AZ ALKOTMÁNY, A TÖRVÉNY ÉS A(Z ALKOTMÁNY)BÍRÁSKODÁS MAGYAR KIHÍVÁSOK ÉS NÉMET TAPASZTALATOK

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás a jogrendszer „alkotmányosodása“ => az alkotmány és az egy- szerű jog összefonódása a két joganyag „őre“ (alkotmánybíróság, rendes bíróságok) kö- zötti viszonyra is hat: növekszik az érintkezések és azzal a le- hetséges konfliktusok száma => „bíróságok háborúja“ MO: jelenség létezik a rendszerváltás óta, az Alaptv. még fokoz- za NO: jelenség létezik az NSzK alapítása óta => Tanulhat a magyar joggyakorlat és a magyar törvényhozó a több évtizednyi német tapasztalatokból? Tanulhat a német jog- gyakorlat és a német törvényhozó a magyar szabályozás „mo- dernitásától“? Institut für Ostrecht München 2

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 1. A kiindulópont: az alkotmányos jogállam 2. A konkrét normakontroll 3. Az alkotmánykonform értelmezés 4. A jogegységi határozat alkotmánybírósági ellenőrzése 5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz 6. Önkormányzati rendeletek Institut für Ostrecht München 3

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 1. A kiindulópont: az alkotmányos jogállam - jogállam: egységes, belső ellentmondásoktól mentes jogrendszer alkotmány = jogszabály (is): a jogforrási hierarchia csúcsát képzi, kölcsönhatás a hierarchia többi szintjével (az Alaptv. ezt a kölcsön- hatást még fokozza) - alkotmánybíróság / rendes bíróságok hatáskörei elválasztása: csupán alkotmány  egyszerű jog vonalán nem lehet - alkotmánybíróság alkotmányértelmezési monopóliuma nincs, de az alkotmánybíróságé a döntő szó a rendes bíróságok az egyszerű jog tekintetében szakértelemmel rendelkeznek => egységes (összefonódó) jogrendszer értelmezése együttmű- ködést követel az alkotmánybíróság és a rendes bíróságok között öt területen nagyon szoros az együttműködés Institut für Ostrecht München 4

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 2. A konkrét normakontroll a rendes bíróság feladata: alkotmányellenes jogszabály észle- lése az alkotmánybíróság hatásköre: a jogszabály alkotmányellenes- ségének megállapítása, a jogszabály megsemmisítése normatív probléma MO: rövid határidő (Alaptv. 4. módosítása) problémák a gyakorlatban: - MO (NO): a rendes bíróságok tartózkodnak az alkotmányos- ság ellenőrzésétől (rendesbírói szerepfelfogás => mentalitás) terápia: idő, megszokás, felek, jogászképzés - NO: a BVerfG nagyon magas befogadhatósági küszöbet szab (indokolás) => visszariasztó terápia: a BVerfG az AB-tól előterjesztés-barát gyakorlatát és hangnemét veszi át Institut für Ostrecht München 5

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 3. Az alkotmánykonform értelmezés az egyszerű jog értelmezése: - rendes bíróságok munkájának a lényege - alkotmánybíróság munkájában előkérdés ha van EGY alkotmányos értelmezés, a jogszabály megsemmisíté- sének nincs helye (tisztelet a népképviseleti szervvel szemben) => az alkotmánybíróság az értelmezés megengedett mozgásterét írja körül: „behatolás“ a rendes bíróságok birodalmába terápia: - „élő jog“: az értelmezési lehetőségeket a bírói gyakorlat nyújtja - alkotmányellenes értelmezési gyakorlat: kiindulópont a vonatkozó alkotmányjog, nem a megvizsgált jogszabály => az alkotmányosság határai felmutatása (az egyszerű jog értelmezése helyett) Institut für Ostrecht München 6

