Endokrin szabályozási rendszerek, neuro-endokrinológia

Az előadások a következő témára: "Endokrin szabályozási rendszerek, neuro-endokrinológia"— Előadás másolata:

1 Endokrin szabályozási rendszerek, neuro-endokrinológia
Hipothalamo-hipofízis rendszer, hormon, jelátvitel, endokrin szervek, pajzsmirigy, mellékvese H.-Minkó Krisztina SE, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Int. EKK ügyvitelszervezők 2015

2 A hormonrendszer hierarchikus felépítésű, központja a köztiagy ventrális részén található hipotalamusz-hipofízis rendszer. A hipotalamusz azon kívül, hogy az idegrendszer része, egyben belső elválasztású mirigy is, hiszen egyes sejtcsoportjai neuroszekrétumokat termelnek. Az agyalapi mirigy vagy hipofízis több lebenyből áll. A hátulsó idegi (velőcső) eredetű (neve ezért neurohipofízis), s ennek megfelelően közvetlen, axonális kapcsolatban áll a hipotalamusszal. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi bizonyos neuroszekréciós sejtcsoportjai axonjaikat a hipofízis hátulsó lebenyébe nyújtják, s hormonjaikat itt adják le. Ez utóbbiak itt raktározódnak, s a szervezet szükségleteinek megfelelő mennyiségben a keringésbe kerülnek – a hipofízis hátulsó lebenye tehát neurohemális szerv (amely hormonokat nem termel).

3 Endokrin rendszer

4 A belső elválasztású mirigyek (endokrin mirigyek) olyan mirigyek, amelyek az életműködéseket szabályozó hormonjaikat közvetlenül a sejtközi térbe juttatják majd innen kerül a véráramba. A hormonok így a mirigytől távoli szerveken fejthetik ki hatásukat. Az endokrin mirigyek összessége az endokrin rendszer.

5 A sejtek közötti kommunikáció négy formája
ÉRINTKEZÉS FÜGGŐ (JUXTAKRIN) PARAKRIN SZINAPTIKUS ENDOKRIN célsejt jeladósejt membrán kötött jeladó molekula helyi mediátor célsejtek idegsejt sejttest axon neurotranszmitter szinapszis célsejt 1. endokrin sejt hormon véráram célsejt 2. receptor

6 Mi a hormon? a szó jelentése mozgásba hoz -kis mennyiségű kémiai anyag (aminok, szteroidok, peptidek, fehérjék ) -a sejtek az anyagcsere folyamatait befolyásolják enzimek segítségével -vérben kering mindegyik, de speciális receptorok kellenek a hatáshoz -életfontosságúak: hipo- vagy hiperszekréciójuk jellegzetes tünetekkel jár -hormont, hormonszerű anyagot termelnek idegsejtek is: neurohormonok

7 A hormonok hatásmechanizmusa az idegrendszeréhez képest késleltetett (percekben mérhető), viszont hosszabbtávú. A hatás addig érvényesül, amíg a hormon a vérben van. Ezek a molekulák felelősek a szervezet egyensúlyi állapotának fenntartásáért, befolyásolják a szervezet fejlődését és növekedését.

8 Endokrin mirigyek (hormontermelés)
A mirigyek felosztása Exokrin mirigyek mirigyvégkamrák lumennel (belső üreggel) apikális (sejtfelszíni) szekréció mirigykivezetőcső Endokrin mirigyek (hormontermelés) sejtcsoportok, sejtgerendák vagy folliculusok nincs mirigykivezetőcső, sok kapilláris basolateralis (alapi és oldalirányú) szekréció a vérbe

9 Hormontermelő sejtek, szövetek
Endokrin szervek Hipofízis/agyalapi mirigy Tobozmirigy Pajzsmirigy/Mellékpajzsmirigy Mellékvese Langerhans szigetek Petefészek/here méhlepény Hormontermelő sejtek, szövetek Idegrendszer Hypothalamus Gastrointestinalis sejtek (bélrendszerben) Pitvar Vese Máj Immunszervek Egyéb (farkmirigy?)

