Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák.

Az előadások a következő témára: "Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán. Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák."— Előadás másolata:

1 Jinnah ellentmondásos álma: Pakisztán

2 Az államiságra nézve veszélyt jelentő kihívások -politikai válság -szeparatista törekvések -korrupció a problémák gyökerét a, az államalapítás ideológiai zűrzavarában b, Mohammad c Alī Jinnah önellentmondásaiban kell keresnünk

3 P.A.Ki.S.Tan

4 Mi vezetett Pakisztán megalakulásához? -8. század: muszlim hódítás kezdete -brit gyarmatosítás  politikai hatalom a brit fennhatóság kezében összpontosul -19-20. század: politikai öntudatra ébredés Indiában -Kongresszus Párt -Muszlim Liga -a Brit Gyarmatbirodalom szétesése a második világháború után már meggátolhatatlan volt

5 -Pakisztán 1947. augusztus 14-én, India 1947. augusztus 15-én nyerte el függetlenségét

6 A Pakisztán-teória ellentmondásai -Mohammad Iqbāl nevéhez fűződik -alapja: két nemzet-elmélet (Syed Ahmed Khān) -két aspektusból problémás 1,indiai muszlim közösség heterogenitása 2,iszlám  nemzetállam umma -Jinnah elképzelése Pakisztánról: demokratikus, de ugyanakkor iszlám alapelveken nyugvó alkotmányos berendezkedésű szekuláris jogállam sharī c a  szekuláris jelleg

7 I. Az iszlám vallás szerepe Pakisztán államiságában 1, Az alkotmány -Abdū’l c Alā Maudūdī ideológiájának hatása látszik Pakisztán alkotmányán a, végrehajtó hatalom - csak muszlim férfi lehet elnök és kormányfő b, törvényhozó hatalom (Majlis-e-Shūra) - 10 fenntartott hely nem muszlimok számára

8 c, bírói hatalom - szekuláris, de létezik Sharī c a Bíróság, mely egyfajta alkotmánybíróságként funkcionál d, egyéb rendelkezések - állami feladat a Korán nyomtatásának biztosítása, zakat rendes beszedésének biztosítása, stb. - definíció arra, hogy ki nem számít muszlimnak 2, A Büntető Törvénykönyv -Mohammed Próféta nevének káromlása életfogytiglani börtönbüntetéssel vagy halálbüntetéssel sújtandó

9 II. A pakisztáni nemzet kérdése -Jinnah főként 2 tényezőre próbált alapozni az egységes nemzettudat kialakítása érdekében 1, iszlám 2, India-ellenesség jól példázza a - hadsereg ereje - atomfegyver - a Kasmír-kérdés előtérbe helyezése és ideológiai célokra való felhasználása

10 Az egységes nemzettudatra nézve kihívást jelentő tényezők 1, etnikai nemzettudat ereje  szeparatista törekvések - pl. Banglades elszakadása az urdu nyelv hivatalossá tétele miatt (urdu: mohajirok nyelve) 2, törzsi szolidaritás továbbélése 3, kisebbségek helyzete 4, konfliktusok az iszlám vallás különböző irányzatai között -úgy látszik, a két nemzet-elmélet érvényét veszítette -India muszlim lakossága az előzetes becslések alapján 2011-ben már nagyobb, mint Pakisztáné

11 III. Az állami berendezkedés dilemmája -Pakisztán rövidnek mondható történelme során sokféle: 1, demokratikus jellegű 2, katonai 3, iszlám ideológiára alapuló rezsimet megélt.

12 Quo vadis, Pakisztán? -rengeteg problémája ellenére Pakisztán államisága ma is fennáll -függ a külső segítségtől és a nagyhatalmi érdekektől -az Egyesült Államoknak több szempontból is érdeke Pakisztán fenntartása 1, atomfegyver 2, Pakisztán-Kína tengely 3, afganisztáni háború

13 Köszönöm a figyelmet! Készítette: Günsberger Dóra Országos Tudományos Diákköri Konferencia 2011.