NEVELÉSTÖRTÉNET.

Az előadások a következő témára: "NEVELÉSTÖRTÉNET."— Előadás másolata:

1 NEVELÉSTÖRTÉNET

2 A NEVELÉSTUDOMÁNY A neveléstudomány az ember céltudatos alakításának tevékenységét tanulmányozó tudomány, mely feltárja az alakító és fejlesztő tevékenység alapvető összefüggéseit. Részterületei: neveléstörténet neveléselmélet didaktika tantárgyi módszertanok

3 A NEVELÉSTÖRTÉNET A neveléstörténet a neveléstudomány körébe tartozó tudományág, mely feltárja a nevelés történeti fejlődési folyamatát, az e folyamatban érvényesülő összefüggéseket, törvényszerűségeket.

4 A neveléstörténet tárgya
A nevelési elméletek története A nevelés gyakorlatának története A nevelési intézmények története A neveléspolitika története

5 A NEVELÉSTÖRTÉNET VIZSGÁLÓDÁSI KÖRE
Helytörténet Nemzeti neveléstörténet Egyetemes neveléstörténet Problématörténet Összehasonlító neveléstörténet

6 NEVELÉSTÖRTÉNETI KUTATÁSOK
ÍROTT FORRÁSOK -Elsődleges forrás: egy pedagógiai elméletíró által írt mű - kéziratos - nyomtatott - Másodlagos forrás egy elméletíró munkásságáról, egy korszakról szóló mű

7 TÁRGYI EMLÉKEK KUTATÁSA
Egyes korok iskolai berendezései, taneszközei, gyermekjátékok

8 EGYIPTOM Virágkor: kr.e. II. évezred
A nevelés célja: felkészítés az állami szolgálatra A nevelés folyamata és tartalma: - Elemi képzés - Írnokiskola - Pap és orvosképzés

9 SPÁRTA - I. szakasz: 0-7 Kr. E. VIII-VI. század
A nevelés célja: állandó harci készenlétre nevelés A nevelés folyamata és tartalma: - I. szakasz: 0-7 - II. szakasz: 7-20 katonai táborok, testi szellemi nevelés - III. szakasz: 20-30 Nőnevelés

10 ATHÉN Kr. E. VI-IV. század A nevelés célja: kalokagathia
A nevelés folyamata és tartalma: I. szakasz: 0-7. családi nevelés II. szakasz: rendszeres tanulás: grammatikai iskola, kithara iskola, palaestra III. szakasz: Gimnázium IV. szakasz: Ephebeia- katonai képzés Akadémia Nőnevelés

11 RÓMA Kr. e. VIII. sz. - Kr. u. V.sz. A nevelés célja: vir bonus
A nevelés szakaszai és tartalma: I. szakasz: 0-7 családi nevelés II. szakasz ludus III. szakasz: grammatikai iskola IV. szakasz: 16-18 retorikai iskola Nőnevelés

12 Középkori életeszmény és neveléseszmény
„Abszolut erkölcsi tökéletesség” A nevelés célja A nevelő feladata A gyermekről vallott felfogás és a gyermekhez való viszony A klerikusok

13 Az egyházi nevelés intézményei
Kolostori iskolák a tananyag tartalma grammatika diktámen kompútusz Plébániai iskolák olvasás éneklés Székesegyházi iskolák grammatika, diktámen, kompútusz, filozófia, teológia, jog

14 A lovagi nevelés (XII-XIV. század)
A lovagi ideál A lovagi nevelés célja A lovagi nevelés tartalma: erkölcsi elvek fegyverforgatás irodalom nyelvek A „hét lovagi készség” A lovaggá válás szakaszai apród fegyverhordozó lovag

15 A városi polgárság iskolái XIV-XV. század
A városi polgárság igényei Az iskolai tananyag átformálódása - alapismeretek -„köznapi” latin - hivatalos iratok szerkesztése - könyvelés - kereskedelmi levelezés Nevelés a céhekben A mesterré válás szakaszai -inas -legény -mester

16 Humanista embereszmény-humanista nevelés
A nevelés célja: homo universale A humanizmus pedagógiájának általános vonásai - testi nevelés - értelmi nevelés az oktatás tartalma az oktatás módszerei Erkölcsi nevelés Esztétikai nevelés Munkára nevelés A gyermekről vallott felfogás Elmélet és gyakorlat

