Szállodaipar készítették: Kórik Ágnes Radics Katalin Schaffer Gábor

Történeti áttekintés

A vendéglátás kb. 6000 éves múltra tekint vissza. Őskor Az ember alapvető szükséglete volt a fedél, az élelem, és a védelem. Csak feltételezések vannak arról, hogy lakóhelyeiket megosztották egymással kölcsönösségi alapon  vendégjog, vendégbarátság kialakulása

Ókor Az ókori görög zarándokhelyek és olimpiák nagy tömegeket vonzottak  lesché(leszké) kialakulása Pandokeiák: a városállamokban elterjedt, átlagos szolgáltatási színvonalon működő egységek Leonidarinok: a városállamokban elterjedt, magas színvonalú szolgáltatást biztosító létesítmények Katagogiák: a forgalmas utak mellett létesített cégéres fogadók

Rómaiak: A modern idegenforgalom kezdete  Római kor A római jog szabályait összefoglaló polgári törvénykönyv szerinti besorolás: Lustinianus császár idején 527-565/

HOSPITIUM vagy CAUPONA: üzletszerű szállás nyújtása mellett csapszék is (ivó) STABULARIUM: fogatok és lovak befogadására alkalmas, udvarral rendelkező szálláshely TABERNARIUM: söntést üzemeltető fogadó, kiszolgálással POPINARIUM: gyorskiszolgáló büféhez (lacikonyha) hasonló étkezde MANSIOK és STATIOK: előkelő osztályok részére nyújtott éjszakai szállást és ellátást MUTATIO: lóváltásra szakosodott létesítmény, ahol szállást és étkezést is biztosítottak DIVERSORIUM: magasabb színvonalú szálláshely, ahol a kiszolgálás és ellátás jónak mondható

Középkor Iszlám terjedése  zarándoklat Mekkába Megindul a kereskedelem  fogadók száma nő Gyakori volt a fegyverhasználat  veszélyeztette a vendégek testi épségét Fogadók működését ellenőrzött keretek között kívánják tartani

Újkor 1516-ban Brüsszel-Bern-Róma-Nápoly között lovaspostajárat indul Megjelenik a kapitalizmus, iparszerű termelés Kitiltják a fegyvereket a fogadókból Magyarországon is élénk fogadósélet  XVII. Század

Figyelemre méltó szabályok a korszakból: Kötelező  árak kiírása (Augsburg 1590) Szabályozzák a bejelentkezések adattartalmát Megjelenik a Hotel és a maitre d’holtel elnevezés XIV. Lajos A Párizs környéki kastélyok  hotel (a latin eredetű hospes szóból) Udvarmesterek  maitre d’hotel. Megtiltották a fogadókba, kocsmákba fegyverek bevitelét, a fegyvereket megőrzésre a fogadósnak kellett átadni.

XIX. Század Az ipari forradalom  tömeges utazás Új találmányok  gőzmozdony, gőzhajó Új szállodák épültek A mai értelemben vett első szálloda a XVII. Században, Londonban, a Covent Gardenben nyitották meg kapuit 1744-ben.

Márkanevek  RITZ, BELVEDERE, CARLTON, IMERIAL. Ezeknek, a szállodáknak döntő többsége folyamatos felújítás mellett ma is működik.

A magyar szállodaipar története

Római Birodalom idejéből származik Aquincum Múzeum I. István király italmérésről szóló írásos emlék 1279-es adás-vételszerződés  első magyar szállásipar emlék Elszállásolás  egyház feladata volt Mátyás  kocsi posta az ország három részre szakadása Török területeken  karavánszerájok Evila Cselebi

XVII. Században Pesten Arany Horgony Arany Sas Fehér Hajó Fehér Ló Fehér Ökör Fehér Rózsa Fekete Sas

1814-ben megépült a Magyar Király 1826-ban a Vadászkürt Debrecenben az Arany Bika Miskolcon a Korona Pécsett a Nádor Szálloda Szombathelyen a Sabaria

Jeles dátumok a fejlődésben 1868  Első Magyar Szállodaépítő Rt. Ferenc József koronázási ünnepségével 1872-73  Megnyit a Hungária Szálloda a Duna- parton  első modern magyar nagyszállodának tekinthető ház 1873  Pest, Buda, Óbuda egyesítésének éve

1888  Budapest fontos nemzetközi állomáshellyé válik  Balkán felé menő vasútvonal 1902  Idegenforgalmi és Utazási Vállalat alakul a mai IBUSZ őse 1912  Kiépül egy jelentős klasszikus szállodai kapacitás a fővárosban