10 Az endokrin rendszer központja a hipotalamo-hipofízis rendszer
kisagy agytörzs (híd) nyaki gerinc, gerincvelő nyelv orrüreg, alsó orrkagyló homloküreg (sinus frontalis) hypothalamus sinus sphenoidalis A hipotalamuszban elhelyezkedő hormontermelő idegsejtek hosszú nyúlványaiból (axon) ürülnek a szabályozó molekulák a vérbe, mert az érfal és a nyúlványok között szoros kapcsolat van. A hipotalamusz által szabályozott hipofízis más endokrin szervek működésére hat, illetve általános hatású hormonokat is termel. A koponyáról készült oldalirányú MRI felvételen szépen megfigyelhetőek a központi idegrendszeri képletek, köztük az agyalapi mirigy is.

11

12

13 KÖZTIAGY/DIENCEPHALON
agyfélteke felső agytörzs kisagy Alsó agytörzs Felső agytörzs = DIENCEPHALON

14 A HIPOTALAMUSZ FELADATAI
Ciklikus jelenségek: napi ritmus (pl ACTH elválasztás), retino-hypothalamikus rostok – biológiai óra, jet leg Vegetatív központ: egyes területek izgalmával szimpatikus/paraszimpatikus jelenségek Hőszabályozás Szomjúság: 1. vér ozmolaritása: ozmoreceptorok (ADH) 2. keringő térfogat változása: baroreceptorok (glomus aorticum, glomus caroticum) renin-angiotenzin-aldoszteron Éhség-jóllakottság: lateralis: táplálkozás központ (a jóllakottság központ befolyása alatt) ventromedialis: jóllakottság központ (inzulinérzékeny sejtek, vércukorszint „monitorozás”) (kapcsolat a limbikus rendszerrel) Endokrin = hormontermelő - és Neuroendokrin központ

15 Hipofízis . Az agyalapi mirigy (hipofízis) áll egy garathám eredetű elülső lebenyből (adenohipofízis) és egy idegi eredetű hátulsó részből (neurohipofízis). Ez utóbbi a hipotalamusz közvetlen folytatása, amellyel a hipofízisnyélen keresztül tart kapcsolatot. A hipotalamusz egyes magcsoportjai a hipofízis elülső lebenyének működését serkentő (angolul: releasing) és csökkentő, gátló (angolul: inhibiting) hormonokat termelnek, amelyek a portális keringés útján jutnak célsejtjeikhez. A rendszer alárendelt tagjai belső elválasztású mirigyek, amelyek hormonjai a vérkeringés útján jutnak el a célsejtekhez. A hipotalamusz nagysejtes állományának neuroszekréciós sejtjeiben termelődött hormonok, a hipofísis nyélen keresztül jutnak a neurohipofízisbe. A keringési rendszerbe történő felszabadulásukig itt tárolódnak. Az előbbiekből következik, hogy a gerincesek és így az emlősök neurohipofízise ún. neurohemális szerv, azaz hormont nem termel, csak tárol

16

17 A garat régió fejlődése

18

19 Az agyalapi mirigy helyzete/ részei
hipotalamusz Neurohypophysis Hátsó lebeny Hormon tárolás hipofízisnyél Adenohypophysis Elülső lebeny Középső lebeny Az agyalapi mirigy az agy alapján a hipotalamusz alatt, a látókereszteződés mögött található belső elválasztású mirigy. A fejlettebb gerincesekben, így az emberben is egy elülső és egy hátsó lebenyből áll. Mindkettő egy nyélenkeresztül tart kapcsolatot a hipotalamusszal. A két lebeny felépítésben és működésben is eltér egymástól. Hormon termelés sella turcica / fossa hypophysealis

20 SELLA TURCICA RÖNTGEN KÉPE
orrüreg A mirigy orron át operálható.

21 Hipotalamusz idegsejtjei
különböző trop hormonokat juttatnak a portális keringésbe Parvocellularis Portalis erek adenohypophysis- mirigy Béla Halász, in: Handbook of Clinical Endocrinology and Metabolic Diseases

