megnevezés A B C D Bek. érték 5000 ÉV (2007) 3000 Behajthatatlan köv. (2008) 2000 Teljes összeg Évk. pü. telj.* 4000 Beszámoló-készítés előtti pü. telj. *A pénzmozgás a mérlegkészítés időszakán kívül történt, így nem tudtuk figyelembe venni az (előző) fordulónapi értékelésnél! Követelések © Deák István - 2009.

MEGOLDÁS (2008) A 319. – 31. 2.000 (nincs hitelezési veszteség, hiszen ezt már az értékvesztés elszámolásakor kimutattuk) B C D 319. – 31. 3000 86. – 31. 2000 (hitelezési veszteség csak az értékvesztéssel csökkentett rész lesz) 38. – 31. 4000 319. – 31. 2000 31. – 96. 2000 (ez nem visszaírás, mert nem a fordulónapi értékeléshez kapcsolódik) 319. – 96. 2000, ez visszaírás! Követelések © Deák István - 2009.

DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉV VÉGI ÉRTÉKELÉSE (általános szabály!) Nem realizált árfolyamkülönbözet Összes devizás tételre együttesen Kivéve: barterügyletből eredő követelés Főszabály: fordulónapi választott árfolyamra DE! Értékelés hatása jelentős – nem jelentős? → Számviteli politika Nem az összevont árfolyamkülönbözet jelentős pl. ha a követelésre gyakorolt hatás jelentős → átértékelés, függetlenül attól, hogy mennyi lesz az összevont különbözet Eredményhatás összevont elszámolása Követelések © Deák István - 2009.

DEVIZÁS KÖVETELÉSEK ÉRTÉKELÉSE: árhatás és árfolyamhatás elkülönítése ÁRHATÁS (PÉ és KSZÉ eltérése devizában) Devizában kell meghatározni Könyv szerinti árfolyammal értékelni Értékvesztés Visszaírás ÁRFOLYAMHATÁS (könyv szerinti és fordulónapi árfolyam eltérése) Értékvesztéssel, visszaírással korrigált deviza összegre kell alkalmazni a fordulónapi devizás átértékelés szabályait Követelések © Deák István - 2009.

PÉLDA Bekerülési adatok Fordulónapi adatok Árhatás Árfolyamhatás 1000 € Árfolyam 250 Ft/€ Fordulónapi adatok Értékvesztés 400 € Árfolyam 255 Ft/€ Árhatás 400 * 250 = 100.000 Ft Árfolyamhatás (1000-400)*(255-250) = + 3.000 Ft Mérlegérték 600*255 = 153.000 Követelések © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSEK FORDULÓNAPI ÉRTÉKELÉSÉNEK ÖSSZEFOGLALÁSA © Deák István - 2009.

KÖVETELÉSÁLLOMÁNY A FORDULÓNAPON Mérlegkészítésig befolyt? ÉV, HV nem lehet IGEN NEM Behajthatatlan? HV elszámolása IGEN NEM NEM Kétes? Volt már ÉV? IGEN ÉV elszámolása IGEN NEM Devizás tételek év végi értékelése Nincs teendő VÍ Követelések © Deák István - 2009.

A KÖVETELÉSEK RÉSZLETES KIFEJTÉSE FAJTÁI SZERINT © Deák István - 2009.

B/II/1. VEVŐK Általunk már teljesített a vevő által elismert (vásárolt és saját termelésű) készletértékesítésből szolgáltatásnyújtásból tárgyi eszköz, immateriális javak értékesítéséből eredő a vevő által elismert a fizetendő áfa összegét is tartalmazó (eredeti) fizetési igény Követelések © Deák István - 2009.

VEVŐKÖVETELÉS KELETKEZÉSE 91-94. Ért. nettó árbevétele 31. Vevők 96. Egyéb bevétel 467. Fizetendő áfa Követelések © Deák István - 2009.

FAJTÁI BELFÖLDI vevő → belföldi értékesítés árbevétele Belföldi vevőnek Függetlenül a pénzügyi rendezés módjától Áfa tv. szerinti kulccsal KÜLFÖLDI vevő → exportértékesítés árbevétele Külföldi vevőnek (külföldi termékforgalomban) (általában) nincs áfa Az ma már nem igaz, hogy ha forintos az ügylet akkor belföldi, ha devizás akkor külföldi, hiszen belföldi ügyleteket is lehet devizában, és külföldi ügyleteket is lehet forintban kötni! Követelések © Deák István - 2009.

