A személyi jövedelemadó Külön adózó jövedelmek

Külön adózó jövedelmek egyéni vállalkozásból származó jövedelem vagyonátruházásból származó jövedelem tőkejövedelmek természetbeni juttatások és más engedmények vegyes jövedelmek értékpapír, értékpapírra vonatkozó jog révén megszerzett vagyoni érték

Egyéni vállalkozásból származó jövedelem

A vállalkozói jövedelem szerinti adózás

I. Vállalkozói bevétel II. Bevételt csökkentő tételek III. Vállalkozói költségek IV. Elhatárolt veszteségből az adóévben figyelembe vett összeg V. Vállalkozói adóalap (I. sor  II. sor  III. sor  IV. sor) VI. Vállalkozói személyi jövedelemadó (V. sor 16%-a) VII. Kisvállalkozási adókedvezmény VIII. Vállalkozói személyi jövedelemadó a kedvezmények levonása után (VI. sor  VII. sor) IX. Adózás utáni vállalkozói jövedelem (V. sor + kisvállalkozói kedvezmény – VIII. sor) X. Osztalékalapot növelő tételek XI. Osztalékalapot csökkentő tételek XII. Vállalkozói osztalékalap (IX. sor  X. sor  XI. sor) XIII. Vállalkozói osztalékalap adója

II. Bevételt csökkentő tételek megváltozott munkaképességű alkalmazott foglalkoztatása utáni kedvezmény személyenként, havonta az alkalmazottnak fizetett bér, de legfeljebb a hónap első napján érvényes minimálbér gyakorlati képzés esetén igénybe vehető kedvezmény a szakképző iskola tanulójával kötött tanulószerződés alapján folytatott gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 24 százaléka a szakképző iskolával kötött együttműködési megállapodás alapján végzett gyakorlati képzés esetén minden megkezdett hónap után havonta a minimálbér 12 százaléka

II. Bevételt csökkentő tételek a helyi iparűzési adó kedvezménye a helyi iparűzési adó, feltéve, hogy az adóév utolsó napján nincs köztartozása az egyéni vállalkozónak az állami adóhatóságnál vagy az önkormányzati adóhatóságnál szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatásának kedvezménye a sikeres szakmai vizsgát tett szakképző iskolai tanuló továbbfoglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatásának kedvezménye a korábban munkanélküli személy alkalmazottkénti foglalkoztatása ideje alatt, de legfeljebb 12 hónapon át a befizetett TB járulék összege

II. Bevételt csökkentő tételek a kisvállalkozói kedvezmény Érvényesítheti: a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó. A kedvezmény: A vállalkozási tevékenységet közvetlenül szolgáló, korábban üzembe nem helyezett, kizárólag üzemi célú egyes tárgyi eszközök, nem anyagi javak adóévi együttes beruházási költsége, továbbá a vállalkozói tevékenységet közvetlenül szolgáló ingatlan felújítási költsége. A kedvezmény maximuma: a vállalkozói bevételnek a vállalkozói költséget meghaladó része, illetve 30 millió forint. A kisvállalkozói kedvezmény érvényesítésére vonatkozó feltételeknek az érvényesítés évében, és az azt követő négy adóévben kell fennállniuk, ellenkező esetben a tárgyévi adót meg kell növelni.

II. Bevételt csökkentő tételek fejlesztési tartalék A fejlesztési tartalék a belföldi pénzforgalmi bankszámlán fennálló számlakövetelésből az adóévben lekötött, az adóév utolsó napján lekötött számlakövetelésként kimutatott összeg, de legfeljebb az adóévben megszerzett vállalkozói bevétel(ek) összegéből az adóévben elszámolt vállalkozói költségek összegét meghaladó rész 25 százaléka és legfeljebb adóévenként 500 millió forint.

II. Bevételt csökkentő tételek fejlesztési tartalék A fejlesztési tartalék feloldása beruházási célokra: A fejlesztési tartalékot a lekötés adóévét követő négy adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló, tárgyi eszköz nem ingyenes megszerzése vagy előállítása érdekében teljesített beruházási kiadás(ok) összegének megfelelően lehet feloldani. A fejlesztési tartalék feloldása nem beruházási célokra vagy fel nem használása a lekötés adóévét követő négy adóéven belül: Ha az egyéni vállalkozó a fejlesztési tartalékot nem beruházási céllal oldja fel, akkor a a feloldott rész után a lekötés adóévében hatályos adómértékkel a vállalkozói személyi jövedelemadót, valamint a feloldott résznek a vállalkozói személyi jövedelemadót meghaladó része után 35 százalékos mértékkel a vállalkozói osztalékalap utáni adót, továbbá ezen adókat késedelmi pótlékkal növelten megfizeti.