22 Az adenohipofízis portális keringése
Az adenohypophysisbe futó erek kétszer oszlanak kapillárishálózatra. (portális keringés) Az első oszlás („dugóhúzó erek”) az agyalapi mirigy nyelében látható, ahova a hypophyseortóp hormonok ürülnek. A második oszlás a elülső lebeny hormontermelő sejtjei között található. hypophysis nyél portalis erek „dugóhúzó” hátsó lebeny (neurohypophysis) idegszövet mellső lebeny (adenohypophysis) mirigyszövet Halász Béla rajza (A klinikai endokrinológia és anyagcsere-betegségek kézikönyve)

23

24 ADENOHYPOPHYSIS NEUROHYPOPHYSIS 1. PARS TUBERALIS
2. PARS INTERMEDIA (középső lebeny) 3. PARS DISTALIS (elülső lebeny) median eminence pars tuberalis infundibular stem infundibular process pars intermedia NEUROHYPOPHYSIS pars distalis 4. EMINECIA MEDIALIS 5. INFUNDIBULUM 6. INFUNDIBULARIS NYÚLVÁNY

25 A hátsó lebeny: neurohipofízis
Hypothalamus: nagy sejtes magok: n. supraopticus; n. paraventricularis által termelt: OXYTOCIN Sima izom összehúzódás: uterus: szülés emlő: tej kilövelés VASOPRESSIN (antidiuretikus hormon) Vasokonstrikció, vérnyomás emelkedés Víz visszaszívás: a vese tubulusokban

26 Hypothalamus: kis sejtes magok:
RELEASING HORMONOK LHRH (luteinizing hormone-releasing hormone) TRH (thyreotrop hormone-releasing hormone) CRH (corticotrop hormone-releasing hormone) GRH (growth hormone-releasing hormone) INHIBITING HORMONOK Somatostatin (growth hormone-inhibiting hormon) Dopamin (prolactin-inhibiting hormone)

27 Az adenohipofízis hormonjai
Tróp hormonok: stimulálnak célszervük egy másik belső elválasztású mirigy

28 ADENOHYPOPHYSIS HORMONJAI
GH növekedési hormon (STH, somatotrop hormone) prolactin (luteotrop hormone, LTH) LH (luteinizing hormone) FSH (follicle stimulating hormone) TSH (thyroid stimulating hormone) ACTH (adrenocorticotrop hormone) Az elülső lebeny garathám eredetű, jellegzetes endokrin mirigy. A mirigy működését a hipotalamusz kisméretű idegsejtjei által termelt neuroszekrétumok közvetve szabályozzák. Az agyalapi mirigy nyelének érhálózatán keresztül érkező neuroszekrétumok serkentik vagy gátolják a mirigy adott hormonjának termelődését és vérbe kerülését. Az elülső lebenyben többféle fehérjevagy polipeptid hormon termelődik, melyek más-más belső elválasztású mirigy (célmirigy) működését befolyásolják. Ilyen a mellékvesekéregállományára ható hormon (ACTH), apajzsmirigyserkentő hormon (TSH), az ivarmirigyek ivarsejttermelését irányító, tüszőérést serkentő hormon (FSH), az ivarmirigyek hormontermelését szabályozó, sárgatestserkentő hormon (LH) és az emlők tejtermelését irányító, tejelválasztást serkentő hormon (LTH). MSH melanocyta stimulating hormone pars intermedia

