HORMONRENDSZER

AGYALAPI MIRIGY Az agy alapi részén, az ékcsont töröknyereg nevű bemélyedésében található borsónyi nagyságú mirigy. Felépítés: Elülső lebenye mirigysejtekből áll - hámeredetű Középső lebeny - hámeredetű Hátulsó lebeny - idegi eredetű Összeköttetésben áll a hipotalamusszal a hipofízis nyélen keresztül.

Működés: Az elülső lebeny hormontermelését a hipotalamusz neuroszekréciós sejtjeiben termelődő serkentő és gátló faktorok közvetítésével az idegrendszer szabályozza. Feed-back mechanizmus (negatív visszacsatolás)- a szükségletnek megfelelő működés fenntartása serkentéssel és gátlással, módja: Szabályozó szerv információt kap a szabályozott működés valamely jellemzőjéről Ezt összeveti az adott körülmények között szükséges értékkel A különbségből hibajelet képez (= pillanatnyi érték szükséges) Ennek (-1)-szeres értékével változtatja a szabályozott szerv működését A hátulsó lebeny nem termel hormonokat, hanem csak a hipotalamuszban termelt hormonokat raktároz.

Az agyalapi mirigy elülső lebenyének hormonjai 1. Növekedési hormon (szomatotrop hormon, STH) A növekedést és a fejlődést segíti: A sejtek megnagyobbodnak, szaporodnak A csontok hosszúságban és vastagságban gyarapodnak A zsigerek megnagyobbodnak Az anyagcserére hat: Fokozza a zsírok lebontását Segíti a fehérjeszintézist Emeli a vércukorszintet Ha fokozottan termelődik: Fiatal korban óriásnövés (gigantizmus) lép fel- aránytalan hosszú felső végtagok, testmagasság 200 cm felett. Idős korban akromegália lép fel – a csontok végi részei, a csúcsi szervek megnőnek. Ha csökkent mennyiségben termelődik: Fiatal korban arányos törpeség (hipofizér nanizmus) alakul ki- minden szervük kisebb, arcvonásaik öregesek, szellemileg épek.

2. Pajzsmirigyserkentő hormon (tyreoidea stimuláló hormon, TSH) – a pajzsmirigy tiroxin és trijodotironin elválasztását és ürítését szabályozza. 3. Mellékvesekéreg-serkentő hormon (adrenocortikotrop hormon, ACTH) – a mellékvesekéreg szénhidrátanyagcserét befolyásoló hormon termelését szabályozza. 4. Tüszőserkentő hormon (folliculus stimuláló hormon, FSH)- női szervezetben irányítja a petefészekben a tüszőérést és az ösztrogén termelését, a férfi szervezetben irányítja a hímivarsejtek fejlődését. 5. Sárgatestserkentő hormon (luteinizáló hormon, LH) – női szervezetben irányítja a sárgatestképződést és a progeszteron termelését, férfiaknál a tesztoszteron termelődést.

6. Lipotróp hormon (LPH) – zsíranyagforgalmat szabályozza, a faggyúmirigyek szekréciójának befolyásolásával. Hipofunkciójára – elhízás, festékrendellenesség, verejtéktúltengés jellemző, hypodistrophia (kóros elhízás) jellemző. Hiperfunkciójakor száraz bőr, hajkihullás, faggyúelválasztás szünetelése jellemző, Simmonds-kór alakul (kóros soványság) alakul ki.

7. Tejelválasztást serkentő hormon (laktotrop hormon vagy prolaktin, LTH vagy PRL) - előkészíti a méh nyálkahártyáját a terhességre, szülés után szabályozza az emlőmirigyek tejelválasztását, gondozó magatartást vált ki. Az agyalapi mirigy középső lebenyének hormonjai Melanocitákat stimuláló hormon (MSH)- a melanociták működését serkenti, biztosítja a melanin egyenletes eloszlását a hámsejtek plazmájában. Hiányában a festékanyag a sejtmag körül tömörül. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenyének hormonjai 1. Antidiuretikus hormon (vazopresszin, ADH)- fokozza a vízvisszaszívást a vesecsatornácskákban, megakadályozza a vér besűrűsödését, erős érösszehúzó hatása van, emeli az osztóeres vérnyomást. 2. Oxitocin – szüléskor erős méhösszehúzódást vált ki, az emlőmirigyek működését és a tej kiürülését serkenti.

