Képesség? Kompetencia?

A képesség fogalma

 Képesség: Tevékenység végzésére való alkalmasság Adottságokon alapul (genetikai diszpozíciók) Csak gyakorlással fejlődik! Többféle képességtípus létezik: 

ÁLTALÁNOS és SPECIÁLIS képességek Általános képességek: Többféle tevékenység alapját jelentik: Kommunikációs, kooperációs képességek, általános tanulási képességek, kreativitás, gondolkodás Speciális képességek: Egy vagy néhány tevékenység alapját képezi: Fizikai képességek (spec. érzékelés), matematikai képesség,

A SZEMÉLYISÉG különböző szférái szerinti képességek: Kognitív (értelmi) Affektív(érzelmi, akarati) Pszichomotoros (mozgásos)

A kompetencia fogalma

Kompetencia: Azok az alapvető személyes tulajdonságok, amelyek eredményeként adott munkakörben egy munkatárs magatartás alapján értékelhető, előre meghatározott kritériumok szerint jó/kiváló teljesítményt nyújt

Informális képességek együttese Mindig cselekvéshez kapcsolódik Meghatározott összefüggéshez kapcsolódik Átvihetőség, átjárhatóság (transzfer) problémája Konkrét szituáció megoldása

Kompetenciatípusok 1. (Bakacsi és társai) Motivációk bizonyos irányba terelik a magatartást Személyes fizikai / pszichikai jellemzők Önkép Attitűdök, értékek, önbizalom, jellem stb. Tudás: Rendszerezett információk birtoklása valamilyen szakterületről Képességek, készségek Tevékenységre való testi-lelki adottság (képesség) Tanult gyakorlat

Kompetenciatípusok 2. (Franz E. Weinert) Általános megismerő kompetenciák A tulajdonképpeni intellektuális képességek Speciális kognitív kompetenciák Képessé tesz valamilyen speciális tevékenységre (sakkjáték, zongorázás, gépkocsivezetés stb.) Sok időbe telik az elsajátításuk A rutin is további tudatos ellenőrzést igényel (folyamatos gyakorlás szükségessége)

Kompetenciatípusok 3. Cselekvéskompetencia-modellek: Általános problémamegoldó-képesség Kritikai gondolkodás képessége Az adott helyzetre jellemző általános és specifikus ismeretek birtoklása Reális és pozitív önbizalom Szociális kompetenciák

Kompetenciarendszerek (Spencer) Teljesítmény és cselekvés kompetenciái Teljesítményorientáció, minőség, pontosság, kezdeményezés, információkeresés Támogatás és mások segítése Mások megértése, ügyfélorientáció Befolyásolás kompetenciái Befolyásolás kapcsolatépítés, szervezeti tudatosság Kognitív kompetenciák Analitikus, fogalmi gondolkodás, szaktudás Vezetői kompetenciák Mások fejlesztése, irányítás, csapatmunka, -vezetés Személyes hatékonyság kompetenciái Önkontroll, önbizalom, rugalmasság, elkötelezettség

A kompetencia komponensei Rendelkezik a tudás fölött A tudás szelektív értékelése Interpolációs képesség Cselekvésorientáltság Cselekvőképesség Az eddigiek integrációja Cselekvési diszpozíciók megerősítése A fejleszthető diszpozíciók felmérése

A kompetencia komponensei 1. A tudás fölötti rendelkezés: Forrásokhoz való hozzáférés Gyors hozzáférhetőség Tudományos eredményekre való reagálás További új felismerések

A kompetencia komponensei 2. A tudás szelektív értékelése: Használhatóság alapján Cselekvés-relevancia Időstabilitás A tudás átfogó értékrendekbe sorolása - személyes értékek - vállalati kultúra értékei - szociális értékek

A kompetencia komponensei 3. Interpolációs képesség: Hiányos vagy nem meglévő tudás ellenére is hatékonyan lehessen dönteni: - vállalkozói fantázia; - nem magyarázható tapasztalat; - kockázat-felmérési képesség

A kompetencia komponensei 4. Cselekvésorientáltság: Mindenfajta cselekvés a vállalati / személyes cselekedetekre irányul A cselekvési kompetencia más kompetenciák integrálásával jön létre

A kompetencia komponensei 5. Cselekvõképesség: Minden fejlesztés alapvető célja Segíti az egyént abban, hogy környezeti elvárásokkal; feladatokkal; problémákkal szembesüljön (bizonytalan helyzetekben való döntés; önszervezéses rendszerekben való cselekvés)

A kompetencia komponensei 6. Integráció: Valóban kompetens személyiség kialakulása: kognitív, emocionálisan motiváló, voluntív készségek és stratégiák a kihívásoknak való megfelelés érdekében

A kompetencia komponensei 7. Cselekvési diszpozíciók megerõsítése: Értékelhető, de tanúsítványokkal nem ellátható cselekvési előfeltételek; Prognosztizálható cselekvéssorok; Szociális kompetenciák formájában.

A kompetencia komponensei 8. A fejleszthetõ diszpozíciók felmérése: A kompetenciafejlődések teljesítményeit, fokozatait figyelembe véve történhet Az egyén önfejlesztő tevékenysége

Kulcskompetenciák: Kiegészítik az alapkészségeket, és feltételül szolgálnak az egyénnek, hogy: új ismereteket sajátítson el; tudását az új igényekhez alakítsa; tudását a szervezetek igényeihez alakítsa; alkalmazkodjon a változó lehetőségekhez; javítson saját lehetőségein (lifelong learning)

A kompetencialapú iskola elvárásai: A tanulótól: Nagyfokú aktivitás Magas megértési szint Erős motiváltság Meggyőződés A tanártól: Intenzív együttműködés Intenzív innováció Szakítást az individualizmussal Szakítást a rutinnal

Tanári kompetenciák: A tanulási folyamat eredményével kapcsolatos A tanítási folyamattal kompetenciák A pedagógus értelmiségi szerepkörével

Tanári kompetenciák 1. A tanulók állampolgárrá nevelésének elősegítése A tanulási folyamat eredményével kapcsolatos kompetenciák A tanulók állampolgárrá nevelésének elősegítése A tudásalapú társadalom számára szükséges kompetenciák fejlesztése Az új kompetenciák fejlesztésének és a tantárgyi tanulásnak az összekapcsolása

Tanári kompetenciák 2. A tanítási folyamattal kapcsolatos kompetenciák Multikulturális nevelés képessége Hatékony tanulási környezet biztosítása IKT integrálása a különböző helyzetekben Teammunkában való együttműködés Program- és szervezetfejlesztésben való részvétel Együttműködés szülőkkel, és más külső partnerekkel

Tanári kompetenciák 3. A tanár értelmiségi szerepköréhez kapcsolódó kompetenciák: Problémafeltáró, problémamegoldó viselkedés Saját szakmai fejlődés irányítása, elősegítése az élethosszig tartó tanulás folyamatában