29 Az adenohipofízisben termelődő hormonok a következők.
A somatotroph hormon (STH) az állatok növekedéséhez nélkülözhetetlen. A follikulus-stimuláló hormon (FSH) az ovariumban serkenti a follikulusok Graaf-tüszővé érését és a tüszők ösztrogén szekrécióját. Hímekben ugyanez a hormon a spermiogenezist stimulálja. A luteinizáló hormon (LH) a nőstényekben az FSH hatására megérett Graaf-tüsző fölrepedését és a petesejt kilökődését (ovulatio) idézi elő. Hímekben termelődése előfeltétele a normális spermiogenesisnek. A herecsatornácskák közötti interstitialis (Leydig-) sejtekre hatva az androgen hormonok termelődését serkenti. A lactotroph hormon (LTH) vagy prolactin az ovarialis hormonok által „előkészített” emlőben a tejtermelést indítja el a szülést megelőzően, illetve tartja fenn az utódok megszületése után. Az adrenocorticotroph hormon (ACTH) a mellékvesekéreg hormontermelését fokozza. A thyreoidea-stimuláló hormon (TSH) a pajzsmirigyek hormontermelését növeli. A neurohipofízis hormonjai a vazopresszin (ADH) és az oxitocin. A vazopresszin a vese gyűjtőcsatornáiban serkenti a víz visszaszívását, ezáltal a vizelet mennyiségét csökkenti. Innen a neve: anti–diuretikus hormon, azaz ADH. Az oxitocin simaizom összehúzó hatású, különösen fontos ez a szülés folyamán (ahol a méh simaizomzatát kontrahálja) és szoptatáskor. Ez utóbbi esetben az emlőmirigyek simaizmait összehúzva idézi elő az anyatej kilövellését.

30 Növekedési hormon A növekedés fő szabályozója.
csontok hossznövekedését, porcsejt- osztódást fokozza (egyéb hormonok a növekedésben: pajzsmirigyhormon, ösztrogének, androgének, glukokortikoidok, inzulin.) A GH hatására a májban szomatomedin keletkezik, mely negatív visszacsatolással gátolja a további hormonelválasztást. Az elülső lebeny sejtjei termelik az egész szervezetre hatást gyakorló növekedési hormont (STH, GH). Ez serkenti a csontok megnyúlását, a porcok fejlődését, miközben – együttműködve az ACTH-val – fokozza a fehérjeszintézist, emeli a vércukorszintet, elősegíti a szénhidrátok felhalmozását, ugyanakkor növeli a lipidek energiatermelés céljából való lebontását.

31 Hipofízis törpe Gyermekkori hipofunkció normál méret Arányos törpe
A növekedési hormon fiatalkori túltermelődése óriásnövést (gigantizmust), míg csökkent termelődése arányos törpeséget alakít ki. A csontosodási folyamatok lezárulása után, a felnőttkorban bekövetkező túltermelődés már csak a test kiálló részeire – a porcos orra és fülre, valamint az állra, a kézre és a lábra – gyakorolhat hatást, és okozhatja ezek túlzott megnagyobbodását (akromegália). normál méret Arányos törpe

32 GIGANTIZMUS ACROMEGALIA normál óriás normál
nagy orr, fül, áll, végtagok Gyermekkori hiperfunkció Felnőttkori hiperfunkció

33

34 Prolaktin A terhesség utolsó szakaszában szintje igen magas.
Feladata a tejelválasztás előkészítése, megindítása. A prolaktin gátolja a tüszőérést, (GnRH szekréció gátlása) a rendszeres szoptatás tehát természetes fogamzásgátló hatású! Elválasztására gátló hatású a dopamin (PIF). Érzőideg!!!!

35 TSH a pajzsmirigyre hat!
Kötőszövetes tokkal rendelkező, kétlebenyű mirigy a trachea-porcok magasságában. (A tokjába ágyazottan megtalálhatóak a mellékpajzsmirigyek is). Hormonjai T3,T4 (TSH hatásásra) és kalcitonin termelő -C-sejtek !!

