Gyógyszerészi etika Bevezetés Csóka Ildikó Gyógyszerfelügyeleti Intézet

A Gyógyszerfelügyeleti Intézet bemutatása Munkatársak: Igazgató: Dr. Csóka Ildikó egyetemi docens, Phd. Dr. habil. Oktatók: Dr. Paál Tamás, egyetemi tanár, a kémiai tudomány kandidátusa Dr. Petró Éva – gyógyszerész - PhD hallgató Baracsi Zita V. évf. gyh. demonstrátor Külső oktatók: Prof. Dr. Lipták József – egyetemi tanár Prof. Dr. Kata Mihály – prof. emer. Dr. Czagány László – egyetemi docens (GTK) Intézeti titkárnő: Góré Márta Az intézet elérhetősége: Kari épület IV. em. www.pharm.u-szeged.hu/gyfi gyfi@pharm.u-szeged.hu

A Gyógyszerfelügyeleti Intézet bemutatása folyt. Oktatott tárgyak: Főkollégiumok: Gyógyszerügyi szakigazgatás I.: Állampolgári és jogi alapismeretek Gyógyszerügyi szakigazgatás II.: Közgazdaságtani alapismeretek Gyógyszerészi etika Gyógyszerügyi szakigazgatás Kötelezően választható: Minőségbiztosítás Szabadon választhatók: A kommunikáció alapjai Kommunikáció a gyógyszerészi gyakorlatban Letölthető előadásanyagok: www.pharm.u-szeged.hu/gyfi

Oktatási módszertan és vizsga előadások (őszi szünetig) és szemináriumok (önálló referátumok készítése) Félév aláírás feltétele: önálló referátum ajánlott a szemináriumokon való részvétel Vizsga: verbális, 2 tétel

Gyógyszerészi etika előadások témakörei 2010/2011 tanév I. félév Általános etika alapfogalmak, az etika és az etikai kódexek szerepe a szabályozásban Etika az egészségügyben autonómia elve, "Ne árts!" elve, jótékonyság elve, igazságosság elve Igazságosság az egészségügyben. Az egészségügyi makro- és mikroallokáció etikai kérdései A reproduktív medicina etikai kérdései (abortusz, asszisztált reproduktív techn.) A halál és a haldoklás etikai kérdései (eutanázia, hospice) Etika a gyógyszerészetben A gyógyszerkutatás etikája A gyógyszer-kereskedelem etikája – Gyógyszerkommunikáció etikai A gyógyszerészi hivatás és a gyógyszerellátás etikája

Gyógyszerészi etika szemináriumok témakörei 2010/2011 tanév I. félév Őszi szünet Csoportbeosztás, ref. témaválasztás; az ált. etikai témák megbesz. A gyógyszerészi hivatás. Szolgálat és nemzet (helyes beszéd, hagyományok ápolása, egészségnevelés); Magánéletről és személyes érintettségről (összeférhetetlenség, gyógyszerész a közéletben) Gyógyszerész és kapcsolatrendszere: gyógyszerész-beteg; -orvos, -asszisztens, -gyógyszerész, -eü. dolg. Gyógyszerészi kompetencia (kompetencia határok). Szolgálat és reklámtevékenység (vásárlásra biztatás) Titoktartás, informálás (hamis illúziókeltés/információ visszatartása). A gyógyszerészi szolgálat: a szolgálat felvétele, teljesítése, megtagadása (sztrájk, túlóra, tévedések és visszaélések gyógyszerekkel) Szolgálatból eredő haszon (hálapénz). Szab. vál. témák, vizsgakonzultáció

Etikai alapok

A Seattle-i paraolimpiai játékokon 9 atléta (akik mind mentálisan, vagy fizikailag sérültek) felállt a 100 méteres futás startvonalához. A pisztolylövés felhangzásakor elkezdődött a verseny a beérkezés és a győzelem reményében. A nagy igyekezetben egyszer csak az egyik fiú elesett az aszfalton és jónéhányat bukfencezett, majd elkezdett sírni. A többi 8 versenyző hallotta a sírást, lelassított és hátranézett. Majd mindenki megállt és visszafordult… mindegyikük. Aztán mind a kilencen összekapaszkodtak és együtt sétáltak be a célvonalon.

