Magánszemélyek vagyongyarapodási vizsgálata Dr. Juhász István szakmai elnökhelyettes, APEH

Az előadás tematikája I.Jogszabályi háttér II.Kiválasztás alapját képező információk III.Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok IV.Nyilatkozat, mint a tényállás tisztázásának másik eszköze V.Vizsgálati eljárások VI.Elvégzett vagyonosodási vizsgálatok a számok tükrében VII.Esettanulmányok

Jogszabályi háttér Az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 109. §-a szabályozza mely estekben végezhető vagyonosodási vizsgálat. A törvény felhatalmazást ad arra vonatkozóan is, hogy adózó jövedelmi helyzetét az adó- megállapítási jog elévülési időtől függetlenül vizsgálni lehessen, amennyiben jövedelme ezen időszakban keletkezett.

Kiválasztás alapját képező információk a társas vállalkozásoknak nagy összegű tagi kölcsön nyújtása magánszemély vagy egyéni vállalkozó nagy összegű tőkebetétet feltüntető egyéni vállalkozók, ingatlan adás-vétel, cégnyilvántartás adatai, adóalanyi hierarchia térkép, bevallások adatai, kontroll információk elemzése, közérdekű bejelentés, rendőrségi jelzés, társigazgatóságok, társosztályok adóellenőrzései alapján.

Bizonylathoz köthető vizsgálati szempontok Adózót terhelő bizonyítási kötelezettség egyes esetekben. A tanúkat jövedelmi viszonyai tisztázása érdekében nem kell célvizsgálat alá vonni, ha a rendelkezésre álló adatokból megfelelő következtetéseket lehet levonni. Valutajövedelem esetében magyarországi deviza-szabályoknak megfelelő nyilatkozattal kell rendelkezni. Az adó és illetékszabályok megsértésével szervezett jövedelmet utóbb, az elévülési időn túl legalizálni nem lehet, az a fedezethiány csökkentésére nem alkalmas. Ajándékozás esetében, ha az illetékhivatal eljárást nem folytatott le, úgy az ajándékozásra vonatkozó hivatkozás sem fogadható el. Kamatjövedelemre, nyereményre történő hivatkozás, csak bizonylat alapján fogadható el. Az adóhatósági pénzintézeti megkeresések a kezdő vagyon meghatározásában elengedhetetlenek.

Nyilatkozat mint a tényállás tisztázásának másik eszköze rendelkezett-e bevallási kötelezettség alá nem tartozó külön jövedelemmel, meglévő különadózó jövedelmek jogcíme, ingó és ingatlan értékesítés, vásárlás alapadatainak rögzítése, meglévő hitel és kölcsön felvétel körülményeinek tisztázása, ingatlan beruházás forrásainak részletezése, megtakarítások, eltartottak személye, életvitelére fordított kiadások.

Vizsgálati eljárások Kölcsön igénybe vétele esetén kapcsolódó vizsgálat elvégzése, Külföldről származó jövedelem esetében származási ország adóhatóságának megkeresése, Ingatlanvagyon esetében helyszíni szemle lefolytatása, szakértő kirendelése, Közös pénzügyi fedezettel rendelkező családtagok esetében az érintettek mindegyikének vizsgálata,

Elvégzett vagyonosodási vizsgálatok a számok tükrében ÉvVizsgálatokMegállapítással zárult Adó- különbözet Átlagos meg- állapítás darab %milliárd Ftmillió Ft ,77, ,28, I-IV ,813,04

Esettanulmányok Nem konkrét adóügyek, mivel az adótitok miatt ezek nem adható ki. Valóságosak abból a szempontból, hogy az egyes esetekben jelzett „dolgok” előfordulnak (nem is ritkán) a vagyonosodási vizsgálatoknál. Az összegek kreáltak, a nagyságrendjük viszont valós.

Esettanulmányok - I. A magánszemély egyéni vállalkozó, valamint több társaság tulajdonosa, alapítója. A vizsgálat a rendelkezésére álló bizonylatokból megállapította, hogy bevételeinek és kiadásainak egyenlege 250 millió Ft forráshiányt mutat. Nyilatkozatában megjelölt jövedelemforrások: Kaszinóból származó nyeremény, Kapott kölcsönök, Adott kölcsön visszafizetése, Értékpapírok eladása. Adózó fellebbezést nyújtott be, de a másodfokú adóhatóság a tényállás-tisztázási kötelezettség teljesítését állapította meg, és helyben-hagyta az adózó terhére megállapított 75 millió Ft adókülönbözetet.

Esettanulmányok - II. Közeli hozzátartozó vizsgálata során szerzett információk alapján került sor a magánszemély vizsgálatára. Vizsgálat alá vont időszakban 100 millió Ft került tagi kölcsön címén átutalásra. Nyilatkozatában megjelölt jövedelemforrások: Testvértől kapott kölcsönök, Szüleitől kapott kölcsönök. A testvér a kölcsönöket szintén kölcsön kérte, de a kölcsön- adókat megnevezni nem tudta. Szülők jövedelmi viszonyai (kisnyugdíjas idős emberek) nem tették lehetővé a pénzkölcsönt. A bevételek és kiadások egyenlegeként keletkezett forráshiány után 40 millió Ft adókülönbözet került megállapításra. Mind a másodfokú adóhatóság, mind a Bíróság a megállapítást helyben hagyta.

Esettanulmányok - III. Tulajdonos magánszemély a társasága részére 50 millió Ft tagi kölcsönt nyújtott. Forrásául biztosítási kötvény lejártát jelölte meg. A biztosító társaságnál végzett kapcsolódó vizsgálat megállapította, hogy a magánszemély valóban rendelkezett ezzel a biztosítással, de ezen kívül volt még egy másik 60 millió Ft összegű biztosítási befektetése is. A befektetés fedezeteként szüleitől kapott pénzt jelölt meg, melyet a szülők igazolni nem tudtak. A jegyzőkönyven megállapított 24 millió Ft adókülönbözetre a magánszemély észrevételt nyújtott be, melyben a befektetés fedezetére külföldről származó kölcsönt nevezett meg. A megkeresés eredményeként a külföldi adóhatóság által lefolytatott ellenőrzés megállapította, hogy kölcsönnyújtás nem történt.

Esettanulmányok - IV. Vizsgált magánszemély jövedelméről bevallást nem nyújtott be, de 500 millió Ft értékben ingatlant vásárolt. A vételár forrásaként magánszemélytől kapott kölcsönt jelölt meg. A magánszemély a határozat meghozataláig a kölcsönadó személyét nem nevezte meg. A nagy összegű megállapításra tekintettel a hivatal pénz- követelés-biztosítási intézkedést rendelt el. Az elrendelő határozat ellen határidőn túl végrehajtási kifogást terjesztett elő, mely elutasításra került. A kiadott határozatra az adózó határidőn túl nyújtott be fellebbezést, mely szintén elutasításra került.

Köszönöm a figyelmet!