IV. Elhatárolt veszteség bármely későbbi adóév vállalkozói jövedelmével szemben elszámolható az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének évét követő negyedik adóévtől az adóhatóság engedélye alapján határolható el, ha a vállalkozói bevétel nem éri el az elszámolt költség 50 százalékát, vagy a vállalkozó a megelőző két adóévben is veszteséget határolt el. Az engedély feltétele: elháríthatatlan külső ok az egyéni vállalkozó a veszteség elkerülése, mérséklése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható

VII. Kisvállalkozási adókedvezmény Az adókedvezményt a 250 főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató egyéni vállalkozó veheti igénybe. Nem érvényesítet adókedvezményt a mezőgazdasági, vadgazdálkodási, erdőgazdálkodási ágazatba vagy halgazdálkodási ágba sorolt egyéni vállalkozó. A kisvállalkozási adókedvezmény megállapításánál figyelembe vehető hitel: a 2000. december 31-ét követően megkötött hitelszerződés (ideértve a pénzügyi lízinget is) szerint tárgyi eszköz beszerzéséhez, előállításához pénzügyi intézménytől igénybevett hitel. A kisvállalkozási adókedvezmény mértéke: Az adókedvezmény a hitelre az adóévben fizetett kamat 40 százaléka. A kisvállalkozási adókedvezmény felső határa: Az adókedvezmény összege adóévenként nem haladhatja meg az 6 millió forintot.

VII. Kisvállalkozási adókedvezmény Az adókedvezmények korlátozása Ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó több kedvezmény esetén – ideértve a kisvállalkozói kedvezményt is – az egyéni vállalkozó választása szerint egy érvényesíthető. A kisvállalkozói kedvezmény és a kisvállalkozások adókedvezménye ugyanazon beruházásra egymás mellett is érvényesíthető. A vállalkozói adókedvezmények nem haladhatják meg a vállalkozói személyi jövedelemadó 70 százalékát, kivéve, ha kisvállalkozói kedvezmény érvényesíthető.

IX. Adózás utáni vállalkozói jövedelem + vállalkozói adóalap + kisvállalkozói kedvezmény – kedvezményekkel csökkentett vállalkozói személyi jövedelemadó

X. Osztalékalapot növelő tételek a tárgyi eszköz ellenszolgáltatás nélküli átruházása esetén, a tárgyi eszköz beszerzésével összefüggő adózás utáni vállalkozói jövedelem csökkentésének évétől számítva az akkor elszámolt összegnek a tárgyi eszköz egy éven belüli átruházásakor a 100%-a a tárgyi eszköz egy éven túli, de két éven belüli átruházásakor a 66%-a a tárgyi eszköz két éven túli, de három éven belüli átruházásakor a 33%-a a tárgyi eszköz három éven túli átruházásakor nulla a tárgyi eszköz, a nem anyagi javak értékcsökkenési leírása megkezdésének évében a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette a vállalkozói osztalékalapnak a beruházási költséget képező kiadással első ízben történő csökkentése évét követő negyedik évben a beruházási költséget képező kiadások azon része, amellyel az egyéni vállalkozó ezt az évet megelőző években a vállalkozói osztalékalapját csökkentette

XI. Osztalékalapot csökkentő tételek a tárgyi eszköz, a nem anyagi dolog értékéből az adóévben elszámolt értékcsökkenési leírást meghaladó összeg, ha az értékcsökkenési leírást az egyéni vállalkozó az adóévben kezdte el (Ez a rendelkezés kizárólag üzemi célú tárgyi eszköz – ideértve azt a személygépkocsit is, amely után a magánszemély kisvállalkozói kedvezményt vett igénybe – és nem anyagi javak esetében alkalmazható.) az olyan, adórövidítéssel, egyéb jogszabály megsértésével összefüggő bírság, késedelmi pótlék stb. összege, amelyet az egyéni vállalkozói tevékenység gazdasági, pénzügyi ellenőrzése során feltárt szabálytalanságok következményeként kellett megfizetni az adóévben felmerült beruházási költséget képező kiadás összege, feltéve, hogy az azzal összefüggő tárgyi eszköz, nem anyagi javak értékcsökkenési leírásának megkezdése nem történt meg

XIII. Vállalkozói osztalékalap adója

Átalányadózás Az átalányadózás választásának feltételei: az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 8 millió forintot nem haladta meg az egyéni vállalkozó nem áll munkaviszonyban Az átalányadózás választásának feltételei az adóév egészében kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében: az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben az egyéni vállalkozói bevétel a 40 millió forintot nem haladta meg Az átalányadózás választásának feltételei az adóévben kezdő egyéni vállalkozó esetében: A tevékenységét az adóévben kezdő egyéni vállalkozó az átalányadózást a tevékenységének megkezdésétől választhatja a fenti feltételek megfelelő alkalmazásával. A tevékenységét év közben kezdő egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.