SAJÁTOSSÁGOK külföldi útszakaszra eső (eladót terhelő) szállítási, rakodási, raktározási költség exportárbevétel csökkentő tétel (a szerződés szerint az eladott eszköz fuvarozása bennünket terhel, mi rendeljük meg egy fuvarozási cégtől, INCOTERMS klauzulák!) Vegyük észre, hogy ez nem a követelést, hanem az ezzel szemben elszámolt árbevételt érintő esemény! Barterügylet: azonos devizaösszegű export és importügylet egy szerződésben történő összekapcsolása Elszámolás bruttó módon (beszerzés – értékesítés), majd beszámítás Értékelés azonos devizaárfolyamon év végi értékelésbe nem kell (nem lehet) bevonni Nem tévesztendő össze a kompenzálással Követelések © Deák István - 2009.

SAJÁTOSSÁGOK Kompenzálás (beszámítás): ugyanazon partnerrel szemben fennálló (két elkülönült ügyletből eredő) követelés és kötelezettség kölcsönös összevezetése (polgárjogi fogalom) Devizás ügylet esetében árfolyamkülönbözet lehet (hiszen a két ügylet könyv szerinti árfolyama nem lesz azonos!) Követelések © Deák István - 2009.

HELYESBÍTŐ TÉTELEK Utólag felszámított felár, árnövelés, utólag adott engedmények, visszaküldés, göngyöleg visszavétel helyesbítő számla Téves számlázás, vevők által el nem ismert teljesítés érvénytelenítő (stornó) számla Követelések © Deák István - 2009.

ENGEDMÉNYEK RENDSZERE Számlázott (eredeti teljesítési időpontra): árbevétel (és fizetendő áfa) módosító tétel devizás esetében eredeti árfolyamon Rabatt: forgalom nagyságától függő (nem számlázott) engedmény Pénzmozgással egy időben (86. – 38.) Beszámolókészítésig pénzügyileg rendezett (86. – 48.) Skontó: (előre)fizetési engedmény (a fizetési határidő előtti fizetésre ösztönöz) Pénzügyi ráfordítás Követelések © Deák István - 2009.

KAPOTT KÉSEDELMI KAMAT Fizetési határidőn túli teljesítésből eredő következmény (Ptk. szerint a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamat + 7 %) Ne tévesszük össze a kötbérrel! Egyéb bevétel Pénzügyi teljesítéskor (38. – 96.) Mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett (39. - 96.) Bíróság által jogerősen megítélt: jogerőre emelkedés napjával (36. – 96.) Követelések © Deák István - 2009.

PÉLDA: Melyik év eredményét és mekkora összegben érinti? Feltételek: Beszámolókészítés napja: március 31. Kapcsolódó követelés összege 10.000 Keletkezése: 2008. március 1. Fizetési határideje: 2008. április 1. A vevő késedelmesen fizetett Követelések © Deák István - 2009.

Esetek Kiegyenlítés: 2008. augusztus 1. késedelmi kamat (1.000) kifizetés 2008. augusztus 1. 2008. október 20. 2009. február 10. 2009. április 10. 2010. január 20. 2011. május 10. Követelések © Deák István - 2009.

Esetek Kiegyenlítés: 2008. augusztus 1. késedelmi kamatot (1.000) a bíróság ítélte meg, jogerőre emelkedés napja 2008. október 20. Megfizetés napja 2008. október 26. 2009. január 13. 2009. február 10. 2009. február 19. 2009. április 24. 2009. április 10. megfizetés napja 2009. május 3. 2010. január 8. 2010. április 8. Követelések © Deák István - 2009.

Esetek Kiegyenlítés: 2009. február 1. késedelmi kamat (1.800) kifizetés 2009. február 1. 2009. április 12. 2010. január 12. 2011. február 12. 2011. április 12. Követelések © Deák István - 2009.

Vevőktől kapott előlegek (részletesen lásd „Általános áttekintés” sillabuszban) Jóváíráskor könyvelendő Jóváírt összeg: 38. – 453. Jóváírt összegben lévő áfa: 368. – 467. Devizában kapott értékelése: általános szabály Teljesítéskor könyvelendő 31. – 91-94/467. 453. – 31. Devizás esetében árfolyamkülönbözet lesz! 467. – 368. Követelések © Deák István - 2009.