36 Pajzsmirigy gége pajzsmirigy T
A pajzsmirigy a perifériás hormontermelő szervek közé tartozik, tehát a HF-HT tengely hatása befolyásolja működését a TSH (thyroidea stimuláló hormon) segítségével. Ez a mirigyes szervünk a légcső felső szakasza, ill. a pajzsporc előtt helyezkedik el (eredetileg a tápcsatorna embrionális garathámjából fejlődik). Páros szerv, vagyis két lebenye van, színe barnáslila, súlya kb. 30 gramm. Az általa termelt hormonok a szervezet jódanyagcseréjét szabályozzák (tiroxin és trijódtironin). Hatásukra nő az alapanyagcsere, vagyis serkentik a szöveti oxidációs folyamatokat. Egy másik hormon, amely szintén itt termelődik a kalcitonin. Feladata, hogy a kalcium csontokba való beépülését támogassa, ezzel egyben csökkenti a vér kalciumszintjét. A pajzsmirigy hiánya, vagy alulműködése esetén törpenövés, értelmi fogyatékosság, csökkent szexualitás, alacsony alapanyagcsere, emésztési zavarok (székrekedés, étvágytalanság), csökkent ellenálló képesség jelentkezik. Ha nem veleszületett hiányról van szó, akkor a mirigyszövet megnövekszik (hypofunkciós struma). Ha fiatalkori alulműködésről van szó, akkor kretenizmus alakul ki. A pajzsmirigy túlműködése esetén nyugtalanság, soványodás, fokozott alapanyagcsere, megnagyobbodott pajzsmirigy (hiperfunkciós struma), gyorsabb szívverés alakul ki. Ha ezt a TSH fokozott termelése alakítja ki, akkor beszélünk Basedow-kórról. Általában mind hipo-, mind hiperfunkció esetén végül szívelégtelenség okozhat halált. T A perifériás endokrin mirigyek közé tartozó pajzsmirigy (gl. thyreoidea), a pajzsporchoz és a légcsőhöz tapadó páros, ún. branchiogén szerv (a garathámból fejlődik). .

37 (T3 (trijódtironin) és T4 (tiroxin)) hatásai:
A pajzsmirigy hormontermelését az adenohipofízisben termelődő thyreoidea stimuláló hormon (TSH) szabályozza. TSH hatásai: hormontermelés és elválasztás serkentése mirigyállomány növekedése Pajzsmirigyhormonok (T3 (trijódtironin) és T4 (tiroxin)) hatásai: idegrendszer ép fejlődése (pre-, és postnatalis korban egyaránt) bőr, extracelluláris mátrix-fehérjék termelése és lebomlása anyagcserehatások: alapanyagcsere fokozása hőtermelés szívfrekvencia, perctérfogat növelése koleszterin-homeosztázis vércukorszint emelkedés negatív visszacsatolás a hipofízisre és a hipotalamuszra.

38 A tiroxin termelés mechanizmusa
A tiroxin és a trijódtironin a jódanyagcserében játszanak igen fontos szerepet, növelik az alapanyagcserét. A pajzsmirigy harmadik hormonja, a tireokalcitonin, a follikulusok közötti/melletti, ún. parafollikuláris vagy C-sejtekben termelődik. Fokozza a kalcium beépülését a csontokba és ezzel csökkenti a vér kalciumszintjét. A tiroxin termelés mechanizmusa folliculáris epithelium kolloid (thyroglobulin) iodine

39 A pajzsmirigy szöveti szerkezete
sinus Kolloid a folliculusokban hematoxylin-eosin festés Immunfestés: calcitonin C-sejtek (csökkenti a calcium szintet a vérben)

40 CRETENISMUS (hypothyreosis) BASEDOW-KÓR (hyperthyreosis) értelmi fogyatékos STRUMA

41 Negatív visszacsatolás
ultrashort feedback (neural) hypophyseotroph neurons ultrashort feedback (humoral) anterior lobe troph hormones short feedback long feedback Béla Halász,in: Handbook of Clinical Endocrinology and Metabolic Diseases

42

43 A mellékvese (gl. suprarenalis) tudományos nevének megfelelően a vesék kraniális pólusánál foglal helyet. A kéregállománya három zónára tagolódik, ez emlős jellegzetesség. A mellékvesekéreg hormonjai: a Na- és a K-anyagcserét szabályozó ún. mineralokortikoidok (pl. aldoszteron), a szénhidrátanyagcserére ható ún. glükokortikoidok (pl. kortikoszteron, kortizol) és a nemi jellegek kialakításáért felelős ún. szexuálszteroidok. A mellékvesekéreg hormonok termelődését az adenohipofízisben termelődő ACTH irányítja. A velősejtek igen nagy mennyiségű adrenalin és noradrenalin termelésére képesek, amelyeket szükség esetén a vérbe juttatnak. Az adrenalin a szimpatikus tónusfokozódás jellemző tüneteiként fokozza a szívműködést, jellemzően megváltoztatja a vér eloszlását a szervezetben, növeli a vércukorszintet, a pulzust és a vérnyomást. A noradrenalin az előzőhöz hasonlóan, de kiterjedtebben vérnyomásemelő hatású, azonban az anyagcserére számottevő befolyása nincs. A mellékvese velőállományának hormontermelését a szimpatikus idegrendszer szabályozza. Kéregállománya mezodermalis eredetű, velőállományát dúcléc eredetű sejtek alkotják.