17 A humanizmus pedagógiai elvei és az iskola
A humanista városi iskola -XV. század Alapszint: latin szövegek olvasása, írása, szópárok és szentenciák,latin ige és ,főnévragozás, görög betűk Középszint: részletes latin nyelvtan: szótan és mondattan; elemi görög nyelvtan Felső szint: latin és görög klasszikus szerzők művei;poétika, retorika, logika A nyomtatott tankönyvek jelentősége

18 Vives (1492-1540) A humanista pedagógia nagy összegzője
Cél: edzett testű, egészséges, klasszikus nyelvekben jártas, tudományokban otthonos, feddhetetelen erkölcsű, a világban érvényesülni tudó vallásos ember nevelése Művei: A tantárgyakról (1531) A lélekről és az életről (1538)

19 A reformáció és pedagógiai céljai
Humanizmus és reformáció A reformáció és képviselői A reformáció pedagógiai céljai: - őszintén átélt, belűről fakadó vallásosság; - humanisztikus műveltség - anyanyelvű olvasás Kálvin Luther

20 Comenius az ember neveléséről és nevelhetőségéről
„Minden ember nevelhető, mert az értelem, erkölcs és vallás csíráit mindenki magában hordozza.” „Mindenkinek, aki embernek született, szüksége van oktatásra, azért, hogy ember legyen, és ne vadállat, buta szörny vagy tétlen fajankó.” Három szükséges dolog: képzettség, erkölcs, vallás

21 Comenius iskolakoncepciója
Anyaiskola (0-6) Anyanyelvi iskola (6-12) Latin iskola (12-18) Akadémia (18-24)

22 Az iskolai munka megszervezése
tanév osztályrendszer tanórarendszer tanterv tanmenet felvételi vizsga

23 J. LOCKE pedagógiai nézetei
Gondolatok a nevelésről (1693) A nevelés célja: a gentleman, a művelt úriember kialakítása Magánnevelés vagy iskolai nevelés? A nevelő A nevelés területei: Testi nevelés Erkölcsi nevelés Értelmi nevelés tantárgyak az oktatás módszerei Vallási nevelés Munkára nevelés

24 ROUSSEAU A gyermeki fejlődés szakaszai
1. Szakasz: 0-2 év 2. Szakasz: 2-12 év (az értelem alvásának ideje) 3. Szakasz: év (az értelem kibontakozásának korszaka) év (az érzelmek kibontakozásának korszaka)

25 PESTALOZZI 1746-1827 Svájci pedagógus - munkásságában
az elmélet és a gyakorlat szorosan összekapcsolódik

26 A filantropisták pedagógiai nézetei
A nevelés célja: a gyermeket felruházni minden olyan ismerettel, készséggel és jellembeli tulajdonsággal, melyre az életben szüksége lesz. A nevelés területei: testi nevelés erkölcsi nevelés értelmi nevelés az oktatás módszerei Salzmann intézete Schnepfenthalban

27 HERBART 1776-1841 A „tudományos pedagógia” megalapítója
Pedagógiai rendszere A nevelés célja: az erkölcsi jellem megszilárdítása A nevelés szakaszai 1. Kormányzás 2. Oktatás 3. Vezetés

28 A herbartiánus pedagógia célja a társadalom szűkebb-tágabb közösségi köreibe beilleszkedő, hasznos állampolgár. Ez a neveléstan fogalmazta meg – talán utolsó ízben a pedagógia történetében – protestantizmus evilági aszkézis-felfogását. Ez a neveléstan nem a rousseau-i hedonista örömelvűség „boldogságetikáját” veszi alapul. A herbartiánus pedagógia a következetes önvizsgálat, az emberi ösztönök, érzelmek elfojtásának pedagógiája. A herbartizmus egyáltalán nem „légüres térben” jött létre. Sőt: világnézete, emberfelfogása jól beleillett a korszak mentalitásába, a „korszellembe”.

29 Herbart pedagógiája hihetetlenül gyorsan megtalálta az utat a gyakorlathoz, és széles körben elterjedt. Nemcsak Európában, Japánban is gyökeresen átformálta az iskolai gyakorlatot. A tizenkilencedik század ötvenes, hatvanas éveinek Európájára a gazdasági fellendülés, a gyors expanzió volt jellemző. A társadalmi jólét gazdasági alapjainak megteremtése olyan embereket igényelt, akikre a klasszikus protestáns-puritánus erények (alkalmazkodás, az önkontroll, a munka szeretete, a pontosság, a megbízhatóság a türelem és a kitartás) voltak jellemzőek.

