szemiot i ka

IV. ELŐADÁS Jeltipológia 1. Jeltipológia és a jelek osztályozása 2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint 3. Jelek felosztása Schaff szerint 4. A jelek diakronikus felosztása

1. Jeltipológia és a jelek osztályozása A jelek felosztása: külsődleges szempontok szerves szempontok egyes szerzők szerint

1.1 jelosztályozási szempontok szemiotikai megközelítés: - szinkronikus - jelosztályok : a meglévő jelek jelosztályokba való rendezése (Szinkrónia = időben párhuzamosan létező) - diakronikus - genetikus jelkategóriák : a jellé válás folyamatában különítik el a különböző jelkategóriákat. (Diakrónia = időben kibontakozó) jelosztályok: - külsődleges szempontok - meghatározásból szervesen adódó szempontok

1.1.1 szinkronikus felosztás A jelek felosztása külsődleges szempontok szerint a.) Látható jelek és hallható jelek b.) Szerves jelek és eszközszerű jelek c.) Természetes és mesterséges jelek

1.1.1.a járulékos jellemzők szerint Látható jelek és hallható (és egyéb érzékelhető) jelek: - érzékszervek szerepe! – az idődimenzió! - látható jelek: - álló - mozgó - hallható jelek: - beszélt nyelv - zene

1.1.1.b létrehozás módja szerint Szerves és eszközszerű jelek – mivel hozzuk létre őket? szerves jelek: pl. kiáltás, tekintet, mosoly, taps… létrehozott jelek: pl. mértani ábrák, közlekedési táblák, tengeri zászlójelzések

1.1.1.c eredet szerint Természetes és mesterséges jelek egyik legrégibb felosztás – a jelek közvetlen megtapasztalása alapján hagyomány: Szent Ágoston, skolasztika, Port Royal Grammatika… modern szemiotika: - átveszi, pontosítja Roman Jakobson stb.

1.1.1.c természetes / mesterséges jelek - természetes jelek: füst, állati csapás - - - dolog-jelek (emberi akarattól függetlenül is alkalmasak, hogy valami rajtuk kívülinek az ismeretére vezessenek) mesterséges jelek: mértani ábrák - - - jel-dolgok (élőlények hozzák létre, ahhoz, hogy közöljék egymással lelkük tartalmait)

1.1.1.c természetes / mesterséges jelek NINCS éles határ! Tétel: természetes jelek esetében az embertől független, egymáshoz kapcsolódó természeti folyamatok működnek egymás jeleként, míg a mesterséges jeleket az ember hozza létre. Probléma: ez a felosztás azt sugallja, hogy a természetben az emberi létezéstől függetlenül is létezhetnek jelek. De az világos, hogy a tűz nem jelzési szándékkal bocsátja ki a füstöt. Tehát kizárólag az (értelmező) ember számára tesznek szert ezek a természeti jelenségek jelszerűségre. - Az ember viszont már gyújthat jelzőtüzet! …

1.1.1.c emberi beavatkozás szempontjából szimptómák (tünetek) mennydörgés hangja, villám fénye, betegség tünetei szignálok (jelzések) vonat füttye, szemafor színe, útra gördített kő

1.1.1.c kapcsolat természetessége A kapcsolat természetességének szempontja (oksági szempont) tűz ≡ füst természetes jelek: nem tiszta jelek értelmezési szabályszerűségek

1.1.1.c mesterséges jelek A mesterséges jeleket az ember jelekként alkotta meg, és érvényes rájuk, amit általában a jelekről elmondtunk. Az a dolguk, hogy jelekként működjenek: tiszta jelek!