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 4. A jogegységi határozat alkotmánybírósági ellenőrzése MO: jogegységi határozat: jogszabály vagy bírósági ítélet? (NO: ≠) => bírósági jogalkalmazás útján létrejött kvázi jogszabály (járulékos „jogszabály“) AB: jogszabály => Alk. 32/A. § (1) bek.: alkotmánybírósági norma- kontroll tárgya probléma: alkotmánybírósági hatáskör elfogadása a rendes bíró- ságok részéről terápia: - hatáskör óvatos gyakorlása az AB részéről - hatáskör törvényben való rögzítése: évi Abtv. 37. § (2) bek Institut für Ostrecht München 7

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (1) MO: új intézmény: Alaptv. 24. c. (2) bek. c) pontja, [Alaptv. átm. rend. 22. c. (2) bek.], Abtv §-ai NO: 1951 óta létezik: GG 93. c. (1) bek. 4a) pontja, BVerfGG 13. § 8a) pontja, 90-95a §-ai hasonló szabályozás probléma / veszélyek: - az alkotmánybíróság az egyszerű jog alkalmazásának a szakszerű- ségét (is) vizsgálja - az alkotmányjogi panasz „szuper felülvizsgálati fokká“ válik Institut für Ostrecht München 8

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (2) terápia (1): - befogadhatóság: szűkítő értelmezés - a panaszos: érintettség (  actio popularis; MO: ne folytatódjék „bur- kolt“ actio popularis) - a jogorvoslatok kimerítése NO: legmagasabb fokig (formális kimerítés); az alkotmányjogi érveket már a rendes eljárásban kell fogalmazni (érdemi kimerítés) MO: az AB eddigi esetjoga hasonló - legfontosabb szűrő: alkotmányos jogok sérelme NO: tényállás utal alapjog sérelmére, alkotmányjogi kérdést vet fel? MO: AB gyakorlata elkerüli a „jogállami csapdát“: jogállam, eljárási jogok; egy csapda várat még magára: általános cselekvési szabad- ság Institut für Ostrecht München 9

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 5. A bírósági ítélettel szembeni alkotmányjogi panasz (3) terápia (2): - befogadhatóság melletti szűrő: NO: elfogadási (kiválasztási) eljárás; MO: Abtv. 29. §-a? - megalapozottság: a vizsgálat mércéje: „specifikus alkotmányjog“ probléma: újabb „jogállami csapda“: jogellenes ítélet mindig alapjogot is sért (mindenesetre az általános cselekvési szabadságot) => az ítélet jogszerűsége az alkotmánybírósági vizsgálat részévé válik => „szuper felülvizsgálati eljárás“ terápia: „specifikus alkotmányjog“-tan - NO: a BVerfG az ítélet az alkotmány mércéjén megvizsgálja, törvényi alapja figyelmen kívül marad, vizsgálat terjedelme az alapjog-korlátozás intenzitásától függ; új csapda kialakul: „önkény“ (GG 3. c.: egyenlőség) - MO: még alig gyakorlat; „specifikus alkotmányjog“ itt is alkalmazható Institut für Ostrecht München 10

Az alkotmány, a törvény és a(z alkotmány)bíráskodás 6. Önkormányzati rendeletek önkormányzati rendeletek feletti normakontroll: 2011-ig: kizárólag AB (egységes hatáskör) 2012 óta: részben Kúria, részben AB (széttagolt hatáskör) - alapelv: rendes bíróságok (Kúria): Alaptv. 32. c. (4)-(5) bek., Mötv §-ai, Bszt. 2. §-a - kivétel: AB: Abtv. 37. §-a probléma: határvonal meghatározása a két hatáskör között; „jogállami csapda“ veszélye: Alaptv. 32. c. (3) bek. terápia: NO: önk. rend. normakontroll mindig a közigazgatási b.=> nem segít MO: Abtv. 37. § (1) bek: „specifikus alkotmányjog“-tan normába való rögzítése => pontos alkalmazása, „specifikus alkotmányjog“-tan magyar dogmatikai továbbfejlesztése Institut für Ostrecht München 11