44 MELLÉKVESE A vesék felső pólusán, a vese zsíros tokjába ágyazva
A mellékvesék a vesék legfelső részén a zsíros tokban helyezkednek el, piramis alakúak. A mirigy metszetén látható külső részt kéregnek, a belső részt velőnek nevezzük. A kéreg egyes részeinek hormonjai több folyamatra vannak hatással. Egyesek a nátrium és kálium anyagcserét szabályozzák (mineralokortikoidok), mások a szénhidrátanyagcserére hatnak (glükokrotikoidok, kortizol), és itt termelődnek a nemi jellegek kialakításáért felelős szexuálszteroidok is. Mint említettük a hipofízisben termelődő ACTH irányítja a mellékvesekéreg hormonok termelődését. A mellékvesék belső része (velőállomány) más feladatot lát el. Az embrionális fejlődés során ez a rész egy másik telepből fejlődik, közvetlen kapcsolatban van az idegrendszer szimpatikus részével. Izgalom hatására az adrenalin és noradrenalin termelés megnövekszik és a vérbe került hormonok hatására fokozódik a szívműködés, nő a vércukorszint, a vérnyomás és fokozódik a pulzus. A két hormon közül a noradrenalin kevésbé hat az anyagcserére.

45 A mellékvese capsula cortex medulla hematoxylin-eosin festés

46 A mellékvesekéreg rétegei és hormonjai
Zona glomerulosa Zona fasciculata Zona reticularis mineralocorticoidok glucocorticoidok sexual szteroidok hematoxylin-eosin festés

47 A MELLÉKVESE HORMONJAINAK FUNKCIÓJA Kéreg
MINERALOCORTICOIDOK (aldosteron) só és vízháztartás, visszaszívás GLUCOCORTICOIDOK (cortisol, corticosteron) szénhidrát anyagcsere vércukor szint emelése Szexuál hormonok Velő EPINEPHRIN, NOREPINEPHRIN stressz reakció

48 KÉREG: Zona glomerulosa: mineralokortikoidok (aldoszteron)
só-víz háztartás (nátrium, kálium, pH) Zona fasciculata glukokortikoidok (kortizol) Szénhidrát anyagcsere vércukorszint emelése kollagénszintézis, sebgyógyulás immunszupresszió csontlebontás reproduktív rendszer gátlása viselkedés, tanulás Zona reticularis: androgének férfias jelleg kialakítása libidó VELŐ: idegsejtek!!! Szimpatikus idegrendszer hatására adrenalin, noradrenalin ürül Stressz okozta védekező mechanizmus (a szimpatikus idegrendszer „kihelyezett” állomása.) Stressz reakcióban HHM tengely szerepe!!!

49 Cushing syndroma vagy kór Addison (Conn) betegség
Zona fasciculata mellékvesekéreg túlműködés Túl sok glükokortikoid Addison (Conn) betegség Zona glomerulosa Mellékvesekéreg elégtelen működése is okozhatja

50 FSH,LH az ivarmirigyekre hat
secunder nemi jellegek kialakítása follikukusok: petesejtérés méhnyálkahártya: proliferációs szakasz LH: ovuláció méhnyálkahártya: szekréciós szakasz sárgatest, progeszterontermelés A női nemi működés ciklikus, a pubertástól a menopauzáig . FSH-Sertoli sejt : A Sertoli sejtek inhibint állítanak elő. LH-Leydig sejt : Leydig sejtek: tesztoszterontermelés Secunder nemi jellegek kialakítása A férfi nemi működés a pubertás után folyamatos.

