Kommunikáció Bürotika 1. előadás A kommunikáció fogalma A verbális kommunikáció Beszéd Írás Bürotika 1. előadás

Kommunikáció fogalma Egyértelmű kapcsolat egy A tér- és időbeli világ, adó és egy B tér- és időbeli világ, vevő között …, amely magába foglalja az értelmezés, átadás fogalmát, és amely egy rendszerbe foglalt esemény-mezőtől a jelmezőig zajlik le. (Abraham Moles) A kommunikáció alapvető jellemzője a kölcsönösség, visszahatáson-visszacsatoláson alapszik.

A kommunikációs folyamat Információátadás Közlő Befogadó kódolás dekódolás Csatorna Üzenet2 Üzenet1 Befogadó Közlő Csatorna dekódolás kódolás Üzenet3 Üzenet4 Visszacsatolás

A kommunikációt akadályozó tényezők az üzenet bizonytalansága rossz kivitelezés megtévesztés csatorna zavar hiányzó / hiányos csatorna vevő nem érdekelt a kommunikációban hiányos visszajelzés véges befogadóképesség eltérő nyelv, kultúra

Kommunikáció problémája Küldő Eredeti üzenet Információ minősége Kódolás Zaj 1 Továbbítás Zaj 2 Dekódolás Zaj 3 Befogadó Értett üzenet Idő S Zaj = Zaj 1+ Zaj 2+ Zaj 3 + (Kód és Dekód közötti nem megfelelés mértéke)

Primer csatorna A legegyszerűbb kommunikációs csatorna, ahol az üzenet közvetítésében nem vesz részt egyetlen technikai eszköz sem (az üzenettovábbító közeg csupán a levegő). Üzenet Csatorna: „levegő” kódolás Zaj (1) dekódolás Zaj (2) K B

Szekunder csatorna A primer csatornánál bonyolultabb kommunikációs csatorna: a közlőnek vagy a befogadónak valamilyen technikai eszközre van szüksége ahhoz, hogy a kommunikációs interakció létrejöjjön. A szekunder csatorna esetében a kommunikációs aktus résztvevői többnyire térben és időben is távol vannak egymástól (tipikus szekunder csatorna: újság, plakát). Csatorna: K B kódolás Zaj (1) Technikai eszköz dekódolás Zaj (2) Üzenet Üzenet „levegő” Zaj (3)

Tercier csatorna A legbonyolultabb kommunikációs csatorna: mind a közlő, mind a befogadó technikai eszközt vesz igénybe az üzenet továbbításához, illetve fogadásához (tipikus tercier csatorna: televízió, rádió). Csatorna: B K kódolás Zaj (1) Technikai eszköz Technikai eszköz dekódolás Zaj (2) Üzenet Üzenet Zaj (3)

Kommunikáció osztályozása I. Küldő-Befogadó szerinti 1., kommunikációban részt vevő személyek száma szerint intraperszonális, interperszonális, csoport- és tömegkommunikációt; Intraperszonális kommunikáció: (belső monológ) az adó, a közlő konkrét személy, a vevő, a címzett fiktív lény, információcsere, a tudattartalmak cseréje nincs. A csatorna rövidre van zárva, visszacsatolás nincs. Nem tartják kommunikációs folyamatnak a szakemberek.

Kommunikáció osztályozása I. Küldő-Befogadó szerinti 2., közölt információ természetét és a befogadóra tett hatását illetően kognitív és affektív-emocionális, vagy egy másik felosztás szerint praktikus (gyakorlati), irányító és szórakoztató kommunikációt

Kommunikáció osztályozása II. Csatorna szerint „levegő” (beszéd) Papír-hordozó (pl. levél) Rádióhullámok (pl. morse távíró) Telekommunikáció (pl. telefon) Számítógépes kommunikáció (pl. e-mail) Kódoltsága szerint Nyílt titkos

Kommunikáció osztályozása III. Gyakoriság szerint Szándékos Egyszeri Rendszeres Nem szándékos

Kommunikáció osztályozása IV. Időbeli lefutás szerint Azonnali lefolyású (prompt) Rövid lefutású Hosszú lefutású … „fényévek”

Az emberi kommunikáció csatornáinak fejlődése Idő (évtől) Módszer   1 000 000 (Kr.e.) Kiabálás, mutogatás 10 000 (Kr.e.) Füstjelek 3000 - 800 (Kr.e.) Képírás, rovásírás 63 év (Kr.e.) Írás betűkkel 1450 Könyvnyomtatás 1792 Optikai telegráf 1837 Morse távíró 1850 Telefon 1900 Elektroncső, rádió 1937 Televízió 1960 Teletex, telefax, Btx 1980 ISDN Integrált szolgáltatások 1995 Mobil telefonok 2000 Mobil multimédia 2003 -””- + extrák (GPS, érzékelők,

Kommunikáció Bürotika 1. előadás A kommunikáció fogalma Ö A verbális kommunikáció Beszéd Írás Bürotika 1. előadás

