Környezeti kockázatértékelés

Viszonylag új tárgy (itt) //még nem az igazi// A különböző hazai felsőoktatási intézményekben más-más megközelítés. Háttér anyag van (elérhetővé teszem), de én is másként szeretném (ezért az inkább segítség, de messze nem elegendő). Az előadás mellett sok tanulságos film bemutatása. A vizsga írásban (a filmekről is kérdések), ha akarja a társaság akár az utolsó órán (de ennek akkor van értelme, ha készülnek)

Kockázatértékelés fogalma Kockázatok tipizálása

A környezet fogalma A környezet egy viszony. Pl. ember és környezete: az a terület, amit egy időszakban használ, átalakít Emberfüggő és folyamatosan változik.

Kockázatértékelés A kockázatkezelés és kockázatértékelés iránti igény először a nukleáris ipar, a polgári és katonai repülés, valamint az űrtechnológia keltette életre, ahol a jelentős potenciális baleseti veszély következményei nyilvánvalóak voltak. (a mainál sokkal rosszabb számítástechnikai hátérrel) Később szélesebb körben is elterjedt a gazdasági, technikai kultúra fejlődésével. (A ké. elterjedtsége nagyban függ az országok gazdasági fejlettségétől) (gépkocsis példa) Napjainkban a tervezés és az új gyártmányok – termékek – minőségbiztosítási rendszerének is részévé válik. (pl. KERMI engedélyezés) (átesve akár a ló másik oldalára)

A kockázatértékelés a termelés során a munkavédelem része A kockázatértékelés optimális esetben a baleset-megelőzés, egészségmegőrzés része (prevenció). A mai magyar gyakorlat ettől némiképpen eltér. Nálunk egyelőre a fő tevékenység az ellenőrzés, és az előírások be nem tartása esetén a szankcionálás (bírság). Vitatható az a nézet, hogy ahol törődnek a munkavédelemmel, ott biztonság van, „nincs kockázat”. Valójában szinte minden munkahely, munkaeszköz rejt magában bizonyos kockázatokat, és a feladat az, hogy ezt a kockázatot minimálisra csökkentsük, és a fennmaradókra a lehető legjobban felkészüljünk. Kockázat mindig van, csak azt kell megállapítani, hogy annak mértéke elfogadható, tűrhető, vagy elfogadhatatlan-e.

A kockázatbecslés nem statikus fogalom, hanem folyamatos tevékenységet jelent, és a rendszer bármilyen változásakor ismételten el kell végezni, hogy megállapítsuk  a változás milyen új kockázatokkal jár, vagy mik tűnnek el. De a tudomány fejlődése, vagy az ismeretek szaporodása is folyamatos változtatásokat igényel. Pl. vegyszerek határértékeinek változása, vagy együttes hatásuknak szerepe milyen. (Néma tavasz)

Szinergisztikus hatás

Mesterséges vegyületek – természetes úton.

A kockázatértékelés nem szűkíthető le a munkahelyekre – csak itt van leginkább „intézményesedve”. (Saját földrengéses tapasztalatom az 1970-es évekből – „szenvedő” ill. „szakértő”) Pl. Árvízi kockázat, belvízgyakoriság, biztosítás (gépjármű, mezőgazdaság, stb.), éghajlatváltozás, …

Néhány alapfogalom Veszély (hazard) Kockázat (risk) Károsodás (demage) Gyengeség (vulnerability) A veszély olyan környezeti faktor, aminek bekövetkezése az emberre káros hatással van. A veszély az egészséget/életet veszélyeztető anyag/folyamat. A veszélyek fajtái: biológiai kémiai fizikai (pszichológiai)