51 ENTEROENDOKRIN SEJTEK
KÖZPONTI ENDOKRIN MIRIGY: HYPOPHYSIS PERIFÉRIÁS ENDOKRIN SZERVEK 1. HYPOPHYSIS SZABÁLYOZZA MELLÉKVESE PAJZSMIRIGY OVÁRIUM VAGY TESTIS 2. HYPOPHYSISTŐL FÜGGETLEN TOBOZMIRIGY MELLÉKPAJZSMIRIGY LANGERHANS-SZIGETEK MÉHLEPÉNY ENTEROENDOKRIN SEJTEK

52 Agyalapi mirigytől független endokrin szervek
Tobozmirigy Mellékpajzsmirigy Langerhans szigetek (hasnyálmirigy) Méhlepény Enteroendocrin sejtek Mellékvese velő

53

54 CORPUS PINEALE/TOBOZMIRIGY
SZÖVETI SZERKEZET hematoxylin-eosin staining LOKALIZÁCIÓ Melatonin, serotonin

55

56 The medical profession describes the pineal gland as being:
“a small endocrine gland in the vertebrate brain that produces the serotonin derivative melatonin, a hormone that affects the modulation of wake/sleep patterns and seasonal functions. Its shape resembles a tiny pine cone (hence its name), and it is located near the centre of the brain, between the two hemispheres, tucked in a groove where the two rounded thalamic bodies join.”

57 Mellékpajzsmirigy garat
A mellékpajzsmirigy (gl. parathyreoidea) szintén branchiogén szerv, általában négy, párosan elhelyezkedő kis testecskéből áll. Hormonja a parathormon, amely a csontállomány bontásával és a vese közreműködésével növeli a vér kálcium szintjét és csökkenti a foszfát szintet.

58 A mellékpajzsmirigy szöveti szerkezete
Fő sejt Oxyphil sejt zsírsejt hematoxylin-eosin festés Fő sejtek: parat hormon (szabályozza a vér calcium and foszfát ion koncentrációját)

59 A mellékpajzsmirigyekből négy van, sárgás színűek és a pajzsmirigy állományában helyezkednek el általában (szintén az embrionális garathámból fejlődnek). Lehet belőlük több is szétszórtan a nyakon. A mellékpajzsmirigyekben a parathormon termelődik, amely a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét szabályozza. Növeli a vér kalcium szintjét a csontállomány bontásával és a vese közreműködésével, illetve csökkenti a foszfát szintet. A parathormon hiánya esetén a vér kalcium szintje csökken, foszfát szintje emelkedik. Ezzel együtt görcskészség, hosszabb távon tetania alakul ki. Mindkét jelenség alapja, hogy az ideg-izom szinapszisban fokozódik az ingerlékenység, ezáltal a vázizomzatban fokozott tónus jön létre. A szövetek ugyanis kevés kalciumhoz jutnak, ezáltal a sejtmembránok áteresztőképessége fokozódik, így a kisebb inger is ingerületi állapotot idéz elő. A görcskészséget kalcium intravénás adagolása megszünteti. Túl sok parathormon hatására (hyperparathyreosis esetén, daganatos elfajulás) a vér kalcium szintje növekszik, mert a kalcium „kioldódik” a csontokból. Ezáltal a csontok szervetlen állománya csökken, törékennyé válnak. A mellékpajzsmirigy hormonelválasztását normális körülmények között nem a hipofízis elülső lebenye, hanem a vér kalcium szintje szabályozza. A mellékpajzsmirigyekből négy van, sárgás színűek és a pajzsmirigy állományában helyezkednek el általában (szintén az embrionális garathámból fejlődnek). (Lehet belőlük több is szétszórtan a nyakon). A mellékpajzsmirigyekben a parathormon termelődik, amely a szervezet kalcium és foszfor anyagcseréjét szabályozza. Növeli a vér kalcium szintjét a csontállomány bontásával és a vese közreműködésével, illetve csökkenti a foszfát szintet. A parathormon hiánya esetén a vér kalcium szintje csökken, foszfát szintje emelkedik. Ezzel együtt görcskészség, hosszabb távon tetania alakul ki. Mindkét jelenség alapja, hogy az ideg-izom szinapszisban fokozódik az ingerlékenység, ezáltal a vázizomzatban fokozott tónus jön létre. A szövetek ugyanis kevés kalciumhoz jutnak, ezáltal a sejtmembránok áteresztőképessége fokozódik, így a kisebb inger is ingerületi állapotot idéz elő. A görcskészséget kalcium intravénás adagolása megszünteti. Túl sok parathormon hatására (hyperparathyreosis esetén, daganatos elfajulás) a vér kalcium szintje növekszik, mert a kalcium „kioldódik” a csontokból. Ezáltal a csontok szervetlen állománya csökken, törékennyé válnak. A mellékpajzsmirigy hormonelválasztását normális körülmények között nem a hipofízis elülső lebenye, hanem a vér kalcium szintje szabályozza.

