Erkölcsi fejlődés és erkölcsi nevelés Neveléselmélet előadás 2003/2004. II. félév

Áttekintés Mit értünk erkölcs, moralitás alatt? 3 kutatási perspektíva Kognitív elméletek: - Piaget - Kohlberg - Gilligan - Turiel

Mit értünk moralitás alatt? Nincs egységesen elfogadott definíció, manapság sok szerző már nem is próbálkozik Arisztotelész: „hogyan kell élni” Heller Ágnes: „mit tegyek” Nagy J.: az adott közösség, társadalom által kialakított szokásoknak, normáknak megfelelő viselkedés érett moralitás jellemzői viszont átfedést mutatnak (belső „iránytű”, igazságosságérzet, több nézőpont integrálása) Miért fontos a moralitás?

A morális fejlődés három kutatási perspektívája Kognitív Affektív Viselkedés

Piaget erkölcsi fejlődés felfogása Kognitív fejlődéselméletén alapul Innen kölcsönzött alapelvek: Tartalom és struktúra függetlensége Szakaszosság Egyensúlymodell Kognitív fejlődés meghatározza az erkölcsi fejlődést

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai I. Vizsgálatok a szabálymegértés és -követés témájában Eredmények: A szabályalkalmazás 4 fázisa A szabályértés 3 fázisa

Piaget erkölcsi fejlődéssel kapcsolatos kutatásai II. Jó és Rossz megítélésével és a morális koncepciókkal kapcsolatos vizsgálatok Eredmények: Heteronóm és autonóm erkölcs

Piaget munkájának értékelése Irányadó munka Problémák: csak gyerekeket vizsgál - csak a fejlődés kezdő és végpontját adja meg - metodikai: nem kérdezi meg, hogyan kellene viselkedni adott helyzetben

Lawrence Kohlberg Piaget nyomdokain Hasonlóságok Különbségek Kutatási módszere

A morális fejlődés szakaszai Kohlberg alapján - áttekintés PREKONVENCIONÁLIS Büntetésorientáció Jutalomorientáció KONVENCIONÁLIS Jógyerek-orientáció Tekintélyorientáció POSZTKONVENCIONÁLIS Társadalmi szerződés orientáció Egyetemes erkölcsi elvek orientáció

A prekonvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Büntetés-orientáció Engedelmesség szabályok betartása (büntetés miatt) büntetés elkerülése tekintély egocentrizmus Jutalom-orientáció -szabályok betartása (egyéni érdekek) igényeink kielégítése alku - hogy elérhessük céljainkat (mások nélkül nem megy!) Konkrét individualizmus (igazság/osság/ relatív)

A konvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Jógyerek-orientáció - Közelállók elvárásainak megfelelni - Emberi kapcsolatok ápolása hogy mások jónak tartsanak mások iránti szeretet Az emberi kapcsolatok hálójában élő ember Tekintély-orientáció -kötelesség teljesítése törvények betartása a jog abszolút - lelkiismeret - hogy a társ. működőképes maradjon A társadalom perspektívája

A posztkonvencionális szint jellemzői Mi a „jó”? Miért kell jót cselekedni? Szociális érettség Társadalmi szerződés értékek relativi-tása miatt társadalmi szerződés bizonyos abszolút értékek Szabad akaratból adódó elkötelezettség Társadalmi szemlélet: relativitás – perspektívák integrálása Egyetemes erkölcsi elvek Erkölcsi elvek követése Egyetemes erkölcsi elvek melletti elkötelezettség Moralitás lényegének felismerése

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Prekonvencionális szint Büntetésorientáció A diák: azért nem szalad a folyosón, mert akkor beírást kap. (alsó tagozat) Jutalomorientáció: Alsó tagozat: Egy kislány hajlandó ebédnél utolsóként beállni a sorba, mert akkor majd ő mehet ki délután először az udvarra.

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Konvencionális szint Jógyerek-orientáció Középiskolás lány: „Nagyon sokat tanulok, hogy ne okozzak csalódást a tanáromnak.” Tekintélyorientáció Az iskolák házirendje, osztálytermi szabályok – (Puskázni tilos?) A betartásukhoz kapcsolódó attitűd

Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában Hogyan jelennek meg az erkölcsi fejlődés szintje az iskolában? Posztkonvencionális szint Társadalmi szerződés orientáció: Középiskola: osztálytermi szabályok közös megalkotása

