Velázquez: „Las Meninas” 1656-1657 olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

Michel Foucault: Les Suivantes In: Les mots et les choses. Paris, Gallimard, 1966 Az udvarhölgyek In: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája Osiris, Budapest, 2000. ford. Romhányi Török Gábor

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok, I. rész) A reprezentáció felfüggesztésének pillanata: a festő és a kép, hátulról elkezdte? befejezte? ha folytatja, eltűnik („kitérők finom rendszere”)

A három episztémé reneszánsz klasszikus” (17.sz. közepe-18.sz. vége) modern (19.sz-.tól) A dolgok között hasonlóság vetélkedési és vonzódási viszonyok állnak fenn: a dolgok egymással beszélnek/feleselnek a tudás ezt a beszédet kottázza le A megismerés célja: hasonlóságok felfedezése, láncolataik leírása analógia-keresés   A dolgokat az azonosság/különbség dimenziója mentén ragadják meg A megismerés célja: A dolgok létének és a jelek (helyesttsítők) létének elkülönításe, kapcsolódásaik analízise  megjelenik az ember, aki már nem puszta megállapítója az összefüggéseknek az ember maga is ki van szolgáltatva a dolgok és jelek világának (a nyelvnek, az életnek, a munkának) A megismerés problémája: ki az, aki előállítja a jeleket A szavak és a dolgok folytonosak, keverednek és átrhatják egymást a szavak: jelek, amelyek a dolgoknak természet szerint „megfelelnek” – de a jelek elkülönült rendet („nyelvet”) alkotnak   a dolgok és szavak megfelelése nem prestabilizált, történetileg alakul A világ maga egy szöveg A jel/nyelv áttetsző a dologhoz képest  a nyelv áttetszőségét felváltja a beszéd homálya: minden beszéd történetileg és szociálisan helyhez kötött: A világnak nincs története, csak a megismerés tökéletesedésének  A szavaknak és dolgoknak az embertől független történetük van  

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje A sisakvirág és a szem között szimpátia van amit a magok szemformája jelöl meg hasonlóság szignatúra szimpátia

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Carl von Linné, Carl Linnaeus (1707-1778) svéd botanikus Genera plantarum (1737) - Système des Plantes

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Linné: leszűkíti a megfigyelést néhány komponensre közöttük hierarchikus viszonyokat ír le a növény identitása: genus proximum differentia specifica

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósáűgi episztéméje Giambattista della Porta (1535-1615) De humana physiognomonia [1586]

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje Della Porta: De humana physiognomia látható hasonlóság szignatúra convenienta szignatúra convenienta durva természet durva lélek rejtett hasonlóság: convenientia

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun (1619-1690) Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Descartes szenvedélyelméletén (Les Passions de l’âme) alapul két alapvető affektus: vonzás (+) – taszítás (-) (mennyiben képes a tobozmirigy befolyásolni az arc elemeinek mozgását)

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] A szenvedélyek taxonómiája + a kifejezések matézise 6 alapszenvedély + ezek 24 variációja (+) (-) kiváncsiság (0) tisztelet lenézés szeretet utálat hódolat gyűlölet iszony elragadtatás

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] a kifejezés matézise/geometriája a szenvtelen/kifejezéstelen arc elemei mint változó paraméterek: szemöldök száj szemgolyó-méret homlokvonal ajakvonal orrvonal

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] A szenvedélyek taxonómiája + a kifejezés matézise

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] mechanikus kísérlet az arc teljes affektuskészletének feltárására klasszifikációs szabály: minél kisebb különbség legyen két egymás melletti konfigurációnál (folytonosság, hierarchia) összevethetőség. „közös nevező” (matézis) kódolás: kifejezésséma (kép) és megnevezés (nyelv) egysége

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] a munka egy „táblázat”: a „közös nevező” radikális vizuális/geometriai egyneműsítést feltételez fejforma-azonosság, méretazonosság, elemazonosság megfeleltető segédvonalak

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] elvi cél: olyan tabló, amelyben minden egyedi elhelyezhető

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Henri Testelin: Sentiments des plus habiles peintres... [Paris, 1696] Gyakorlati alkalmazás: útmutató és példák festőknek Itt: Poussin képeiről vett típusok

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Le Brun célja: egyértelműsítés, lexikai rendszerezés, taníthatóság

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] előírni/olvasni tudni a kifejezéseket: átírhatóság a nyelvbe a képi médium zavaró elemének kiiktatása: transzparencia

Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé jelek / szavak reprezentáció (megnevezés) reprezentáció (megnevezés) egyedi dolgok

A diskurzus hatalma: a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja meg önmagát a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója reprodukálja a lét folyamatosságát és meghatározza észlelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

De ki csinálja mindezt? Hol a szubjektum? a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója, amely reprodukálja a lét folya- matosságát és meghatározza észelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja önmagát jelek / szavak reprezentáció reprezentáció dolgok

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) A Las Meninas „a klasszikus reprezentáció reprezentációja”: arra vállalkozik, hogy a képben a képi megjelenítést jelenítse meg itt van a reprezentáció minden eleme de hiányzik, aki megalapozza a sujet mint [tárgy] és mint [szubjektum] el van tüntetve

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) A reprezentáció klasszikus reprezentációja Vermeer: A festészet dícsérete [1666-67] 120x100 cm Bécs, Kunsthistorisches Museum festő modell vászon fény x

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) festő modell vászon fény tükör ?

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) festő (alkotó: aki reprezentál) uralkodópár (modell: akiket reprezentálnak) látogató (befogadó: aki előtt reprezentálnak) N1 N U1 Mpffitt a Justi –Searle – Syneder,Cohen vonalat követi: a festészet pontos leképezés, kvázi tudomány. F U F1

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) festő modell vászon fény tükör ? a festett tükör paradoxona megkérdőjelezi a „szavak” és a „dolgok” identitását, ábrázolásuk tablószerű folytonosságát

Michel Foucault: Az udvarhölgyek (A szavak és a dolgok) Mi van tehát „a király helyén”? a tárgy [sujet] és az alany [sujet] hiánya a klasszikus episztémében a tudáshoz nincs szükség „az ember” mint szubjektum tételezésére