PAJZSMIRIGY A gége pajzsporcán helyezkedik el. Hormonjai: Tiroxin (T4) Trijodotironin (T3) Kalcitonin Tiroxin és trijodotironin hatásai: A mitokondrium külső hártyájának áteresztőképességét növeli, ezzel a szervezet összes sejtjének a lebontó folyamatait fokozza. A sejtek cukorégetése nő. A hőtermelés fokozódik. A bőr kipirul, izzad. A táplálékégetés fokozódik. A légzésszám nő, a szív szaporábban ver. Az idegrendszer ingerlékenyebb, érzékenyebb lesz.

Hormontermelés szabályozása A pajzsmirigy hormontermelését az agyalapi mirigy hormontermelése szabályozza, az agyalapi mirigy hormontermelését, pedig közvetlenül az idegrendszer. Ha a vérben nő a tiroxin mennyisége, akkor ezt mind a pajzsmirigy, agyalapi mirigy, az idegrendszer sejtjei érzékelik és a vér nagy tiroxintartalma gátolja hormontermelésüket. Ha az idegrendszer olyan hatást érzékel ami miatt a sejtek anyagcseréjét fokozni kell pl. tartós hideg, akkor a pajzsmirigy hormontermelését az addiginál magasabb szintre állítja be a serkentő anyagok és az agyalapi mirigy serkentő hormonjainak segítségével.

A SEJTEK LEBONTÓ ANYAGCSEREJE IDEGRENDSZER ↓ + serkentő anyag AGYALAPI MIRIGY ↓+ serkentő hormon PAJZSMIRIGY ↓+ tiroxin A SEJTEK LEBONTÓ ANYAGCSEREJE

Ha a szabályozó rendszerben zavar támad, az idegrendszer a szükségesnél erőteljesebb működésre serkenti a pajzsmirigyet. Struma - meleg tapintású, a mirigy fokozott működésével jár - fokozódik a tiroxintermelés Golyva - jód hiányában a pajzsmirigyműködést serkentő hormon hatására a mirigy kötőszövetes állománya nagyobbodik meg - hideg tapintású, a mirigy alulműködésének a jele Veleszületett tiroxin hiányában: A gyermek szellemi és testi fejlődése megáll. Rövid végtagú, normális test- és fejméretű, szellemileg visszamaradott törpe, kretén alakul ki. Kreténizmust jódhiányos táplálkozás is okozhat.

Myxoedema- a pajzsmirigy hipofunkciójakor alakul ki. Jellemzői: Haj és testszőrzet kihullik Fokozódik a verejtékezés Bőr duzzadtá válik a végtagokon és az arcon

Kalcitonin hatása: Ca anyagcsere szabályozásban van szerepe. Segíti az egészséges csontfejlődést. D-vitamin nélkülözhetetlen hatásának kifejtéséhez. Termelődésének ingere a vér nagy Ca tartalma. Segíti a táplálékból a vérbe felszívott Ca csontokba való beépülését.

MELLÉKPAJZSMIRIGY A pajzsmirigytől működésben független, négy rizsszemnyi mirigy a pajzsmirigy állományában. Hormonja: parathormon (PTH) Szerepe van a vér Ca mennyiségének állandó szinten tartásában még akkor is ha a táplálék nem tartalmaz elegendő Ca-ot. Termelődésének ingere a vér alacsony Ca tartalma.

A vese kanyarulatos csatornáinak távolabbi szakaszában fokozza a foszfátionok ürítését, és ezzel eltolja a vér és csont kalcium- és foszfáttartalma között fennálló egyensúlyt, ezért a kalcium- és foszfátionok a csontból a vérbe áramlanak. A vér kalcium tartalmának pontos szabályozás a azért fontos, mert a sejtek membránjainak foszfatidmolekuláit Ca ionok tartják össze. A membrán külső összetartó szerepű Ca ionjai egyensúlyt tartanak a vér normális Ca tartalmával. Ha vér Ca tartalma csökken, a membránról leválnak a Ca ionok, a membrán Na és K ionok számára átjárhatóbb lesz, akciós potenciálok alakulnak ki, mely izomgörcsöket és fulladásos halált okoz.