Hotel Gellért Hotel Astoria Continental Pannonia Palace Nemzeti Royal Park

1912  Fővárosi Idegenforgalmi Bizottság Első intézkedése  Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal létrehozása 1926  Országos Idegenforgalmi Tanács

II. Világháború előtti időszak 1764 szállást adó vállalkozás 19 830 szobával és 34 771 ággyal Panziók és a magán- szobakiadás száma is jelentős A fővárosban 75 szálloda és 160 panzió Légi közlekedés  idegenforgalom fejlődése, szállodaépítések

Dinamikus fejlődésnek a II. világháború vetett véget A szállodaipar megsemmisült Nem foglalkoztak a szállodák helyreállításával A Gellért fogadhatott vendégeket A többi szálloda más célokra  hivatalok, katonai parancsnokságok

Háború utáni kronológia 1948  államosítás Köztulajdonba kerül: Nemzeti Astoria Béke Continental Duna-szállodák

Magitszigeti Nagyszálló megnyit Luxusszolgáltatások 70-es évekig Megalakítják a Szállodaipari Nemzeti Vállalatot 1949 új szállodák épülnek Dunaújváros: Arany Csillag Komló: Béke Szálloda

1958  erős központosítási folyamat Megnyíló házakat a Szállodaipari Nemzeti Vállalathoz csatolják Palace Vörös Csillag Royal Park Metropol

1957-ben az Országos Idegenforgalmi Szálloda és Éttermi Vállalat  szakmai irányítás Magyarország részt vesz a Brüsszeli Világkiállításon Balatoni szálláshelykínálat bővítése

1958-1965  nemzetközi politikai helyzet enyhülése Megalakul az Országos Idegenforgalmi Tanács  hosszú és rövid távú terv készítése HungarHotels és Pannonia Hotels vállalatok megalapítása Balaton partján kiépülnek a szállodasorok

1967  Budapest Körszálló 1969  Duna InterContinental (ma Marriott) 1972  Új szállodai és osztálybasorolási rendelet 1972  Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Vállalat Szállodai beruházások  Hilton Hotel Budapest

1973-1978  Első gyógyszállodák  Budapest Hilton, mátrafüredi Avar Szálloda, balatonföldvári Neptun szálloda, debreceni Arany Bika szálloda, Pécsett a Pannónia szálloda Alacsonyabb kategóriájú szállodák kínálata túlsúlyban van

A hazai szállodaipar jelenlegi helyzete

1978-1985 között  Magyar-osztrák turisztikai fejlesztési program Szállodaberuházások, bővítés, rekonstrukció valósul meg 1981  Fórum 1982  Átrium Hyatt, Buda-Penta, Novotel Budapest 1983  Sopron 1984  budapesti Flamenco, hévízi Aqua, sárvári Thermál, Taverna

1985  Béke-Radisson, Erzsébet, Rege, Grand Hotel Hungária, Grand Hotel 1986  bükfürdői Thermal Szálloda, Tihany Club üdülőfalu, Nemzeti Szálloda 1991-1992  privatizáció  turizmus élénkülése  kereskedelmi szálláshelyek száma megnő

Magánszálloda, panzióépítések 1990  további fejlesztések Liget, Korona, Alba szálloda, Thermal Hotel Hélia 1991  Thermal Hotel Aquincum 1992  Grand Hotel Corvinus Kempinski Budapest (az első 5+1 csillagos szálloda) Kereslet-kínálat viszonya átalakul  a kínálat meghaladja a keresletet  komoly versenyhelyzet

A turizmus fogalma 1996 után csendesebb időszak következett Magyarország szerepe még mindig jelentős a turizmusban  Budapest központúság, de megnő a Balaton és Dunakanyar szerepe Turizmus fejlődése  egyre több ága jelenik meg

Új lehetőségek  panziók, kempingek, fogadók létesülnek A turizmusban dolgozók megőrizték a vendégjog alapelvét Gazdasági stabilizálódás  erős fizetőképes polgári réteg

A turizmus helye az EU-ban Közösség kiemelkedő ágazatának számított 1960-1970-es években  dinamikus fejlődés  sikerágazat  nincs szükség központi szabályozó tevékenységre 1980-as évek  Fontossá válnak az igények, problémák Turisztikai kínálat mennyiségi és minőségi szempontjai Turizmus technikai akadályai Turizmus foglalkoztatási gondjai