60 Mellékvese velő Szimpato-adrenalis rendszer tagja
Vénás sinusoidok: izmos fal Chromaffin sejtek: adrenalin, noradrenalin Ganglion sejtek

61 Mellékvese velő Cannon féle vészreakció

62 PANCREAS A HASÜREGBEN

63 Langerhans szigetek a pancreasban
lien duodenum ren aorta

64 Patkóbél és hasnyálmirigy
A hasnyálmirigy (pancreas) Langerhans-féle szigetkészülékei termelik az inzulint, ami a vércukorszintet csökkenti. Másik hormonja a glukagon az inzulinnal ellentétben (és az adrenalinnal egyezően) a vércukorszintet növeli.

65 A hasnyálmirigy szekréciójának szabályozása

66 LANGERHANS szigetek Prepared by Mihály Petkó Prepared by György Sétáló
Insulin, glucagon, biologicailag aktív peptidek a vér cukor szintje

67 Egyéb hormon termelő sejtek/szövetek a testben, szétszórtan

68 Csecsemőmirigy, tímusz

69 Régebbi anatómia könyvekben ennek a mirigynek a leírását az endokrin szerveknél találjuk meg, a modern szakirodalom azonban a nyirokrendszer részeként írja le. Emberben két lebenyből áll és a szív valamint a nagy vénák előtt helyezkedik el a mellkasban. Csecsemő- és kisgyermekkorban igen fejlett (ezért kapta a fenti nevet), pubertás után azonban elzsírosodik. Mint nyirokszerv a T típusú limfociták (fehérvérsejtek egyik fajtája) érésében vesz részt. Ezek a sejtek az ún. sejtes immunválaszban vesznek részt. Ha a mirigyet eltávolítják egy kísérleti állatból, akkor ez a működés elégtelen lesz a szervezetben. A mirigy olyan anyagot is termel, amely az immunrendszer egyéb részeinek működését serkenti (timozin). Egyes megfigyelések szerint tímuszkivonat serkenti a növekedést, a mirigy eltávolítása azonban csökkenti, ugyanígy a szexuális fejlődést is.

70 Farkmirigy glomus coccygeum/coccygeal body
Régi anatómia könyvekben megtalálhatjuk leírását az endokrin mirigyeknél. Lencsényi vagy borsónyi puha testecske a gát középvonalában a farkcsont csúcsa előtt. Összefügg az embrionális aorta maradványának (a. sacralis media) végével. Állományának fő részét érhurkok képezik, körülöttük sejtfészkeket találunk. A szerv jelentőségéről a nyugati orvostudomány keveset tud.

71 Köszönöm a figyelmet!

72 Referenciák: Dr. L. Kiss Anna és Dr. Csáki Ágnes előadásai (SE, Humánmorfológiai és Fejlődésbiológiai Int.) BEVEZETÉS AZ ÁLLATTANBA: Szerkesztette: dr. Molnár Kinga (ELTE e-könyv) írta dr. Csörgő Tibor, dr. Farkas János, Kis Viktor, dr. Molnár Kinga, dr. Sass Miklós, Szatmári Zsuzsanna, és dr. Török Júlia Katalin