A környezeti veszélyek típusai (szűkebb értelmezésnél) 1. Munkaszervezés (pl. tájékozatlanság, védőeszköz hiánya,…) 2. Munkahely kialakítása (szűk, síkos,…) 3. Munka körülmény (sötét, nehéz, sok vagy kevés információ,…) 4. Mechanikai veszélyek 5. Elektromosság 6. Veszélyes anyagok (mérgező, tűz- vagy robbanásveszélyes) 7. Biológiai veszélyek (fertőzések,…) 8. Fizikai veszélyek (sugárzás, zaj, ultrahang, hőhatás,…) 9. Pszichikai veszélyek (monotonság, rossz munkaidő beosztás, félelem a főnöktől, …) 10. Egyéb (harapós kutya,…) A Munkavédelmi törvény pl. meghatározza a veszélyes munkaeszközöket

Környezeti kockázatok otthon is – kevésbé figyelünk rá: Ablakon kieső gyerekek, kutyás balesetek, véletlen események sorozata (kutya után szaladó hölgy esete legutóbb) stb.

Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége, amelyet         - a káros esemény száma, gyakorisága /figyelemmel kell lenni az egyidejűleg érintett személyek számára/, és - a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége jellemez

Kockázat: a veszély megvalósulásának, azaz a káros hatás bekövetkezésének a valószínűsége, amelyet         - a káros esemény száma, gyakorisága /figyelemmel kell lenni az egyidejűleg érintett személyek számára/, és a káros esemény bekövetkezésének valószínűsége jellemez Másik megközelítésben: Kockázat = Veszély * Gyengeség (sebezhetőség) * károsodás Kockázat (risk) Veszély (hazard) Gyengeség (vulnerability) Károsodás (demage) Veszély = terület nagysága * gyakoriság * erősség foka (súlyosság)

A kockázat típusai Azonosított kockázat (Identified Risk) az a kockázat, amely különböző elemzési technikákkal határozható meg (az elfogadható és a nem elfogadható kockázatok összessége). Elfogadható kockázat (Acceptable Risk) az azonosított kockázat azon része, amely további csökkentés nélkül is megengedett (igen kis kockázata van a súlyos következményeknek vagy kissé nagyobb kockázata a kevésbé súlyosaknak). Nem elfogadható kockázat (Unacceptable Risk) az azonosított kockázat azon része, amit vagy megszüntetni, vagy csökkenteni kell. Teljes kockázat (Total Risk) az azonosított és a nem azonosított kockázatok összessége. Nem azonosított kockázat (Unidentified Risk) az a kockázat, amit nem határoztak meg (nagy fontosságú ismeretlen, de valós probléma, amely így nem mérhető). Fennmaradó kockázat (Residual Risk) az, ami a teljes kockázatkezelési folyamat után megmarad.

Forgatókönyvek (emelős sztori) Massa esete a Hngaroringen

Ember/hatás/bizonytalanság kapcsolat

Vegyi anyagoknál a környezetszennyezési veszély mértékét a kockázati tényezővel (RQ = Risk Quotient) jellemzik. A kockázati tényező a becsült környezeti szennyezőanyag koncentráció (PES = Predicted Environmental Concentration) és az ökoszisztémára még nem ható becsült koncentráció (PNEC = Predicted No Effect Concentration) hányadosa. Minél nagyobb ez az érték, annál nagyobb a veszély, amit a környezetbe került szennyező vegyi anyag jelent. Ha ez az érték kisebb, mint 1, akkor nincs szükség beavatkozásra, ha nagyobb, mint 1, akkor további vizsgálatok szükségesek. Ha a részletesebb vizsgálatok eredményeinek figyelembevételével is nagyobb, mint 1, akkor a kockázatcsökkentés módozatait kell megtervezni. /arzénes vizeink problémájáról majd később/ //részletek majd a talajnál F.A.//