HASNYÁLMIRIGY Belső elválasztású mirigyrészei (Langerhans-szigetek) két hormont ürítenek. Inzulin Glükagon Inzulin- szerepe a táplálékkal felvett, majd felszívódott anyagok elraktározásának elősegítése. Többféleképpen csökkenti a vércukorszintet: Fokozza a sejtek glükóz felvételét és felhasználását. Segíti az izom és máj glikogénraktárainak feltöltődését. Fokozza a fehérje és a zsír felépítését.

Cukorbetegség- az inzulintermelő sejtek csökkent működőképessége. A beteg vércukorszintje magas, de elég inzulint nem képes termelni, ezért sejtjei éheznek, hiszen nem tudják kellő mennyiségben felvenni a cukrot. Ilyenkor a cukorbeteg rosszul érzi magát, el is ájulhat. Az inzulin beadása után a sejtek hirtelen felveszik a cukrot, így a vérben annyira csökkenhet a cukor mennyisége, hogy az agysejtek nem jutnak elég táplálékhoz, ezért a beteg hirtelen elájul. Úgy tudja a cukorbeteg egyensúlyban tartani magát, hogy szigorú diétát tart és az inzulinbevitel mindig arányban áll a táplálékkal felvett és éppen felszívódó cukor mennyiségével.

Glükagon- az inzulinnal ellentétes hatású. Fokozza a máj glikogénbontását és a zsírsejtek zsírbontását. Növeli a vér glükóz- és zsírsavtartalmát. A hasnyálmirigyhormonok termelődésének ingere a hasnyálmirigyen átfolyó vér megváltozott cukorkoncentrációja. Ha a vér cukortartalma lecsökken, fokozódik a glükagon termelés. Ha a vér cukortartalma nő, fokozódik az inzulintermelés.

MELLÉKVESE Páros szervek, a vesék csúcsán helyezkednek el. A mellékvese külső, hámeredetű kéregállományra és belső, idegi eredetű velőállományra különül el. A mellékvese kéregállományának hormonjai Mineralokortikoidok (só- és vízháztartásra ható hormonok, pl. ALDOSZTERON) Hatása az elsődleges vizeletbe kiválasztódott Na- és Cl ionok visszaszívása a vesecsatornácskákból a vérbe. Aldoszteron hiányában jelentős mennyiségű Na távozik a vizelettel a szervezetből. Na veszteség folytán a vér vízmegkötő képessége csökken, így a vér erősen besűrűsödik. A Na- és K-háztartás zavara, a só-vízháztartás zavara folytán halálos kimenetelű. Hiperfunkció esetén Na, K koncentráció nő, csökken a vérnyomás, a keringő vér mennyisége nő, ödéma képződés jellemző.

Ha az agyalapi mirigy ACTH hormonja termelődik fokozott mértékben (Cushing-kór), vagy ha a mellékvesekéregben alakul ki például ezt a hormoncsoportot termelő daganat (Cushing-szindróma). A két kórkép elkülönítése azonban gyakorlati szempontból nagyon lényeges, hiszen a kezelést alapvetően befolyásolja az elváltozás helyének meghatározása. A betegség tünetei jellegzetesek, sok közülük már a betegvizsgálatnál szembeötlik: jellegzetes az elhízás típusa, amely a törzsre lokalizálódik (a kezek és a lábfejek viszonylag karcsúak), az arc pirospozsgás és kikerekedett ("holdvilágkép"). A bőrön (főleg a hason és a farpofákon, néha a mellek körül vagy a karokon) lila színű csíkok alakulnak ki. A tünetekhez tartozik még a vizsgálat során kiderülő magas vérnyomás, a különböző súlyosságú cukorbetegség, a csontok mészszegénysége. A beteg fokozottan hajlamos a különböző fertőzésekre is.