’etika’ = ’morál’ (erkölcs) 1. etika = tudomány, amely az erkölcsöt vizsgálja. 2. az emberi tetteket, cselekedeteket vizsgálja – az erkölcsi jó és rossz szempontjából Pl.a lopás rossz, helytelen, az adakozás jó, helyes 3. gyűjtőfogalom: filozófiai etika (Arisztotelész), Morálfilozófia = mi a ’helyes’, a ’jó’, a ’helytelen’, a ’rossz’ stb (tartalom a lényeg) normatív etika (Jézus hegyi beszéde), mit kell tennünk, hogyan viselkedjünk, miként éljünk, alkalmazott etika (orvosi etika), stb. = egyes hivatások, vonatkozások, területek, problémák beható vizsgálata

Erkölcs: értelmező kéziszótár: magatartást irányító, annak megítélését segítő, társadalmilag helyesnek tartott szabályok összessége, illetve ezek megvalósulása. az egyének magatartását, egymáshoz való viszonyát szabályozó különös rendszer. = betartunk bizonyos szabályokat, megfelelünk különböző elvárásoknak, megítélünk másokat s mások ugyanígy megítélnek bennünket, - folyamatosan kontrolláljuk, értékeljük saját magatartásunkat, tetteinket. = SZABÁLYOZÁS

Ami születik: erkölcsi ítélet A tettet jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek tekintik. A tett minősítése, megítélése (szándékos, akart cselekvést feltételezve) visszaszáll a cselekvőre; tettei magát az embert minősítik. A pozitív értékelés elismerést, helyeslést, tiszteletet jelent, vált ki, az érdem jutalmat is eredményezhet. A negatív értékelés az egyént bűnösnek tekinti. SZANKCIÓK?

Az erkölcs általában olyan, mint az adott társadalom… a közösség, a társadalom nem tud létezni az egyének magatartásának szabályozása nélkül. Az erkölcs az egyik rendszer, amely ezt a célt szolgálja. ! Egyazon időben eltérő erkölcsök léteznek. ! Időben változik.

Referátum témakörök Erkölcs és jog Erkölcs és vallás a tételes, hatályos jog - közvélemény, az emberek jelentős számának álláspontja Erkölcs és vallás Vallás szerepének változása és hatása (hinduizmus, a buddhizmus, kereszténység, iszlám) Erkölcs és politika Ellentétes? (a nép java és a morálisan elfogadható) feddhetetlenség, igazmondás, korrektség, felelősségérzet és -vállalás, tiszta kéz; ’fair play’ Erkölcs és üzlet Erkölcs és média

Az erkölcsről összefoglalás: Önállóan nem értelmezhető; a tettek indítéka, tartalma, hatása és következménye Összetevői: Tudati Elképzelésünk a jóról és rosszról, értékrend, normarendszer Gyakorlati elemek Hogyan valósítjuk meg = a tetteink

Mit nevezünk etikai dilemmának?

Például: egy nemkívánatos vagy kellemetlen választási lehetőség egy erkölcsi elv vagy gyakorlat vonatkozásában Azt tesszük, ami a legkényelmesebb Miért teszünk meg vmit akkor is, ha tisztában vagyunk vele, hogy helytelen? Mit kellene mondanunk, ha egy kényelmes hazugság elpalástolhat egy hibát? Azért engedjük meg magunknak, hogy a könnyebbik utat válasszuk, mert elhitetjük magunkkal, hogy csak most az egyszer fordul elő? Milyen messzire szabad elmennem az ígéreteimben, hogy megnyerjek egy ügyfelet? Azt tesszük, amit muszáj megtennünk a győzelemért etikai elvek vállalása ↔ siker Győzni bármi áron, akár etikátlanul is VAGY etikusan viselkedni és veszíteni Döntéseinket azzal magyarázzuk, hogy csak a helyzethez alkalmazkodtunk „helyzetfüggő etika” – út a jelenlegi helyzethez = mindenkinek saját mércéje, ami helyzetről helyzetre változik… „ha vmi nekem előnyös, akkor az jó”