A környezeti kockázatok térbeli szintjei Esetleg még globális

A környezeti kockázatok időtávlatai

Szűkebb és tágabb értelmezés Kockázatértékelés: az az eljárás, amellyel felbecsüljük a munkahelyen a munkavégzés során fennálló veszélyeztetésekből adódó, a munkavállalók és a munkavégzés környezetében tartózkodók egészségére és biztonságára potenciálisan ható kockázatokat. A kockázatértékelés nem más, mint gondos áttekintése annak, hogy az adott munkahelyen mi károsíthatja, veszélyeztetheti a munkavállalókat, és milyen óvóintézkedések szükségesek az egészségkárosodás megelőzésére. A kockázatértékelés célja: a tevékenységhez kötődő kockázatok azonosítása, a káros hatásuk elhárítása, illetve az ésszerűen legkisebb mértékűre csökkentése olyan fontossági sorrendbe rangsorolt intézkedésekkel, amelyek hatásosságát a rendszeres visszaellenőrzések igazolják

Relatív kockázat egy munkanapon

Éves kockázati szintek az USA-ban Veszélyforrás Összes halálozás Autóbaleset Munkahelyi baleset Gyilkosság Fulladás (vízbe) Mérgezések Hajóbalesetek Tornádók Harapások és csípések 1 milliós népességből 9000 210 150 93 37 17 0,6 0,4 0,2

A környezeti kockázatok eredete: Természeti eredetű kockázat: egy természetben lejátszódó folyamat a hátrány (pl. gazdasági, pénzbeli, emberekre ható stb.) a kiváltója. A környezet védelmével kapcsolatos kockázat: - a környezetben mint ökológiai rendszerben létrejövő változás (a veszély tehát a környezeti egyensúly megbomlása, visszafordíthatatlan folyamat beindulása (pl. génerózió); - vagy a környezetben létrejövő olyan változás, amelyet a természeti környezet elviselne, az egy idő után regenerálódna, de a létrejött változás az emberre vagy gazdasági folyamatokra nézve hátrányos, és ezért minősül károsnak (kisebb sárfolyás, lokális légszennyeződés, izlandi vulkanizmus, stb.); Emberi eredetű és emberre ható káros hatás (ha a közvetítő közeg környezeti).

A legelterjedtebb kockázatelemzési módszerek: 1. Hazard and Operability Studies (HAZOP): a lehetséges veszélyek és működési problémák felderítése (főként az iparban használatos) ~ gyenge pont elemzés 2. Failure Mode and Effects Analysis (FMEA): egy rendszer fő hibaforrásainak azonosítására (az USA hadserege vezette be, azóta használatos pl. az űrkutatásban és az autógyártásban használják). /mégis voltak „események” – pl. Discovery/ 3. Health Risk Assessment (HRA): az egészségügyi kockázatok felmérésére. 4. Event-tree Analysis (ETA): bináris logikán alapuló módszer, melyben egy esemény vagy megtörténik, vagy nem. (Egy nem kívánt esemény következményeinek felmérésnél használható.) Másra kitalált módszerek is alkalmazhatók.

5. Leopold-mátrix A Leopold mátrix oszlopaiban a hatáskeltők, soraiban pedig a hatásviselők vannak feltüntetve. A KHV kezdeti szakaszában +-? jelekkel jelölik a várható pozitív, negatív vagy nem becsülhető hatásokat. Később sor kerül a hatások becslésére, és két szempont szerinti számszerűsítésére (pl. Leopold mátrix minden celláját két részre osztva): - a hatások mértéke minősítve (pl. 1-10-ig, ahol az 1-es a legkisebb, a 10-es a legkomolyabb hatást jelzi). - a hatás fontossága (szintén skálán értékelve).