1.1.1.c mesterséges jelek kommunikációs osztályozása verbális (nyelvi) jelek (igazi szemiotikai rendszer) - nem verbális jelek (mimika, gesztusok, divat) – természetes jelek elemeit is magukba építik! – nem tiszta jelek…

1.1.1.c kommunikációs elsődlegesség A nyelvi jelek – elsődlegesek! A többi jelrendszert szavak által is ki tudjuk fejezni. Fordítva problémás (lásd. pantomim) Nem verbális jelek – kiegészítő, származékos nyelv „látható szavak”

2. Jelek felosztása Peirce szempontjai szerint szemiotikai analízis 3 szintje: egymásra épülnek (feltételezik az előzőket) - representamen szintjén: megjelenítés - jel-dolog kapcsolat szintjén: jeltárgyak - értelmező szintjén: jelmező felosztás alapja 2 kritérium kombinációja: - a hármas viszony három tagja (helyettesítő, tárgy, értelmező) - a jel három létállapota (lehetőség, egyedi tény, általános típus) három trichotómia lehetősége

2.1. A jelek első trichotómiája magánvaló jel, mint helyettesítő (representamen) létállapota - helyettesítő: puszta minőség - helyettesítő: ténylegesen fennálló egyszeri - helyettesítő: általános törvény

2.1.1. Minőségjel – qualisign potenciális jel: a jel lehetősége Egy szín, a „zöld”, egy olyan érzékelhető minőség, amely önmagában nem jelöl semmit. Akkor válik tényleges jellé, ha egy tényleges létező meghatározottságaként megvalósul.

2.1.2. Egyszeri jel – sinsign több minőségjel együtteséből megvalósult egyszeri jel pl. Forgalmi tábla: egyszeri jel, amely az alak, nagyság, szín minőségeiből áll. Ezek önmagukban nem képeznek jelet, de azáltal, hogy a táblához tartoznak, jelölő szerepet töltenek be.

ZÖLD 2.1.3. Törvényjel – legisign jel szerepét betöltő törvény, általános szabály – konvencionális: általános típus egyazon törvényjel előfordulásai, vagyis alkalmazásai: egymás hasonmásai! pl. „zöld” melléknév – jeltípus – de minden megnyilvánulása egyszeri jel : jelpéldány ZÖLD

2.2. A jelek második trichotómiája a helyettesítő és a jeltárgy viszonya helyettesítő és tárgy közös tulajdonsága helyettesítő és tárgy fizikai összefüggése helyettesítő és tárgy viszonya az értelmezővel

2.2.1. Ikon (eikon = kép) helyettesítő és tárgy hasonlósága: kép! akkor is, ha nincs valós tárgy (pl. angyal)

2.2.2. Index (indicare = mutatás) helyettesítő és tárgy közvetlen kapcsolata: fizikai összefüggés (mutató) tárgy megléte abszolút feltétel! (füst = tűz; farkasnyom = farkas; ujjlenyomat = egyén) – közös minőség!

2.2.3. Szimbólum (szünbolon = ismertetőjel) szünballein = összevetés, összeillesztés – helyettesítő és tárgy között eszmei kapcsolat – konvencionális (pl. oroszlán, Szabadság-szobor) értelmező megléte elengedhetetlen feltétel – attól jel, hogy akként használják!

2.3. A jelek harmadik trichotómiája az értelmező szempontjából: logikai aspektus! - réma (rhéma: mondás, közlés) - lehetőség - tétel (dicentum, propositio) - tény - argumentum (következtetés) - érvelés

2.4. Pierce jelosztályozása

2.4 A jelek tíz osztálya Peirce nyomán BENSE… minőségjel (rématikus ikonikus) - vörösség ikonikus egyszeri jel (rématikus) - hasonló tárgy rématikus index jellegű egyszeri jel (közv. kapcs.) - felkiáltás tétel jellegű egyszeri jel - szélkakas ikonikus törvényjel (rématikus) - ábra rématikus index jellegű törvényjel - mut. névm. „az” tétel, egyszersmind index jellegű törvényjel - utcai kiáltás rématikus szimbólum v. szimbolikus réma (törv.jel) - köznév, ált. fogalom: asztal közönséges tétel jellegű szimbólum (törvényjel) - javaslat argumentum (szimbólum, törvényjel) - szillogizmus