30 A hétköznapi életben ekkor még nem volt helye zavaró vágyaknak vagy túlméretezett egyéni szükségleteknek; olyan igényeknek, amelyek kimozdíthatták volna a materiális értékeket teremtésére vállalkozó egyéneket a hétköznapok egyhangúságából. Ezekkel az életelvekkel cseng egybe Herbart emberideálja. Herbart eszményi gyermeke olyan teremtmény, akinek szeleskedését, heveskedését, esetleges akaratosságát már kisgyermek korában megtörték.

31 Új pedagógiai mozgalmak és irányzatok
A pedagógia megpróbálta ezeket az új területeket ellenőrzése alá vonni, hatásaikat be kívánta kapcsolni a nevelésbe. Megszületett a művészetpedagógia, a vidéki nevelő otthonokban sokoldalú nevelés-képzést nyújtó New School- mozgalom.

32 A tradicionális „régi” iskola kritikája
Megcsontosodott, túlhaladott módszerek, „csengőhöz alkalmazkodó” időbeosztás, a tudomány rendszerét mereven követő tantárgyak, az elavult tantervek és tankönyvek egyeduralma, sematikus értékelés, külsődleges fegyelmezés, merev iskolarendszer.

33 Radikális retorika, új jelszavak
Szélsőséges ellentétpárok az átmenet lehetőségének kizárásával: új (iskola) - régi (iskola), progresszív (pedagógia) - tradicionális (pedagógia), jövő (iskolája) - múlt (iskolája). Az új (utópisztikus) elvek és a régi gyakorlat szembesítése: gyermekközpontúság  tananyag-központúság, cselekvésközpontúság  passzív befogadás, sokoldalú képességfejlesztés  „egydimenziós”, értelemközpontú tanítás.

34 Montessori Mária Montessori Mária pedagógiája, melynek központi eleme a fejlesztő eszköztár, s a gyerekek aktivitására éppannyira épít, mint kooperációra és a jól felfogott, mások érdekeit nem sértő gyermeki szabadságra;

35 Waldorf-pedagógia a sajátos embertanra épülő, a gyereket szellemi lényként tételező Waldorf-pedagógia, amely egyebek közt a művészetek nevelő hatását használja fel;

36 A Waldorf iskolák A Waldorf iskolák sajátosságai Az epochális oktatás
Az euritmia Waldorf iskolák Magyarországon Göllner Márta iskolája

37 NEILL „SUMMERHILL” ISKOLÁJA
Leiston Bentlakásos magánintézet – 5-17 éves gyermekeknek Az intézet napirendje és élete főbb elemek: - önkéntes részvétel - a tanulás alapja a felfedezés, a kísérlet, a játék - egyéni felelősség – - „liberális szabadságkoncepció” Alexander Sutherland Neil

38 JENA PLAN Peter Petersen 1884-1952 Osztályrendszer helyett - csoportok
Alsósok: az 1-3. iskolai év tanulói 7-9 évesek Középső csoport a 4-6. iskolai év tanulói évesek Felsősök csoportja a 6-8. iskolai év tanulói évesek Ifjúsági csoport a iskolai év tanulói évesek Peter Petersen

39 Művelődési alapformák
Beszélgetés Játék Munka Ünnep

40 Freinet a Freinet-technikák, amelyek a munkáltatás, az aktivitás köré rendelik az iskola gyakorlatát.

41 FREINET ÉS A „MODERN ISKOLA”
A munkaiskola nagy alakja Élményekkel átszőtt tapasztalatok az iskolában Nyomtatás- saját újság Természetes kíváncsiság Szabad önkifejezés

42 AMERIKAI REFORMPEDAGÓGIAI TÖREKVÉSEK
Dewey alapján: Helen Parkhurst – Dalton terv Carleton Washburne – Winnetka terv A progresszív nevelési társaság Helen Parkhurst Washburne

43 Project-módszer Megszületik a project-módszer, amely nagy ívű karriert fut be a hagyományos iskolákban is azzal, hogy a tantárgyak szétaprózottságával szemben egészlegességre, átfogó ismeretszerzésre törekszik.

44

45

46 A harmincas évek legfontosabb iskolatípusainak rendszere