Bevezető információk Új tárgy – közösen kell „kiszenvedni” (gyakorlat ??) Anyagok rövidített változatban az interneten: geo.u-szeged.hu/~rjanos/ (a megfelelő könyvtárban) Jegy: írásban (zömmel teszt jellegű, de 2-3 rövid kifejtős kérdés is) aki külföldön: írásbeli anyag megbeszélés szerint Az utolsó órán (kitérve a félévvégi hajrától dec. 1.) vizsga. (két lehetőség még decemberben, ha igény lenne rá)

A környezetvédelem fogalma, kapcsolatrendszere, a környezet és politika általános viszonya

1. A környezet, környezetvédelem fogalma: A környezet egy viszony. Pl. ember és környezete: az a terület, amit egy időszakban használ, átalakít (bővülő tartalom) A környezetvédelmet sokáig legfeljebb körül írták (vagy elhallgatták) a magyarázatot. Később szakma-specifikus értelmezés Két fajta megközelítés: a/ szóösszetétel alapján (szűkebb ért.) vitatott és félrevezető lehet (pl. víztorony, félszem, talajvíz, stb.), de gyakorlatilag mind a két környezetvédelmi törvényünk így értelmezi (s nem definiálja) b/ tartalmilag az 1972-es stockholmi konferencián komplex értelmezés, (később szűkölő tartalom).

A környezetvédelem fogalom korszerű értelmezésének lényegi elemei: interdiszciplináris humán centrikus aktív (!!) társadalmi tevékenység (felismerés, megelőzés, az okozott károk megszüntetése, környezet fejlesztés/mérlegelt beavatkozás) globális gondolkozás Környezetgazdálkodás: olyan összetett cselekvési folyamat, amely az emberiség igényeit és a környezet lehetőségeit optimalizálja a hosszú távon fenntartható földi élet érdekében.

2. A politika fogalma: Sok megközelítés, változó tartalom. Eredeti értelemben: a közösség ügyeinek intézése Érdekvezérelt akarati tevékenység és társadalmi viszony. Max Weber: politikának nevez minden önállóan végzett vezető tevékenységet, ami távlati célokra tekintő stratégiai gondolkodást és gyakorlatot jelent, - amiből az úgynevezett kötőjeles politikák is származnak (kultúrpolitika, gazdaságpolitika, biztonságpolitika, környezetpolitika stb.) Ezek egy bizonyos terület problémáinak megoldására hivatottak. más megközelítésben: az állam, a hatalom és uralom vezetése (törekvés a hatalomban való részesedésre, a hatalom elosztásának befolyásolására, akár az államok, akár embercsoportok között)

3. A környezetvédelem helye a tudományok között Interdiszciplináris, nem kisajátítható (feladat és cél függő), időben változó

4. Helye és szerepe a társadalmi-gazdasági tevékenységrendszerben

4. A geoszférák és a környezet változásai (nem csak emberi hatásra), az értékelés fontossága: az ember előtt is voltak jelentős változások melyek azokat az ember idéz elő, milyenek ezeknek a következményei a környezet milyen visszacsatolásokkal válaszol a környezetpolitika fontossága környezetfilozófia fontossága (GAIA-elmélet)

5. Az értékelés legfőbb nehézségei: a természeti folyamatok és az emberi beavatkozások hasonló hatásokat válthatnak ki (jó példa lehet erre a Duna–Tisza közi homokhátság talajvízsüllyedésének elemzése), vagy éppen több természetes vagy mesterséges változás egymással ellentétesen fejti ki hatását (az emberi beavatkozások között például a szennyvízszikkasztás és a növekvő beépítés miatti beszivárgás-csökkenés), megfigyeléseink térben és időben is hiányosak, a rendelkezésre álló mérési adatsorok relatíve rövidek (a globális felmelegedés értékelésének igazi problémája), illetve sokszor kisebbek, mint az emberi beavatkozások időkésése (felszínalatti vizek szennyezésének gondja), a beavatkozási terület és a hatásterület sokszor jelentősen elkülönül egymástól, s előfordul, hogy lehetőség sincs az adatok pontos összevetésére (savas esők esete), az objektív értékelést gazdasági, politikai érdekek nehezítik (határokon átnyúló lég- és vízszennyezések, vagy mi legyen a programokban, v. parlamenti dohányzás).

6. A környezeti hatások kimutatásának lehetőségei múltbeli összehasonlítások (régészet, régi térképek összehasonlítása, leírások), ezek korlátjai térképezés mérések (mérés hibahatára!) méréseken alapuló statisztikai és egyéb eljárások (végletek!) távérzékelés monitoring A komplex szemlétet fontossága, multidiszciplinaritás (ld. Duna- Tisza közi talajvíz, Bős-Nagymaros, radioaktív hulladékok elhelyezése)  Környezeti hatásvizsgálat (elméletben és a gyakorlatban ld. M6)

A környezeti változások értékelése a „nagy politikára” is hatással van. Lásd hidegháború vége