Verbális kommunikáció A verbális kommunikáció alapja a nyelv, melynek két formája a beszéd és az írás. A beszélt nyelv jellegzetességei: vokális - auditív irányhoz nem kötött átvitel - irányhoz kötött percepció idő- és térbeli korlátok azonnali visszacsatolás

Verbális kommunikáció /2 Kommunikáció jelentést hordozó összetevői: verbális: beszéd helyes hangsúly moduláció, dinamika, sebesség, éneklés gyakorlás helyes fogalmazás, rövid mondatok, szünetek változatos stílus szókincs jó szerkezeti felépítés tartalmi helyesség meggyőző erő

Verbális kommunikáció /3 nem verbális mimika tekintet testtartás távolságszabályozás mozgások, gesztusok érintés vokálisok szubvokálisok szimbolikus külső megjelenés (bajusz, szakáll) öltözet (vonatkozási csoport!) Megjelennek az alábbi kommunikációkban: Közvetett kommunikáció: nincs egyidejű jelenlét Közvetlen kommunikáció

Non verbális kommunikáció A non verbális kommunikáció eszközei látszólag csak másodlagos, kiegészítő kommunikációs eszközök, valójában a verbális kommunikáció eszközeivel egyenértékűek: Mimika (arckifejezések) Tekintet (szemkapcsolat) Vokális kommunikáció Mozgásos kommunikáció Testbeszéd (gesztusok,testtartás) Térköz (személyes tér, távolságtartás baráti : 50-150 cm, üzleti : 120-350 cm) Kulturális szignálok Érintés Csend

Metakommunikáció A verbális és non verbális kommunikációs eszközök összehangoltságát - a közlő és a befogadó attitűdjének, valamint az üzenet és a közvetítő csatorna sajátosságainak figyelembevételével alkalmazott kódrendszert - nevezzük metakommunikációnak.

Beszéd Felkészülés A beszélő magatartása „Frissen lépj a szónoki emelvényre, jól nyisd ki a szádat és gyorsan hallgass el!'” Luther Márton Felkészülés mi a beszéd célja? ki a hallgatóság mi lesz a tartalom fizikai körülmények A beszélő magatartása a hallgatóság megnyerése természetesség kapcsolat a hallgatósággal (adás+vétel) megjelenés (öltözet, kipihent, magabiztos) humor

Az aktív hallgatás A hallgató feladatai a hallgatás során beleélés a beszélő helyzetébe a tartalom és érzelem figyelése a megértés ellenőrzése visszajelzések a beszélő számára Az aktív hallgatást gátló tényezők ellenséges beállítódás valamelyik fél részéről a megváltozás kockázata zavaró, ellenséges kijelentések pozitív beállítódás saját magunkra figyelés

Kommunikáció Bürotika 1. előadás A kommunikáció fogalma Ö A verbális kommunikáció Beszéd Ö Írás Bürotika 1. előadás

Verbális kommunikáció írott formában Az írott nyelv jellegzetességei: vizuális strukturáltság archiválhatóság térbeli kötetlenség reprodukálhatóság teljesebb szellemi koncentráció

Formai eszközök szöveg táblázatok grafikonok ábrák tagolás betűtípus, méret, stílus lapbeállítás táblázatok áttekinthetőség szerkezet logikusság elrendezés összehasonlíthatóság grafikonok diagramtípusok szoftverek ábrák üzenet

A hatékony írás helyesírás: „Valamely nyelv írásának közmegállapodáson alapuló és közérdekből szabályozott eljárásmódja, valamint az ezt rögzítő, visszatükröző és irányító szabályrendszer” helyesen írás, az stilisztikailag is helyes Szóhasználat (ki lesz a befogadó) Körmondat, felsorolás Kérdés, meghökkentés, ellentétek használata Üzenetek kiemelése Jelentések írása pontosság tömörség világosság

A hatékony olvasás átfutás átolvasás részletes tanulmányozás jegyzetelés megjegyzések kérdések döntés, elfogadás, elvetés Átlagos olvasás 160-250 szó/perc, 50-60% megértés Könyvolvasás Kereső olvasás Gyorsolvasás 700 szó/perc, 70-80%

Beszéd vs. írás Előny Hátrány Beszéd Írás Közvetlen, gyors Személyes ráhatás Non verbális eszközök Veszély a témától való eltérésre Negatív személyes hatás Írás Átgondolható, átfogalmazható Tanulmányozható Mentes a viselkedési kötöttségektől Megőrizhető, számon kérhető Többekhez eljut Nehezen korrigálható Félreérthető Nincs kísérő információ Elavulás Illetéktelen kezekbe kerülhet

Beszéd és az írás hasonlóságai Mindkettő jelrendszerként a nyelvet használja. Fontos bizonyos szabályok betartása. Szókincs fontossága mindkettőnél fontos. A megfogalmazás mindkét formában további jelentést hordoz. A rejtett jelentéstartalom mindkettőben megjelenik. A beszédben a hangsúly, az írásban a központozás és egyéb írásjelek megfelelő használatával érhetjük el.

Kommunikáció Bürotika 1. előadás A kommunikáció fogalma Ö A verbális kommunikáció Beszéd Ö Írás Ö Bürotika 1. előadás