1990  fordulópont a turizmuspolitikában  Európai Turizmus Éve 1992  3 éves akcióterv a turizmus fejlesztésére, melynek 3 célja: Az európai turisztikai ágazatra vonatkozó ismeretek elmélyítése és terjesztése Speciális közösségi programok által a turisztikai termékek és szolgáltatások változatosságának növelése és minőségük javítása

Az együttműködés és a koordináció javítása az Európai Bizottságon belül EU kezdeményezések, beavatkozások révén támogatja az ágazat fejlődését Gazdasági és szociális kohézió Strukturális alapok

Turisztikai vonatkozású EU programok ENVIREG  tengerpartok szennyezettségének csökkentése INTERREG  régiók együttműködésének fejlesztése, beleérte a falusi turizmust és a környezetvédelmet URBAN  válság által sújtott városi övezetek fejlesztése PHARE  Poland Hungary Assistance for the Reconstruction of the Economy  Magyarország turisztikai fejlődését szolgálta

PHARE Céljai: Az EU-hoz való csatlakozás előkészítése A turisztikai kínálat hatékony piacra vitele, promóciója A régiókkal való együttműködés erősítése A kis-és középvállalatok fejlesztése A PHARE program kiterjed A regionális turisztikai szervezeti rendszer korszerűsítésére A nemzeti turisztikai információs rendszer fejlesztésére A lovas turizmus fejlesztési programjának elkészítésére A program keretében Magyarország 1990 és 1998 között mintegy 800 milliós támogatásban részesült

Nemzetközi szállodaláncok, és hazai tagszállodáik II.világháborúig  USA Csökken a bizonytalansági érzés, és könnyebb lesz a szobarendelés  Booking Office 1970-es évek  Global Distribution System (helyfoglalási rendszer) Galileo International 1984 óta van jelen Magyarországon 1991 óta Galileo Kft. Intercontinental Hotel Corporation Hilton Hotel Corporation Három kategória: luxus, közepes, alacsony fizetőképes igénylők

Holiday Corporation  többféle kínálat Holiday Inn (alapmárka) Hampton Inn (korlátozott kiszolgálás) Garden Court (közepes áru piac) Embassy Suits (csak lakosztályok) Crown Plaza (luxus kategória)

1970  világossá vált, hogy a fizetőképes keresletet a középréteg jelenti Új üzletpolitika  „Kényelem luxus nélkül” Alapítói: Paul Dubrule, Gerard Pelisson

A nemzetközi szállodaláncok és tagszállodáik együttműködési formái Tulajdonosi Lízing (leasing, bérleti) Igazgatási Névhasználati (franchise)

A nemzetközi szállodaláncok és tagszállodáik együttműködési előnyei Közös értékesítési üzletpolitika Közös reklám-és propagandatevékenység Közös jól bevált üzemszervezési módszer A vendéglátás és szolgáltatás színvonalára egységes standard A tagszállodák egymás részére rendszeres és jelentős mértékű vendégközvetítése Az önálló helyfoglalási rendszer

Jellemző  konkurenciaharc Középkorban  kontárok céhekbe tömörültek A szállodaipar érdekképviseleti szervei Az érdekképviseleti szervek megalakulásának előzményei, célja Jellemző  konkurenciaharc Középkorban  kontárok céhekbe tömörültek A kapitalizmusban a céhek szerepét az ipartestületek vették át  megalakul a Szállodások és Vendéglősök Ipartársulata Indokolttá válik a nemzetközi szövetségek létrehozása 1946  Nemzetközi Szállodaszövetség (HOTREC), London

A Magyar Szállodaszövetség megalakulása, célja 1967-ben alakul meg 1968  csatlakozik a Nemzetközi Szállodaszövetséghez Az egyesület céljai A MSZSZ feladatai Foglalkozás a szállodás szakmát érintő jogi és etikai kérdéssel Fejlesztéssel kapcsolatban a hazai és külföldi szakirodalom tanulmányozása, hasznosítása Részvétel a szállodai képzésben, továbbképzésben, külföldi gyakorlatok, tanulmányutak szervezésében

Szállodai szakértői és konzultációs tevékenység Kapcsolattartás más érdekképviseleti szervekkel Kiemelkedő szállodás személyiségek emlékének méltó ápolása Szakmai címek adományozása, pályázatok szervezése, díjazása

Köszönjük a figyelmet!