2. Glikokortikoidok (szénhidrát anyagcserét szabályozó hormonok, pl 2. Glikokortikoidok (szénhidrát anyagcserét szabályozó hormonok, pl. KORTIZOL) - növeli a vércukorszintet, azáltal, hogy csökkenti a sejtek cukorfelhasználását - a fehérjék, és zsírok cukorrá való átalakulását okozza (glukoneogenézis) és ezzel a cukorral feltölti a cukorraktárakat gyulladáscsökkentő hatású, aktiválja az immunrendszert

3. Androgén kortikoszteroidok (szexuálszteroidok vagy androgének) - férfias nemi jelleget alakítanak ki - nőkben az ösztrogének ellensúlyozzák az androgéneket, klimax után a nőkben is fokozódni szokott a szőrnövekedés - férfiakban és nőkben egyaránt termelődik, izom-, csont- és szőrnövekedést okoz, fokozza a nemi vágyat (doppingszerként és ajzószerként használják őket) - szedésük rendkívül veszélyes, mert az agyalapi mirigy ACTH-ja a glikokortikoidok és az androgének termelését együtt szabályozza, így ha kívülről növeljük az androgének mennyiségét, akkor a szervezet csökkenteni fogja termelésüket - androgének szedésének következménye a megbetegedésekkel szembeni csökkent ellenállóképesség, szedés befejezése után pedig az erősen csökkent szexuális teljesítőképesség Fokozott szexuálszteroid szekréció másodlagos férfias jelleg, acne, szeborrea kialakulást eredményeznek.

Az Addison-kór lényege a mellékvesekéreg működésének idült elégtelensége, amely súlyos esetben az anyagcsere összeomlásához, kiszáradáshoz, keringési elégtelenséghez majd kómához és halálhoz vezethet. A mellékvesekéreg elégtelensége lehet: elsődleges - ebben az esetben a mellékvesekéreg pusztulása figyelhető meg, ezt nevezzük Addison-kórnak másodlagos - ez a hipofízis elégtelenségét jelenti

A mellékvese velőállományának hormonjai Adrenalin és noradrenalin -szimpatikus hatást vált ki, készenlétbe helyezi a szervezetet a támadás vagy védekezés érdekében. Hatásuk az anyagcserére: emelik a vércukorszintet serkentik a raktározott glikogén vérbe való ürítését serkentik a felvett glükóz sejtekben való lebontását Fenntartják a szimpatikus hatást: szőrborzolódást, verejtékezést okoznak a bőrereket összehúzzák (sápadtság) a vázizmok ereit tágítják gátolják a bélműködést, csökkentik a perisztaltikát növelik a légzésszámot

növelik a szívfrekvenciát emelik a vérnyomást emelik a vércukorszintet összehúzzák az ivarszervek ereit pupillatágulást eredményeznek serkentik az idegrendszer működését A tartós, napokig, hónapokig, esetleg évekig tartó szimpatikus hatás az ú.n. stresszhatás. Ez az idegrendszer által serkentett hormontúltermelés sokszor rohanó életünk velejárója, nem ad időt a szervezet feltöltődésére, pihenésre, így sok szervi betegség megbúvó oka. Hiperfunkciójára ödémaképződés jellemző.

HERE a herezacskóban található hormontermelő sejtek (Leydig- féle sejtek) a herecsatornák között helyezkednek el hormonja a tesztoszteron: biztosítja a herék és a többi nemi szerv fejlődését a másodlagos nemi jelleg kialakulását szerepe van a magzati fejlődés 9. hónapjában a herék hasüregből való levándorlásában

PETEFÉSZEK a hasüregben található -az érő tüsző hámsejtjei termelik az ösztrogént: a fejlődés során szerepe van a másodlagos nemi jelleg kialakításában a női nemi szervek fejlődésében a méhizomzat gyarapodásában a ciklus folyamán szükséges a méh nyálkahártyájának átalakulásához hipofunkciójakor Hipofunkciójakor: Testvég szederjesség, verejték-rendellenesség alakul ki Acne, szeborrhoea, szőrnövési rendellenesség Menstruációs zavarok Hiperfunkciójakor száraz, gyulladásra hajlamos, érzékeny bőr alakul ki. -a sárgatest termeli a progeszteront: előkészíti a méh nyálkahártyáját a megtermékenyített pete befogadására gátolja a terhesség alatti újabb peteérést fenntartja a terhességet