Mi a teendő? Jogszabályba foglalás Etikai kódexek Mit tehetünk még? lehet-e mindent? kell-e többre törekedni a törvényességnél? Etikai kódexek l. később a lényeges etikai elveket és szabályokat rögzítik, de nem foglalják írásba az elvárható összes etikai magatartást nem csak az Etikai Kódexben rögzítetteket kell betartani, hanem a hivatásnak az általános erkölcsből levezethető követelményeit is! Mit tehetünk még? A kérdés fontosságát hangsúlyozni Etikátlan viselkedés = rövid távú győzelem, hosszú távon veszít

Mindegy miről van szó: hogy füllentesz a szomszédodnak, vagy sikkasztasz egy nagyvállalatnál, végső soron minden cselekedet egyéneket érint – JÓL vagy ROSSZUL.

Aranyszabály: „Amit tehát szeretnétek, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is ugyanazt cselekedjétek velük!” mérce: amihez igazodunk akarat: hogy hozzáigazodjunk

Az etika története hasonlóan mint a filozófia (1) antik görög és római etika; Arisztotelész (2) középkori etika, Aquinói Szent Tamás (3) a reneszánsz és humanizmus; (4) újkori etikák Immanuel Kant Referátum témakör – történeti áttekintés, jelentős állomások

Az etika kialakulásának történetéből… Hamurappi kőtáblája "igazságos ítélet", vagyis nevelő, oktató jellegű Platón, Arisztotelész hogyan érdemes egymás mellett élni? Tízparancsolat, kereszténység céhek szabályzatai, pl.: lojalitás a mesterhez XVII.-XVIII. sz. francia forradalom - Isten eszmény félreállítása munkamegosztás volt jellemző, a munkavégzésre az általános normák vonatkoztak, melyeket az egyén a szocializáció folyamán sajátíthatott el. XIX. sz. első szakszervezeti mozgalmak XX. Sz. Szakmai etikák megjelenése

Az etika területei összefoglalás: Általános etika az etika értelmező oldala; az erkölcs fogalmával, funkciójával szerkezetével foglalkozik Konkrét etika normatív oldalról közelíti meg a problémát, vizsgálja, mit tart erkölcsösnek (változik: a történelem során, kultúrafüggő stb.) Szaketika az általános etikára épülve bizonyos területek sajátos viszonyrendszerével, konfliktusaival, sajátos gyakorlatával foglalkozik

A szaketika kialakulása közvetlen emberre irányuló tevékenységeknél ember-ember kapcsolat: tanár-diák, orvos-beteg közvetve emberre irányuló tevékenységek, amelyek nagy hatásfokkal, tömegekre hatnak politikusok, reklámok önálló, alkotó tevékenységeknél az átlagosnál nagyobb erkölcsi felelősség. nagy kockázattal járó vagy azt tartalmazó tevékenységeknél új gyógyszer bevezetése

Erkölcs és a jog összefoglalás: JOG ERKÖLCS belső késztetés, nem kényszer, a kívánatos viselkedést határozza meg általában nem írásos formában jelenik meg (kivéve: Etikai Kódex) elmarasztal egy társadalomban többféle erkölcsi forma létezik külső szabályozás korlátoz, tilt, közli, mit szabad, mit nem szabad tenni, szélsőségeket figyel, írásban szabályoz, törvényerőre emelkedik, ellenőriz, büntet egy társadalomban egyfajta jog létezik

Néhány aktuális etikai dilemma az egészségügy területéről

Példa 1 Személyi azonosító karszalagot minden betegnek! Az egyik oka a sokszor végzetes kimenetelű hibáknak a betegek összecserélése lehet. Sok esetben a szóban forgó beteg kiskorú vagy magatehetetlen öregember, aki még saját magát sem tudja kellően beazonosítani, illetve sok esetben alszik, vagy eszméletlen a páciens a kezelés idején. Sokan a személyiségi jogok megsértésnek tekintik a karszalag használatát, hiszen ez által bárki megtudhatja a beteg legszemélyesebb információit, például titokban kezelt betegségét stb.,

Példa 2 Kellermayer Miklós professzor: Az őssejt és az ember a kutatásokról és azok etikai problémáiról: „csak a felnőtt szervezetből nyerhető őssejtek kutatása és gyógyító céllal történő felhasználása etikus”, Összevethető-e erkölcsi szempontból az őssejtek kutatása és a klónozás? Elkülöníthető-e biztonságosan egymástól az őssejtkutatás és - hosszabb távon - az emberklónozási kísérletek? Nem áll fenn a veszély, hogy a tudósok "kísértésbe esnek" a tudományos előmenetel érdekében?