Pontozásos elemzések veszélyei Példa: A mátrixban alkalmazott skálabeosztás: 0 = nincs érzékelhető környezeti hatás 1 = alig érzékelhető környezeti hatás 2 = a hatás közepes 3 = a hatás erős 4 = a hatás kritikus mértékű Pontozásos elemzések veszélyei

Cél: környezeti veszélypotenciálok feltárása 6. Ökotérképezés Cél: környezeti veszélypotenciálok feltárása Aránylag egyszerű térképes forma, Tematikus térképek egyesítése (szakdolgozatok is) /környezeti menedzsmentnél is jól használható – azaz nemcsak veszély, hanem hatékonyság értékelésére is/

Az ökotérképezés a környezeti kockázatértékelés mellett a környezettudatos irányítást is segíti. Megvalósításának előnyei:

Három fő típusa van: forrásból kiinduló, hatásból kiinduló, A kockázatbecslés időbeli irányát tekintve két lehetséges módon történhet: a prediktív (megelőző) kockázatbecslés egy stresszor (általában egy feltételezhetően toxikus folyamat) egy adott, kiválasztott környezeti elemre ill. rendszerre gyakorolt jövőbeni hatását írja le. A prediktív kockázatbecslés egy lehetséges károsító anyag egy vagy több környezeti elemre gyakorolt környezeti hatását írja le. A károsító anyag lehet egykomponensű, de tartalmazhat több toxikus elemet is. Prediktív kockázatbecslést kell elvégezni bizonyos kemikáliák, pld. növényvédő szerek forgalomba hozatalát illetően. Újabban nemcsak kemikáliák, hanem egyéb potenciálisan veszélyes stresszorok, pl. genetikailag módosított organizmusok forgalomba hozatalát is ilyen jellegű kockázatbecslés előzi meg. (Gond lehet a megbízhatóság – pl Contergan) a retrospektív kockázatbecslés a már meglévő szennyezett környezet vizsgálatából és méréséből indul ki. A retrospektív kockázatbecslés jelentősége napjainkban egyre inkább előtérbe kerül, oka az, hogy a prediktív kockázatbecslés nem képes felmérni egy már régebben fennálló káros hatást. Három fő típusa van: forrásból kiinduló, hatásból kiinduló, expozícióból kiinduló retrospektív kockázatelemzés.

A kockázatértékelés folyamatát többféleképpen lehet szakaszokra osztani. A legfontosabb tartalmi elemek a következők: Információ gyűjtés és a veszélyek feltárása és rangsorolása A kockázati szintek meghatározása A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése Intézkedési terv

Információ gyűjtés és a veszélyek feltárása és rangsorolása a) A veszélyek azonosítása /tudomány fejlődésével változik: lásd Röntgen, Néma tavasz, stb. de tapasztalattal is változhat lásd meddőhányó ügy) Pl.: Megfigyelések, mérések, adatbázisok, szakirodalom, jogszabályok, szabványok, rendkívüli események, stb. b) A veszélyeztetettek azonosítása.  /ez is vált. a tud. fejlődés és az emberi mobilitás miatt, környezeti elemek változása pl. klímavált. és malária kapcs./

Kockázatok fajtái a csoportosítás szempontjai: hatásmechanizmus érintettek, környezeti elemek önkéntesség, méltányosság az informáltság mértéke tervezettség bizonytalanság …

Hatásmechanizmus Érintett területek fizikai kémiai biológiai - dolgozók / lakosság - levegő/ víz/ talaj/ élővilág… - épített környezet

Önkéntesség Önkéntes - (bizonyos előnyért vállalt – pénz, nem anyagi) Nem önkéntes (pl. egy völgyzázó-gát létesítése) - Méltányos a kockázat viselője közvetlenül részesül a szóban forgó kockázatos alternatívákhoz tartozó előnyökből - Méltánytalan a kockázat viselője nem élvezi közvetlenül az előnyöket

Az informáltság mértéke

Tervezettség Tervezett kockázat (engedélyezett kibocsátás) az emberi tevékenység célja: előnyök létrehozása, ennek során elkerülhetetlen a kockázati helyzet ELŐNY és KOCKÁZAT együttes analízise szükséges (pl. kaszkadőr) Baleseti kockázat nem tervezett, véletlenszerű kár Helytelen tevékenységi formából eredő kockázat szándékos, tudatlan… Pl. atomerőművek és Csernobil, löszfal omlás

