A felvilágosodás előfutárai

Az előadások a következő témára: "A felvilágosodás előfutárai"— Előadás másolata:

1 A felvilágosodás előfutárai
„Az a hiú igényünk, hogy mindent megértsünk, a megismerés teljes hiányából ered.”

2 Galileo Galilei

3 Galilei csillagászati felfedezései:
A Jupiter négy holdja: Io, Europé, Ganümédész, Kalliszto

4 A Vénusz fázisainak megfigyelése

5 (de nem bizonyította be).
igazolta, hogy a bolygó a Nap körül forog és támogatást nyert a heliocentrikus világképhez (de nem bizonyította be).

6 A Hold megfigyelése:

7 „durva és egyenetlen, csakúgy mint a Föld felszíne maga” ,
(és nem tökéletes gömb, mint ahogy Arisztotelész gondolta.)

8 Galilei ábrái a Hold állásairól

9 Galilei ábrái a Hold állásairól

10 Rájött, hogy a Tejút csillagok tömege

11 Beazonosított sok más csillagot, ami szabad szemmel nem vagy nehezen látható.

12 Fizika a Newton által később felfedezett klasszikus mechanika előfutára

13 Megtöri az európai hagyományt:

14 Precíz kísérleteket hajt végre, és ragaszkodik a természet szabályainak matematikai leírásához

15 Kísérletekkel igazolja:

16 a szabadesés sebessége független a testek tömegétől

17 a leguruló vagy szabadeső golyók a tömegüktől függetlenül gyorsulnak

18 a gyorsulásra felírt matematikai törvénye

19 Newton első mozgástörvényének alapelvét testesítette meg.

20 Rájön, hogy az inga lengésideje (t) nem függ annak maximális kitérésétől (amplitúdó – A) csak az inga hosszától (l).

21 megpróbálta megmérni a fény sebességét

22 két vésőt különböző sebességgel dörzsölt össze:
kapcsolatot van a hangmagasság és a vésők rezgése között (frekvencia).

23 leírta a dagály-apály jelenség fizikai felvetését

24 Ha igaznak bizonyult volna, ez erős bizonyíték lett volna a Föld saját tengelye körüli mozgására.

25 Megalapozza Einstein relativitáselméletét:

26 „Senki sem tudja egy test sebességét megállapítani viszonyítási pont nélkül.”

27 Matematika: A kísérleti fizikában forradalmi újításként matematikai
alkalmazásokkal él.

28 Galilei-paradoxon:

29 a legtöbb egész nem négyzetszám, mégis ugyanannyi egész van, mint négyzetszám.

30 És végül:

31

32 Galilei a római inkvizíció előtt
Cristiano Banti festménye (1857)