Példa 3 PAPP KÁROLY RIPORTJA: Amnéziám története, Idézetek, megjegyzések egy orvosetikai tárgyalás kapcsán Az előzmények: édesanyám, túl egy infarktuson, súlyos, állandó életveszélyben lévő szívbetegként 2003. április 19-én, húsvét szombatján rosszul lett, kénytelen voltam kihívni az orvosi ügyeletet. Amikor az ügyeletes orvos, Sz. A. megérkezett, édesanyám már alig tudott beszélni, szédült, mindene fájt, testét hideg veríték lepte el. Sz. A. egy háromperces vizsgálat után, ami egy vérnyomásmérésből, illetve egy sztetoszkópos vizsgálatból állt, kérésemet megtagadva nem utalta be édesanyámat az ügyeletes kórházba, mondván, nincs vészhelyzetben. Édesanyám másnap agyvérzést kapott, fél oldala lebénult, majd április 25-én elhunyt. 2003. május 8-án eltemettem. A történtekkel kapcsolatban a Magyar Orvosi Kamara Etikai Bizottságának az állásfoglalását kértem.

Példa 4 igazságos elosztás kérdése: kevesebb a szerv, mint az igény Dr. Fazekas Sándor, A szerv- és szövetátültetés teológiai vonatkozásai, Transzplantáció aktuális kérdései Magyarországon a XXI. század küszöbén: igazságos elosztás kérdése: kevesebb a szerv, mint az igény Milyen elvek alapján kerül sor azok kiválasztására, akik végre alávethetik magukat az esetleg életmentő műtétnek? Kinek van jobb esélye a sikeres beavatkozásra: a fiatalnak vagy az öregnek, családosnak vagy egyedülállónak, munkaképesnek vagy nyugdíjasnak stb. Igazán objektív döntés nem lehetséges itt – még akkor sem, ha a szigorú szakmaiság alapján történik a kiválasztás. Vagy elégséges ezt a számítógépre bízni?

Megbotránkoztató reklámok: közízlés? Oliviero Toscani művei

Példa 5. Báder Imre: Reklámjog és etika Reklám kép: Születésnapi szituáció gyertyagyújtással. A képen látható cigaretta dobozok közül az egyik nyitva van. Mit mond a jog? "Tilos közzétenni dohányárú vagy alkoholtartalmú ital olyan reklámját, amely túlzott dohány- vagy alkohol fogyasztásra hív fel". A nyitott doboz kínálóan mutatja tartalmát, az ábrázolt születésnapi szituáció a rágyújtás mozzanatát sugalló gyertyagyújtással, valójában dohányzásra csábít, egyetlen dolog hiányzik : cigaretta a kézben. + A képen látható jelenet , ha akarjuk egy egészséges életvitel egyik szituációja, jó felépítésű, megfelelően táplált, ápolt ragyogó fogú szereplőkkel. A jog tiltja a dohányáru olyan reklámját, amely " a dohányzást az egészséges életvitellel kapcsolja össze".