2. A kockázati szintek meghatározása Dózisértékek meghatározása (pl. közepes halálos koncentráció Lethal Concentration LC50). Ez az a koncentráció, amely a vizsgált élőlények 50%-át elpusztítja. Az LC100 értéke azt a töménységet adja meg, amely az összes vizsgált szervezet pusztulását okozza. Ha a vizsgálni kívánt reakció nem a pusztulás mértéke, hanem valamilyen egyéb, enyhébb tünet (pl. növekedésgátlás) minősítése, akkor hatékony (effektív) koncentrációról beszélünk (EC). További minősítési mutatók lehetnek: Approximatív letális koncentráció (ALC) az a legkisebb töménység, amelynél még megfigyelhető a kísérleti szervezetek károsodása (pusztulása).↓ Ártalmatlan (NOEC – No Observed Effective Concentration) koncentráció az az érték, amely a vizsgálati körülmények között nem okoz (még) semmi mérhető károsodást. Kritikus koncentráció (LOEC – Lowest Observed Effective Concentration) az az érték, amelynél az élőlények károsodásának első jelei jelentkeznek ↑(ezek legtöbbször élettani ill. viselkedésbeli tünetek: pl. a halak esetében egyensúlyi zavarok figyelhetők meg, a Daphniák (vízibolhák) pedig például a felszínre úsznak, és ott maradnak.)

Néhány nem önkéntes kockázati szint összehasonlítása Kockázati elem Influenza Leukémia Gázolás (autó) Árvizek Tornádók (US, MW) Földrengés (CA) Nukleáris erőmű Meteorit becsapódás Halálozási kockázat/fő/év 1: 5,000 (2×10-4) ?? 1: 12,500 1: 20,000 1: 455,000 1: 460,000 1: 588,000 1: 10 millió 1: 100 milliárd

Néhány egyszerű, mindennapi „önkéntes” tevékenység, amely 1 milliomoddal megemeli a halálozási kockázatot 1,4 cigaretta elszívása (tüdő- és szájrák) 15 km kerékpározás (baleset) 450 km autóvezetés (baleset) 1500 km repülőút (baleset) 1 mellkas röntgen (tüdőrák a sugárzástól) 150 évig élni Paks 35 km-es körzetében

3. A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése. Ebben a fázisban a becsült hatástalan koncentrációt (PNEC ≈NOEC) hasonlítják össze a becsült vagy mért környezeti koncentrációval (PEC) Kockázatok sorba rendezése: jelentéktelen – elviselhető – mérsékelt – tekintélyes – elviselhetetlen PNEC PEC

A kockázatelemzés módszerei: tényadat-elemzés és modell-vizsgálatok. Példák: Ipari eszközöknél

Belvíz-elöntések

Kockázatkezelési stratégiák: valószínűségi kockázatkezelés illetve determinisztikus (logikai).

Valószínűség, következmény objektív valószínűség az a szám, amely körül a relatív gyakoriság ingadozik. szubjektív valószínűség egy, avagy néhány megfigyelésre, vagy csupán sejtésre alapozott szintetikus valószínűség egy esemény valószínűségét nem közvetlenül mérik, hanem modellezik és becslik következmény: objektív, szubjektív,megfigyelhető

A determisztikus vagy a „nemvalószínűségi kockázat”-ról („nonprobabilistic risk”) akkor van szó, ha egy olyan esemény, jelenség, történés tekintetében áll fenn bizonytalanság, amelynek nem értelmezhető a valószínűsége. A bizonytalanság fogalmát alapfogalomnak tekintjük. A „nem értelmezhető” nem azt jelenti, hogy számunkra (tudásunk vagy értesültségünk hiányossága okán) nem ismeretes a kérdéses valószínűség, hanem azt, hogy annak feltételezése, hogy az eseménynek van valószínűsége, önellentmondásra vezet. (egyszeri megismételhetetlen események) A nemvalószínűségi kockázatelemzés abból indul ki, hogy egy esemény akkor is lehet kockázatos, ha nincsen valószínűsége.