Morális nevelés „just community” schools Morális dilemmák megvitatása

Oser diszkurzus módszere Mutassunk be egy dilemmát! Kényszerítsük gyors döntésre a gyerekeket! Csoportmunka (3-5 azonos véleményen lévő gyerek) – gyűjtsék össze érveiket álláspontjuk mellett /1 gyerek írja/ Osztálymunka: az ellentétes vélemények ütköztetése (szabályok! Forgatókönyv) T érveket a táblára írja Csoportmunka: megbeszélni, változott-e a véleményük, vannak-e új érveik stb. Osztálymunka: két szóvivő összegzi a csoport véleményét Újabb szavazás T összefoglal, reflektál, pozitív megerősítés

Kohlberg elméletének értékelése Az ítéletalkotás szintjeinek tartalomfüggése A szakaszok sorrendjének állandósága A fejlődés A fejlődési szakaszok egyetemessége

Gilligan Gilligan válasza: Női és ffi morál között nem mennyiségi, hanem minőségi különbség van – a nők más szempontok szerint ítélnek. - ffiak = az igazságosság morálja - nők = a törődés erkölcse Előzmények

A morális fejlődés szintjei nők esetén Gilligan szerint áttekintés 1. Egocentrizmus: Középpontban az ÉN Átmenet: az önzéstől a felelősségvállalás felé ÉN vagy TE??? 2. Önfeláldozás: TE Átmenet: a konformitástól az önállóság felé TE vagy ÉN??? 3. Egyensúly TE és ÉN

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása- Elliot Turiel Részlet egy négy éves kislánnyal készült interjúból: - Láttad mi történt? - Igen. Játszottak, és John nagyot ütött Bobra. - Szabad ilyet csinálni? - Csak úgy, hogy ne fájjon. - Van erre szabály? - Igen. - Mi a szabály? - Nem szabad nagyot ütni. - És mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne nagyot ütni a másikra? - Nem - És miért nem? - Mert akkor fájna neki és sírna.

/második részlet/ - Láttad, mi történt? - Igen, hangoskodtak. - Szabad ilyet csinálni? - Nem. - Van erre szabály? - Igen, csendben kell lenni. - Mi lenne, ha nem lenne szabály? Akkor lehetne hangoskodni? - Igen. - Miért? - Mert nincs szabály.

A moralitás és a szociális konvenciók különválasztása közvetlenül érinti a személy testi-lelki jólétét (igazságosság, testi épség, anyagi javak – pl. vkit megütni „rossz” /akár jelen van rá társadalmi szabály, akár nincs/) Szociális konvenciók: megegyezés kérdése, de ez is kell a társadalom gördülékeny működéséhez (pl, köszönés, megszólítás stb.) – azon múlik, megérti-e a gyerek a társadalom működését

A morális konvenciók fejlődése A gyerekek 86 % -a már óvodáskorban azt mondja, hogy ha nincs szabály, akkor sem szabad megverni, meglopni stb. másokat.

A szociális konvenciók fejlődése 1. Szint: A konvenciók a társadalmi élet „eleve elrendelt” velejárói (6-7 éves kor) 2. Szint: A konvenciók mindig jelenlévőségének tagadása (8-9 éves kor) 3. Szint: A konvenciók, mint szabályrendszerek (10-11 éves kor) 4. Szint: A szabályrendszerek tagadása (12-13 éves kor) 5. Szint: A konvenciók a társadalmi élet szerves részei (és következményei) (14-16 éves kor) 6. Szint: A konvenciók, mint a társadalom által megkövetelt dolgok tagadása (17-18 éves kor) 7. Szint: A konvenciók a társas interakciók koordinálásának eszközei. (18-25 éves kor)

Moralitás és konvenciók Szabályok irányítják? Nem igen kultúrspecifikus Irányítás gyermekkorban Direkt direkt „alku” szülő és gyerek között? Nincs nincs Hány %-a a gyerekeknek ad visszajelzést? 10% 25% Konfliktusok serdülőkorban alig kevés Szülői irányítás mennyisége Sok sok

Pedagógiai konzekvenciák A valóságban a két szféra gyakran keveredik Lehetőség (és kötelezettség), hogy a kettőt szétválasszuk

Gyakorlati példák 13-15 évesek tanításának köréből Konvenciókhoz kötődő problémák - történelem: President Washington – megszólítás Morális problémák: Történelem: Holocaust; 2. Vh. után: államosítások stb.; újabban – népirtás, túszejtés Íráskészség fejlesztés /anyanyelv, idegen nyelv/: A hamburger, Árulkodó stb. A két dimenzió egyidejű jelenléte (nők helyzete, szegregáció)

Tanácsok Csoportmunka (vegyes csoportok) Tanár ne mondja meg, „mi a jó”.