Hivatások, foglalkozások szakmai Etikai Kódexeinek bemutatása

Ha nincsenek távlatai az etikus magatartásnak, nincs távlata az adott területen piacon maradni sem

Az etikai kódex feladata A kódex jogra épülő, írásos erkölcsi normagyűjtemény a jognál részletesebb, olykor szigorúbb megfogalmazásokkal is él. Szerepe: meghatározza a szakmát művelő jogait és kötelességeit (mihez kell tartanom magam, hogy tisztességgel ellássam a munkám védelmet nyújt (pl: orvosi titoktartás- a szakma különben kizárja) Az első etikai kódex megalkotása 2-300 éve történt, melyet az orvosok állítottak össze. A legrégibb szakmai etika viszont a papi foglalkozáshoz köthető. Ennek ugyan nem volt írásos formája, de mégis alapnak tekinthető, hiszen a mindenkori pap személyét a hívők etikai alapon ítélték meg

Az etikai kódex feladata, példa: összefoglalni és meghatározni mindazon magatartási és viselkedési normákat, amelyek segítséget nyújtanak a helyes döntések, állásfoglalások kialakításához, az érintett szervek eredményes működésének biztosításához, ezen keresztül pedig tekintélyük megőrzéséhez, ill. folyamatos emeléséhez stb. Belügyminisztérium hivatali szervezetei, a minisztérium hivatal tevékenységét segítő szervezetek, a belügyminiszter irányítása alá tartozó önálló szervezetek és az önkormányzati tűzoltóság hivatásos állománya számára ;

Jogszabály vs. Etikai kódex törvényi, jogi előírások: a végeredményt, a látható magatartást elemzik, értékelik, Etikai Kódex: a szándék, és a végrehajtás közbeni magatartás is fontos!

Mi az Etikai Kódex? eszmék gyűjteménye közösen kimunkált, egységes értékrend magatartásszabály viselkedésminta

Kutatás Etikai Bizottságok Kik írják a Kódexeket?   Etikai Bizottságok Szakmai Kamarák Kutatás Etikai Bizottságok „A Magyar Gyógyszerész Kamara feladatai közé tartozik, hogy a gyógyszerészi hivatás tisztasága fölött őrködjék, védelmezze a hivatásukat megfelelően gyakorló gyógyszerészeket elmarasztalja azokat, akik esküjüket, s ezzel a szakmai és erkölcsi szabályokat megszegik.”

Közös szóhasználat az etikai kódexekben: „Etikátlan” „Tartsa erkölcsi kötelességének” „Elítélendő” „Tisztességtelen magatartás” „Önfegyelmet kell gyakorolni” „Tiszteletben tartja” „Köteles tevékenységét etikusan… végezni”

Szemléletbeli különbségek az egyes kódexekben pozitív módon gondolkodik, a követendő magatartást fogalmazza meg pl. orvosetikai Kódex a helytelen magatartást írja le pl. az Informatikai Vállalkozások Szövetségének Etikai Kódexe „így és így viselkedik, ezt és ezt teszi” Katolikus pedagógusok Etikai Kódexe

Szankciók az Etikai Kódexek alapján „A Kamara etikai kódexébe foglalt gyógyszerész-etikai szabályok vétkes megszegése etikai vétségnek, ismételt súlyos esetben fegyelmi vétségnek minősül.” Az orvosetikai Kódex nem tartalmaz egyetlen szankciót sem.

A Kódexekben képviselt értékek Általános alapelvek A szolgálat felvételének, teljesítésének, megtagadásának feltételei Szolgálat akadályozása A szolgálatot teljesítők védelme Kapcsolat azokkal, akik felé a szolgálat irányul Szakmai hozzáértés, igényesség, kapcsolat a szakmai ismeret továbbadóival, forrásaival

A Kódexekben képviselt értékek folyt. Kapcsolat szakterületen belüli társakkal Szolgálat és reklámtevékenység Titoktartás, informálás Szolgálat és nemzet, szolgálat és társadalom Szolgálatból eredő haszon A magánéletről, személyes érintettségről

Etikai kódexekben található általános alapelvek a mesterség, hivatás tudatának ápolása, művelése Jó szándék és jóhiszeműség „Mindig jót tenni és nem ártani” az igazságosság szolgálata; a hátrányos helyzetűek fokozott védelme pontosság, rendszeresség, kiszámíthatóság „Tilos kellő szakértelem, felkészültség nélkül, kontár módon szakmai tevékenységet végezni.”