Az újabb megközelítések szerint a determisztikus kockázat esetén is a tudomány megállapíthatja, hogy mi a szükséges és elegendő feltétele egy egyszeri, megismételhetetlen esemény bekövetkezésének. Megállapíthatja ennek alapján, hogy egy ilyen esemény hányféleképpen következhet be, annak ellenére, hogy az esemény nem ismételhető meg és így gyakoriságáról nem (és ezért valószínűségéről sem) lehet beszélni. Az is megállapítható a tudomány módszereivel, hogy melyek azok a legkisebb elemszámú eseményhalmazok, eseménykombinációk - amelyek elemeinek bekövetkezése vagy be nem következése saját hatáskörünkbe esik, és egyben a vizsgált kockázati rendszer nem kívánt eseménye bekövetkezésének szükséges és elegendő feltételét alkotják. Ily módon azután módszereket adhat valamely egyszeri esemény megelőzésére, elhárítására vagy előidézésére.

Minden környezeti beavatkozás kockázatos, még akkor is, ha az a leggondosabban került előkészítésre, kivitelezésre. A feladat tehát nem az, hogy a kockázatot csökkentsük, hiszen egy egyedi esemény (nemvalószínűségi kockázata) esetében a „kockázat csökkentése” kifejezés nincsen értelmezve. Ehelyett a feladat a nemkívánatos környezeti esemény megelőzése illetve hárítása. Környezeti beavatkozási tervünk sikere azon múlik, hogy mennyire tudjuk annak nemkívánatos mellékhatásait elkerülni. Valamely környezeti beavatkozási terv kockázatelemzésének lényege a számunkra nemkívánatos események felbontása, visszavezetése olyan eseményekre, amelyek hatáskörünkben vannak.

A valószínűség meghatározása történhet: történeti-statisztikai módszerrel, analógiák alkalmazásával, folyamatelemzéssel, heurisztikák (új igazságok) segítségével.

4. Intézkedési terv. A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele. Tisztázandók: - a kockázatok kontroll alatt vannak-e? - hogyan szüntethetők meg? - milyen teendők vannak a kockázatok csökkentésére? Az intézkedések fajtái: - műszaki - szabályozási - információs - szervezeti, személyi Időbeli meghatározás: azonnali, rövid-, közép- vagy hosszú távú Az intézkedések feltételeinek szükségletei: pénz, személyi, műszaki 5. Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata. 6. A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

A környezeti kockázatmenedzsment elemei

A környezeti kockázatmenedzsment szerkezete

Kockázatok elkerülhetősége 1. választás (költségben is) eltérő alternatívák között (ha vannak!) általában a kisebb kockázat drágább… alternatívák egyes kockázatfajtáknál: méltányos k. : pl. közlekedési eszközök méltánytalan k.: elköltözés

Kockázatok elkerülhetősége 2. ha nincs alternatíva: racionalizáció (vészhelyzetek…) ha kicsi a valószínűség: nem foglalkozunk az elkerüléssel… AKKOR MÉRLEGELHETÜNK, HA VAN ALTERNATÍVA! (pl. alternatív energiaforrások…)

Ki választ? endogén kockázat: csak a kockázat-viselő választ önként vállalt méltánytalan (esetleg méltányos) kock. (életmentő, a nemzet szolgálata…) exogén rendelet, parancs… (menekülés) adóemelés pl. kisajátítás (fellebbezés) természeti ok, kulturális akció….

Tájékoztatás Időbeliség Reális tájékoztatás kell, így az előny/hátrány/kockázat elemezhető Időbeliség a jelenlegi előny vagy hátrány fontosabb, értékesebb Diszkontálás (átszámítás jelen értékre) háborús szenvedések, dohányzás, nyugdíj… Pató Pál, energiaválság, H1N1….

