A pedagógia alapjai 2. előadás Neveléstörténeti adalékok, Az intézményes nevelésügy Birta-Székely Noémi BBTE, Pszichológia és Neveléstudományok Kar
TARTALOM 1. A neveléstörténet jeles képviselői (Comenius, Rousseau, Pestalozzi, Herbart) 2. 20. századi reformirányzatok előzményei (John Dewey, Stanley Hall, Ellen Key) 3. Alternatív iskolák (Montessori, Waldorf, Freinet, Dalton-plan) 4. Az iskolaügy történelmi előzményei
A neveléstörténet jeles képviselői J. A. Comenius (1592–1670) Tanítás/Oktatás – Midenkit mindenre megtanítás művészete didaktikai és módszertani alapelvek Didactica Magna (Nagy Oktatástan) Orbis Pictus (A látható világ képekben)
A neveléstörténet jeles képviselői J. J. Rousseau (1712–1778) felvilágosodás, a liberalizmus és szabadgondolkodás Fordulópont Reformirányzatok gyermekkor „felfedezése” „Hagyjátok megélni a gyermekkort a gyermekben.” (Rousseau 1978: 77) negatív nevelés
A neveléstörténet jeles képviselői J. H. Pestalozzi (1746–1827) humanista pedagógia A nevelés legfontosabb köre a család gyakorlati nevelő (neuhofi kísérlet, stansi árvaház, yverdoni pedagógusképző intézet)
A neveléstörténet jeles képviselői J. F. Herbart (1776–1841) tradicionális, aszkétikus erkölcsi értékek - A nevelés célja az erkölcsös magatartás kialakítása felnőtt példamutató magatartása formális fokozatok (világosság foka, asszociáció foka, rendszer foka, módszer foka)
20. századi reformirányzatok előzményei John Dewey, amerikai pragmatizmus - cselekvés iskolája Stanley Hall - gyermektanulmányi mozgalom (gyermeki gondolkodás jellegzetességei) Ellen Key - A gyermek évszázada (1900), hagyományos pedagógia kritikája gyermeki jogok tiszteletben tartása, gyermek fejlődési igényeire szabott iskola
Alternatív iskolák - Montessori Maria Montessori rousseau-i ihletettségű Olaszország első orvosnője érzékszervi fejlesztés pedagógiai alapelve a gyermeki aktivitás és szabadság Eszközök és tanszerek
Alternatív iskolák - Waldorf-iskola Rudolf Steiner okkult világfelfogás - antropozófia Szabad Waldorf-iskola a gyermek egyedfejlődése során megismétli az emberiség őskortól napjainkig tartó kulturális fejlődésének főbb szakaszait szülők-tanárok-tanulók együttműködése epochális oktatás
Alternatív iskolák - Freinet Celestin Freinet aktív népiskola életközelség, a játékos és a természetes munka a nevelésnek nem szabad természetellenes kényszert alkalmaznia kísérletező tapogatózás szabad önkifejezés és a tartalmas közösségi élet
Alternatív iskolák - Dalton-plan Helen Parkurst Montessori tanítványa USA-beli Daltonban Szakkabinetek a nevelővel megállapodást kötve vállalták a munka elvégzését
Alternatív iskolák közös, általános jellemzői A gyermek tisztelete Pozitív gyermekkép Gyermeki szabadság és aktivitás „Életre nevelés”- azaz hasznos ismeretek oktatása Harmonikus személyiség fejlesztése Nincs osztályozás Stb.
Az iskolaügy történelmi előzményei első magániskolák görög kultúra ludus (kellemes foglalatosság, játék) Kr.e. 146-ban, Róma nagyhatalommá válása - schola Quintiliánus - retorika iskola, játékos tanulás Az oktatás tartalma a „hét szabad tudomány” (septem artes liberales) grammatika, retorika, dialektika aritmetika, geometria, asztronómia és zeneelmélet
Az iskolaügy történelmi előzményei 2. század - keresztény nevelés kathekéta iskolák római iskolák földi lét - keresztény hit az örökkévalóság pogány műveltség, és a keresztény vallás Szent Ágoston (354–430) középkoron - klerikusnevelés, kolostori, plébániai, székesegyházi iskolák jellemzőek
Az iskolaügy történelmi előzményei 12. század elején középkori egyetemek (universitas) studium generale (egyetemes tanulmányok) 1088-ban, Bologna (jogi tanulmányok) 1100-ban, Sorbonne (teológiai, jogi, orvosi és filozófiai karok) Aquinói Szent Tamás (1225?–1274), a skolasztikus filozófia
Az iskolaügy történelmi előzményei világi nevelés lovagi nevelés városi iskolák 14. században a reneszánsz és humanizmus Rotterdami Erasmus (1469–1536) A 16. században a humanizmus és a reformáció Luther Márton (1483–1546)
Az iskolaügy történelmi előzményei 16. század - ellenreformáció jezsuita szerzetesrend (Ratio studiorum - egységes iskolaszervezetet ) katolikus iskola reformja leánynevelés A 16. és 17. század I. Frigyes Vilmos oktatási kötelezettségről 1717. évi rendelet Népiskola 1777, Mária Terézia által kiadott Ratio Educationis
Az iskolaügy történelmi előzményei 1794-es porosz általános magánjogi törvény iskolaügy egyházi felügyelete helyébe az állam lép 1970 - Komprehenzív típusú iskolamodell átjárhatóság magába foglalja az összes általános képzést nyújtó iskolaformát 4+4+4-es rendszer
Napjaink iskolaügye Európai Unió interkulturális nevelés közös tartalmakat – kulcskompetenciák Bolognai Nyilatkozat kétciklusú rendszer bevezetése kredit-átszámítási rendszer (ECTS minőségbiztosítás hallgatók, kutatók, tanárok és oktatók mobilitása