2.5. az alapvető második trichotómia ikonikus jelek indexikus jelek szimbólumok

2.5.1. ikonikus jelek ikon - nehéz elhelyezni a kép és a jel között. Képnek is lehetne tekinteni, de a képtől eltérően, az ikonban az utalás az elsődleges funkció, a hasonlóság pedig nem a tárgyal való hasonlóságot fejez ki, hanem a tulajdonságok közötti hasonlóságot. Tükörkép: ikon-e? NEM ikon, mert nem is jel. Nem a tárgy helyett áll, hanem a tárgy előtt, nem valaminek a helyettesítéseként létezik, hanem valaminek a jelenléte következtében. De nem is kép. Szinten azért mert a valóságos kép esetében nincs szükség az ábrázolt dolog jelenlétére. Pszeudokép. Pszeudoikonikus jelenségek: a gyermek által használt bot, ami a lovacskát helyettesíti. Ikon-e? Problémás. Hiszen valami hasonlóság van, a hosszúság. De bármit használhatna a gyerek a bot helyett, pl. széket. Hiszen a botot csupán egy kulturális konvenció teszi a ló jelölőjévé. Nincs semmilyen tényleges hasonlóság közöttük.

2.5.2. indexikus jelek Az index esetében a helyettesítő és a tárgy számos közös tulajdonsággal rendelkezhet, mivel a tárgy meghatározza a helyettesítőt. A helyettesítő és a tárgy viszonya nem korlátozódik csupán a hasonlóságra, mint az ikon esetében. (Tűz = fűst, elhaladó vad = nyom) Az index azért képes a tárgy felé mutatni, mert a tárgyat és a helyettesítő közötti kapcsolatot eleve ismertük! Mentális kapcsolat. A kapcsolat azonban nem csupán fizikai lehet, lehet mentális is. Pl. A közlekedési táblán lévő „S” jel és a kanyargó útszakasz közti kapcsolat. Nem fizikai, de az világos, hogy az útszakasz állapota miatt lesz a jel „S” alakú. Alindex. Peirce bevezeti az alindex fogalmát. Ezek nem teljes értékű index jelek. Ide tartoznak a gesztus-indexek (valamire mutató ujj) és a verbális indexek („ez”, „az” mutató névmás használata). Itt nincs szükségszerű kapcsolat a helyettesítő és a tárgy között, a kapcsolatot egy emberi döntés hozza létre, és addig áll fenn, amíg ez a döntés érvényes.

2.5.3. szimbólum Maximálisan nyitott jel: a szimbolikus megjelenítés nincs kitéve a kifejezés beszűkítő hatásának, a szimbólum mindent elmond a tárgyáról. Hiszen maga a tárgy is szimbolikus megjelenítésre utalt. Erőteljesen kifejeződő: a szimbolikus megjelenítődés érzékien kifejeződő jellegű és képszerű. Szemantikailag gazdag, poliszémikus: A szimbólum nem csupán rögzíti, hanem megsokszorozza a benne foglalt információt. Egy konkrét szimbólum tulajdonképpeni jelentése megfoghatatlan, mivel nem egy pontosan körülhatárolható jelentés az, hanem egy többértelmű jelentéstartalom. Olyan jel, amelynek jelentéstartalma többet és mást is magába foglal, mint, ami közvetlenül megjelenik előttünk. Ezért a művészet elsődlegesen szimbolikus tevékenységnek tekinthető. Érzelmi telítettségű és értéktartalmú: a szimbólum érzelmi reakciókat tud kiváltani, a szimbólum egy kultúra értékrendjét is kifejezi. Egységesítő és totalizáló jel: egy kultúrában a szimbólumok nem csupán jelek, hanem a kultúra egészének a kifejeződései. A szimbólum modellt, törvényt kínálhat, viselkedési modellként szerepelhet.

3.1 Jelek felosztása Schaff szerint Természetes jelek - indexek - szimptómák Mesterséges (igazi) jelek - nyelv - származékos jelek szignálok helyettesítő jelek jelzések - indexek - szimbólumok

3.2 Schaff jelosztályozása táblázatban

4. A jelek diakronikus felosztása WALLON… az inger - pavlovi kísérlet: csengőhang a jelzés - medvemorgás a bokorban a nyom - múltbeli, múlandó! - farkasnyom a szimulakrum - utánzat, utánzó cselekvés (mimesis!) (participációs mechanizmus!) a jelkép (szimbólum) - absztrakt tárgy konkrét kifejezése! a jel - mesterséges konstrukció: kulturális alkotás! Paradoxon: olyan dolog, amely csak jelként létezik

Könyvészet, források: MORRIS, Ch. William: PEIRCE, Charles Sanders: VERESS Károly: Filozófiai szemiotika, Stúdium, Kvár, 1999