A környezeti kockázatmenedzsment elemei Gondolkodjunk el az arzénes vizek kockázatán!

Elfogadható kockázatok 1. Értékelést nehezítő tényezők: értékek, emberi reagálás... Döntéshozatali módok: - szakértői megítélés - tapasztalati megítélés (trend-extrapoláció - kivetítés...) - formális elemzés (költség-haszon modell stb.) - kritériumok kielégítése (gyakorlatias, politikailag elfogadható...)

NINCSENEK EGYSZERŰ MEGOLDÁSOK! Elfogadható kockázatok 2. lényegében döntési probléma - nincs konkrét számérték mindig torzított (adott vetületek...) tények és értékek nem mindig választhatóak el élesen értelmezési kérdések értékek tapasztalt és gondolkodás útján képezzük (mint a nézeteket és hiedelmeket is) és ezek befolyásolhatóak... még az objektív kockázatnak is vannak értékítéleti összetevői (laikusok!) NINCSENEK EGYSZERŰ MEGOLDÁSOK! nincs tévedhetetlen közelítésmód (DURVA hiba ne legyen!) iteratív elemzés nyilvánosság (fontos, de …) NGO mechanizmusok szerepe

Kockázati dilemma ritka, súlyos vagy gyakori, enyhébb…

Kockázatelemzés Egy helyesen tervezett rendszerben a nagy gyakorisággal bekövetkező események következményeinek súlyosságát, míg a súlyos következményekkel járó balesetek bekövetkezési valószínűségét kell alacsony szinten tartani. Egyszerűsítve: a kockázat legyen állandó a különböző súlyosságú és gyakoriságú eseményekre, és mindig legyen kisebb, mint a megengedett érték.

Megengedett kockázat A megengedett érték meghatározása igen bonyolult feladat. Ennél a műszaki jellemzőkön kívül - és az meghaladó mértékben - figyelembe kell venni pszichikai, érzelmi, szociológiai, sőt politikai tényezőket is.

Környezeti betegségeket okozó fizikai és kémiai tényezők Szerves Oldószerek, Festékek Növényvédő szerek Gőzök Gázok Porok Egyéb rákkeltő vegyületek Hőhatás Nehéz- fémek Ionizáló sugárzás Zaj, vibráció

A kemizáció következményei A kémiai biztonság szükségszerűsége Előnyök Modern jóléti társadalom Fenntartható fejlődés Megnövekedett élettartam Foglalkoztatottság Globalizáció (legális) Hátrányok Egészségkárosodás Környezet károsodás Korai halálozás Kisvállalkozások teherbírása Globalizáció (illegális) A kémiai biztonság szükségszerűsége

Az ember, a környezet és a kémiai expozíció kapcsolata Légkör Felszíni környezet Vizi környezet Lerakódás a talajba és növényekbe Kibocsátás (gázok, por) Lerakódás a vízbe Belégzés Felszívódás a bőrben Növényzet Lenyelés Növényevők Mesterséges környezet (lakókörnyezet, ipar, közlekedés, stb.) Szennyvíz Ivóvíz, Hal és egyéb vízi táplálék Öntözés

A kockázat háromszög Mérgező vegyi anyag Sebezhető egyed Jelenléte a környezetben Toxicitás (akut, krónikus, fejletlen szervezetre ható) Összetétel-függő potencia Bio-elérhetőség (normális, ill. előrelátható helytelen használat) Mérgező vegyi anyag Sebezhető egyed Jellemző expozíció Nem Életkor Genetikai háttér Receptorok stb. Expozíciós utak Orális Inhalációs Dermális/nyálkahártyán át történő Az expozíció időtartama Az expozíció dózisa (keverékek, kummulatív expozíció, többféle forrás)

Környezetpolitikai válaszok a kockázatokra: gyógyító hatásorientált forrásorientált szerkezetváltó Két modell