Átalányadózás Az átalányadózásra való jogosultság megszűnik, ha: az egyéni vállalkozó bevétele a 8 millió forintot, kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó esetében a 40 millió forintot meghaladja az egyéni vállalkozó munkaviszonyt létesít a magánszemély nem teljesíti a számlaadási (nyugtaadási) kötelezettségét

Átalányadózás Az átalányadózásra való jogosultság megszűnésének vagy megszüntetésének következménye: az adóév egészére nézve át kell térni a vállalkozói jövedelem szerinti adózás alkalmazására átalányadózás ismételten a megszűnés évét követően legalább 4 adóév elteltével választható

Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó Feltétel Költséghányad Főállású egyéni vállalkozó Kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 40% 25% kizárólag kiemelt tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 80% 75% kizárólag kiemelt tevékenységet folytató és törvényben megjelölt üzletet működtető egyéni vállalkozó kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó 87% 83% kizárólag kiskereskedelmi tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, ha a tevékenysége kizárólag preferált üzlet működtetésére terjed ki 93% 91%

Tételes átalányadózás Választhatja: a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély A választás feltétele: a tevékenységet a tulajdonában, haszonélvezetében levő lakásban vagy üdülőben folytatja. (Ha a magánszemély több lakással, üdülővel rendelkezik, tételes átalányadózást csak akkor választhat, ha ezek közül csak egyben folytat fizetővendéglátó tevékenységet.) A tételes átalányadó évi összege: szobánként 32 ezer forint Ha a magánszemély a tételes átalányadózást jogszerűen választotta, de a választást követően bekövetkezett változás miatt már nem felel meg a választás bármely feltételének: a változás bekövetkezésének negyedévének első napjától önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás Ha a magánszemély a tételes átalányadózást nem választhatta volna jogszerűen: egész adóévre önálló tevékenységből származó jövedelem szerinti adózás

Vagyonátruházásból származó jövedelem ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem tartási, életjáradéki vagy öröklési szerződésből származó jövedelem

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a

Ingó vagyontárgy átruházásából származó jövedelem az adó mértéke 25% adókedvezmény 50.000 Ft

Ingatlan átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások = Számított jövedelem – A szerzéstől számított 6. évben a számított jövedelem 10%-a, illetve évente +10%

Ingatlan átruházásából származó jövedelem 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a

Vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem 1. módszer: + Bevétel – Igazolt költségek megszerzésre fordított összeg és az ezzel összefüggő más kiadások az értéknövelő beruházások átruházással kapcsolatos kiadások 2. módszer, ha a megszerzésre fordított összeg nem állapítható meg: + Bevétel – A bevétel 75%-a Nem számít bevételnek az 1982. január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték.

Ingatlan és vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az adó mértéke 25% lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető a befizetett adóból visszajár, vagy nem kell megfizetni a jövedelem azon része utáni adót, amely összeget a magánszemély saját maga vagy közeli hozzátartozója, volt házastársa részére a jövedelem megszerzésének időpontját megelőző 12 hónapon vagy az azt követő 60 hónapon belül lakáscélú felhasználásra fordított

Kamatból származó jövedelem bevételnek minősülnek a törvény által kamatnak minősített bevételek a kamatból származó bevétel egésze jövedelem minden kamat címén megszerzett bevétel, ami az Szja. tv. szerint nem minősül kamatjövedelemnek, a magánszemély egyéb jövedelmének számít az adó mértéke 0 százalék

Osztalékból származó jövedelem Osztalék: a társas vállalkozás adózott eredményéből a társas vállalkozás magánszemély tagja (részvényese, alapítója), tulajdonosa részesedése az osztalékból származó bevétel egésze jövedelem az adó mértéke 25%, illetve 35%

Osztalékból származó jövedelem Az osztalék utáni adó megállapítása: ki kell számítani a vagyoni betét arányát ki kell számítani a vagyoni betét arányában a saját tőkének az értékelési tartalékkal csökkentett részéből a magánszemélyre jutó értéket az adó kiszámítása: a 2. pontban meghatározott összeg 30%-a után az adó 25% a fennmaradó rész után 35%

Osztalékból származó jövedelem Osztalék: a külföldi állam joga szerint osztaléknak minősülő jövedelem az adó mértéke 25%

Árfolyamnyereségből származó jövedelem árfolyamnyereségből származó jövedelem: az értékpapír átruházása ellenében megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére fordított érték és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét az adó mértéke 25%