A szolgálat felvételének, teljesítésének, megtagadásának feltételei egy szolgáltatás vállalásának feltételei vannak megtagadható az arra vonatkozó kérés visszautasítás csak nyomós okkal történhet Pl. a szolgálat, szolgáltatás ellátásának nem megfelelő mivolta, Jogszabályba ütköző, személyes erkölcsi felfogással, illetve lelkiismerettel ellenkező a követelés „A gyógyszerész közérdekű tevékenységet lát el, és megilleti személyes méltóságának és fizikai sérthetetlenségének törvényes védelme.”

Szolgálat akadályozása erőfölényben levők mások versenybeszállását akadályozzák a munkahely-változtatás tisztességtelen előmozdítása munkaerő-csábítás más gyógyszertárból partner iránt kikötés, hogy más vállalkozóval nem léphet gazdasági kapcsolatba

Kapcsolat azokkal, akik felé a szolgálat irányul a szolgáltatást kérő kiszolgáltatott helyzetével nem szabad visszaélni, nem szabad tárgyként, ügyesetként, vagy sorszámként kezelni, udvariasság, kultúrált megjelenés és viselkedés, határozott és megnyugtató fellépés, empátia Teljes, tartós tisztelet a másik ember iránt!

Szakmai hozzáértés, igényesség, kapcsolat a szakmai ismeret továbbadóival, forrásaival, képzés, önképzés, továbbképzés saját kompetenciánk határai! az adott problémának megfelelő helyre kell irányítani a kérést „a hallgatót a hivatás szeretetére és megbecsülésére kell nevelni, ismereteit a tőle elvárható legmagasabb szakmai szinten kell átadni” törekednie kell az önképzésre!

Kapcsolat szakterületen belüli társakkal egymás iránti tisztelet, lojalitás és szolidaritás, kölcsönös bizalom összefogásra, a problémák megoldásának közös keresése egymás szaktárgyait a közös területen dolgozók kölcsönösen fontosnak tartsák a vezető személyes példamutatása

Szolgálat és reklámtevékenység Bizonyos területeken egyáltalán nem végezhető reklámtevékenység „Az orvos tartózkodjék az olyan magatartástól vagy nyilatkozat adástól, amely a beteg kezelésének megszerzését célozza.” „az orvos más orvos személyét, tevékenységét akár írásban, akár szóban túlzó módon dicséri, reklámozza” reklámtevékenység erkölcsi feltételeit tisztázzák pl. a reklámozott dolog ne kötődjön játékszenvedélyhez, különösen súlyos, helytelen magatartásforma a hírnévrontás, tiltott összehasonlító reklámozás, a fogyasztók megtévesztése, reklámszédelgés

Titoktartás, informálás „Súlyosan etikátlan, ha az orvos a betegben a kezelés javaslatával hamis illúziót kelt.” „Az orvosnak nem csak szavait kell meggondolnia, ügyelnie kell arra is, hogy non verbális kommunikációja révén se ártson a betegnek.” „Súlyos etikai vétség, ha az orvos tudását, tapasztalatait nemtörődömségből, vagy szándékosan visszatartja.”

Szolgálat és nemzet, szolgálat és társadalom, közélet a helyes beszéd kötelezettsége, „A gyógyszerész óvja és tartsa tiszteletben a magyar és más nemzetek gyógyszerészeinek hagyományait és tárgyi emlékeit.”

Szolgálatból eredő haszon a beteg érdeke legyen a legfőbb törvény (gazdasági kényszer?) „A gyógyszerész az általa nyújtott ellátásért - a jogszabályban rögzítetteken túlmenően - külön anyagi vagy más előnyt nem kérhet, az ellátást vagy annak színvonalát ilyen feltételhez nem kötheti” Olyan hatóság vagy más szervezet szakmai döntéseiben ne vegyen részt a szolgáltató, amely neki, magának, vagy családjának közvetlen haszonnal járna

Az Etikai Kódexek a magánéletről, személyes érintettségről, meggyőződésről, hitről „A gyógyszerész hivatásához méltatlan magatartást a magánéletében sem tanúsíthat.” „Etikailag nem marasztalható el az orvos, aki szakmai és erkölcsi meggyőződése ellenére nem vállal és nem végez bizonyos kezeléseket.”