B/II/4. VÁLTÓKÖVETELÉSEK VÁLTÓ: (általában) előre rögzített időpontra, helyre, összegre (a váltó névértékére) vonatkozó jövőbeni fizetési ígérvény (okirat) Szigorú váltójogi szabályok (1/1965. (I. 24.) IM rendelet) Az értékpapír-törvény szerint nem minősül értékpapírnak Bárki (magánszemély is) kibocsáthatja Fajtái: Saját váltó Szereplői: kibocsátó (kötelezett), elfogadó (kedvezményezett vagy rendelvényes) idegen váltó Szereplő: kibocsátó, elfogadó, címzett (kötelezett) Követelések © Deák István - 2009.

B/II/4. VÁLTÓKÖVETELÉSEK Váltókövetelés: a váltó kedvezményezettjénél (akinek a fizetést teljesítik a lejáratkor) Fajtái, keletkezése Kereskedelmi váltó: A könyvekben már kimutatott követelés helyébe lép: 34. – 31. Fináncváltó: Pénzeszközátadásból ered: 34. – 38. Követelések © Deák István - 2009.

BEKERÜLÉSI ÉRTÉK Kamat nélküli összegben Kereskedelmi váltó: kiváltott követelés Fináncváltó: átadott pénzösszeg Devizás váltó: általános szabály (kereskedelmi váltónál árfolyamkülönbözet lesz) Követelések © Deák István - 2009.

HOZAMELSZÁMOLÁS Kapott kamat (névérték – bekerülési érték) Pénzügyi rendezéskor (38. – 97.) Fordulónapon: járó kamat elhatárolása (39. – 97.) → devizás esetében a fordulónapi választott árfolyammal Követelések © Deák István - 2009.

Devizás váltónál árfolyamkülönbözet keletkezik VÁLTÓÜGYLETEK Beváltás (lejáratkor) Könyv szerinti érték: 38. – 34. Kamat: 38. – 97. (97. – 39.) Leszámítoltatás Kapott összeg: 38. – 34. Kapott kamat: 34. – 97. (97. – 39.) Leszámítolási költség: 53. – 38. Forgatás Kötelezettség kivezetése: 454. – [375] Váltó kivezetése [375] – 34. Kamat: [375] – 97. (97. – 39.) Devizás váltónál árfolyamkülönbözet keletkezik a fenti esetekben Követelések © Deák István - 2009.

B/II/V. EGYÉB KÖVETELÉSEK Gyűjtőfogalom Tartalma Munkavállalókkal szembeni követelés Állammal szembeni követelés (lásd majd a költségvetési kapcsolatoknál!) Más vállalkozásokkal szembeni (nem vevő, nem váltó) követelés Tulajdonosokkal szembeni követelés (pl. osztalékelőleg) Különféle egyéb követelések Követelések © Deák István - 2009.

Munkavállalókkal szembeni követelések Fizetési előlegek Folyósítás: 361. – 38. Levonás: 471. – 361. Elszámolási előlegek (pl. kiküldetések) Kifizetés: 361. – 38. Elszámolás: 1,2,5. – 361. Különbözet rendezése (38. – 361. vagy fordítva) Kölcsönök Rövidlejáratra adott kölcsön tartósan adott kölcsön következő évben esedékes része Előírt tartozások: kártérítések, előre átutalt bírói stb. letiltások (lásd a kötelezettségeknél) Követelések © Deák István - 2009.

Más vállalkozásokkal szembeni (egyéb) követelések Kölcsönök (tartósan adott kölcsönök következő évben esedékes része is) Tőzsdei (és nem tőzsdei) ügyletekkel kapcsolatos kifizetések Vásárolt követelések Stb. Követelések © Deák István - 2009.

VÁSÁROLT KÖVETELÉSEK Egyéb követelések között Bekerülési érték: vételár Eredményhatás: pénzügyi műveletek eredményében Pénzügyi rendezéskor a bekerülési érték és a pénzügyi teljesítés különbsége Értékesítéskor keletkező különbség Értékvesztés, visszaírás Követelések © Deák István - 2009.

B/II/2. és B/II/3. KÖVETELÉSEK kapcsolt, ill B/II/2. és B/II/3. KÖVETELÉSEK kapcsolt, ill. egyéb részesedési viszonyban álló vállalkozással szemben Tartalmilag Vevő Váltókövetelés Egyéb követelés tehát az előzőekben megismert szabályok, elszámolások értelemszerűen alkalmazhatóak Követelések © Deák István - 2009.