Természetbeni juttatások Természetbeni juttatásnak minősülnek a tv. által természetbeni juttatásnak minősített bevételek – 69. § reprezentáció és üzleti ajándék több magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatás körülményei alapján a kifizető nem képes megállapítani az egyes magánszemélyek által megszerzett bevételt a munkáltató által valamennyi munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető a munkáltató által valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján több munkavállaló, illetve közeli hozzátartozója részére, azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a juttatásra jogosultak körét a belső szabályzat nem egyénileg, hanem a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más - munkaköri feladattal kapcsolatos teljesítménytől nem függő - közös ismérv alapján határozza meg

Természetbeni juttatások a természetbeni juttatás egésze jövedelemnek számít az adó mértéke 44% adófizetésre kötelezett a kifizető adómentes természetbeni juttatások: 1. számú melléklet 8. pontja

Természetbeni juttatások Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció: az adóévre elszámolt éves összes bevétel 1 százaléka, de legfeljebb 25 millió forint Az adó megfizetése alól mentesített 10 ezer forinti egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék: a 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándékok értékéből az adóévi statisztikai átlagos állományi létszám és az adóév során a kifizető tevékenységében személyesen közreműködő tagok (egyéni vállalkozó kifizető esetében ideértve az egyéni vállalkozót is) számának együttes összege 5000 forint/fő értékkel szorozva Az adó megfizetése alól mentesített reprezentáció és 10 ezer forint egyedi értéket meg nem haladó üzleti ajándék társadalmi szervezet, köztestület, egyházi jogi személy, alapítvány (ideértve a közalapítványt is) kifizető esetén: a közhasznú, illetve cél szerinti tevékenység érdekében felmerült, az adóévre vonatkozó beszámolóban kimutatott összes ráfordítás 10 százaléka, de legfeljebb az adóévre elszámolt éves összes bevétel 10 százaléka

Cégautóadó Természetbeni juttatás: a kifizető tulajdonában lévő, vagy általa bármely más jogcímen használt személygépkocsi (a cégautó) magáncélú használatára tekintettel keletkező jövedelem Magáncélú használat, ha bármely körülmény vagy dokumentum alapján megállapítható, hogy a cégautót magánszemély(ek) személyes célra (is) használja (használják), vagy használhatja (használhatják).

Cégautóadó A cégautóadó havi mértéke tételesen van meghatározva, mely függ: a személygépkocsi beszerzési árától a személygépkocsi beszerzésének évétől A cégautó-adó fizetésére az a kifizető köteles, aki a magánszemély számára a magáncélú használatot biztosítja (lehetővé teszi), aki lehet: tulajdonos üzemben tartó (üzemeltető) a személygépkocsi használatának átengedésére kizárólagosan jogosult más kifizető A cégautó-adó fizetése alól mentesség szerezhető.

Kamatkedvezményből származó jövedelem Bevétel: a kifizető magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt összegével kiszámított kamatnak az a része, amely meghaladja az e követelés révén a kifizetőt megillető kamatot Ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat ennél alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal kell számolni.

Kamatkedvezményből származó jövedelem a kamatkedvezmény egésze jövedelemnek számít az adó mértéke 44% adófizetésre kötelezett a kifizető a jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni: lakás célú hitel a tv-ben előírt feltételek fennállása esetén olyan munkabérelőleg, amelynek folyósítása legfeljebb 6 havi visszafizetési kötelezettség mellett, legfeljebb a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszörösét meg nem haladó értékben történik üzletpolitikai célból, nyilvánosan meghirdetett, mindenki által azonos feltételek mellett igénybe vehető áruvásárlási kölcsön

Kamatkedvezményből származó jövedelem A magánszemély által nem önálló tevékenységére tekintettel, vagy egyébként a nem önálló tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyával összefüggésben megszerzett kamatkedvezmény nem önálló tevékenységből származó bevételnek minősül.

Kisösszegű kifizetés Kis összegű kifizetés: az önálló tevékenységből származó, egy szerződés alapján 15 000 forintot meg nem haladó összeg kifizetés. a jövedelem utáni adót a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti be a bevétel egésze jövedelem az adó mértéke 36% a magánszemély írásban nyilatkozik, hogy összevont adóalapjának részeként adózik az adókötelezettséget az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályok szerint kell teljesíteni

Ingatlan bérbeadásából származó jövedelem bevétel az ingatlan-bérbeadásból származó teljes bevétel a bevétel egésze jövedelemnek minősül az adó mértéke 25% más ingatlan (nem termőföld) bérbeadása esetén: a magánszemély választhatja – legalább egymást követő 4 adóévben – az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazását