Nyúlbefogás

A befogás előkészítése A befogható mennyiség meghatározása Ősz elején kellene Ökonómiai és ökológiai szempontok Szerződéskötések Időzítés Túl korán nehéz eladni Később már a törzsállomány kárára Mikor jó az idő? (Gyenge fagy, kicsi hó) Zavarás, túlhasznosítás kivédése A 60-as évek végéig ún. "hármas forgó„:egyik részt pihentették, a másikat "konyhavadászatokra", a harmadikat pedig élőbefogásra tartalékolták. Ez nem szükséges, de kevés vadászati alkalom, kis zavarás.

A nyúlbefogás eszközei Háló Anyaga: puha legyen, hidegben ne keményedjen, mert sérülést okozhat. Magyar háló: 40 egységből áll, egy-egy köteg 30 m hosszú. Az alsó és a felső vezérzsinóron három hálót találunk, a két nagy szemű rész között a jóval sűrűbb szövésű, ún. tükörhálót. A háló 2 méterenként egy-egy 1,5 m magas karóhoz van rögzítve. Olasz befogóháló: szerkezeti felépítése hasonló, csupán az az eltérés, hogy azok nincsenek rögzítve akarókhoz, s a hálók gyűrűkön csúsznak a vezérzsinórokon.

Lengyel befogóháló: Szerkezete egyszerűbb, csak az ún Lengyel befogóháló: Szerkezete egyszerűbb, csak az ún. „tükör" része van meg, amelynek magassága 1,5 m. A hálón csak felül van vezérzsinór. A karókat külön-külön verik le kb. 3 méterenként, s a rajtuk levő egyenes pöcökre akasztják a vezérzsinórt. A karót úgy fordítják, hogy a háló az ellenkező oldalon legyen, mint amerről a nyulat hajtják. Ez azért fontos, hogy a hálóba rohanó nyúl a hálót a karóról lerántva, belegabalyodjék. Borító háló: 5 m széles, 2 db 600 m hosszú, aprószemű, duplán hajtva a földön fekszik, vezérzsinórok a hajtás felé, a fogók az érkező nyúl előtt felemelik

Gyógyszerek, szemcsepp a gyulladás ellen Ládák Befogóládákat csak arra a rövid időre alkalmazzuk, amíg a nyulat a hálóból kivesszük, és minősítésig itt tároljuk. Egy ládába, egymástól elrekesztve, hat nyúl fér. Szállítóláda: háromrekeszes, ebbe kerülnek a már átvizsgált, lekezelt nyulak. Exportláda: általában kétrekeszes, ivar szerint megjelölve helyezik bele a nyulakat. Zsákok használata megengedhetetlen, mert azokból homokkal, porral, jutával erősen szennyeződik a nyulak szeme, sőt egymást is megsebezhetik. Ilyenkor a fertőző baktériumok kezdetben hurutos, később gennyes, a végén fekélyes szaruhártya-gyulladást okozhatnak. Járművek Takarmány: jó minőségű, lédús, csöves kukorica és takarmány- vagy cukorrépa. Széna nem! Nem eszi, beszennyeződik, sérülést okoz. Gyógyszerek, szemcsepp a gyulladás ellen

A befogás szervezése és végrehajtása Általában 50- 60 hajtó, 20- 25 fogó és 2- 3 járművezető szükséges az eredményes befogáshoz. A befogóterület lejárása: hol tudunk rossz útviszonyok esetén is biztonságosan közlekedni; ki kell pontosan jelölnünk a hálóállítások helyét a hálónak keresztben kell állnia a nyúl természetes mozgási irányára mindkét oldalról meghajthassuk a területet használjunk ki a háló állítása során minden természetes takarást (de fasorok, csenderesek takarásába ne állítsunk, mert az lelassítaná a futásukat, sok visszaforogna), azokra merőlegesen fusson rá a háló; rétre állítsunk, hogy a nyulak jó lendülettel tudjanak nekifutni; soha ne állítsuk horizontra, hanem amögé

Jelöljük ki a minősítés helyét, valamint a gyülekezőket. Ki kell jelölnünk a két szárnyvezetőt, a fogók vezetőjét és a szállításért felelős személyt. Sok bosszúságtól megkímélhetjük magunkat, ha a hálókat befogás előtt 1- 2 nappal széttekerjük, átnézzük, és szükség szerint kijavítgatjuk. Szét kell osztani a feladatokat, kijelölni a brigádokat.

A háló állítása A magyar és az olasz háló állítása: Az állításban részt vesznek a fogók (20- 25 fő) és kb. 10-15 ügyes hajtó. A hálót szállító gép a kijelölt helyről indul, előtte egy ember halad, és az általa meghatározott pontokon (kb. 40 lépésenként) ledobnak a kocsiról egy köteg hálót. Egy-egy tekercset 6- 6 ember bont szét és terít le. Utánuk három-három ember állítja fel az oszlopokat, négyen-öten bunkóval verik be a karókat a földbe. A háló két végét úgy kell kialakítani, mint az U hajtás során annak szárait, kb. 3-3 tekercs hálóval. Az egyenes szakaszon minden 4. kötegnél egy-egy egységet keresztbe kell kihúzni, hogy a háló előtt keresztbe futó nyúl ezekbe szaladjon. A fogók egymástól 50- 60 méterenként, a háló előtt mintegy 30 m-re fekszenek le, egy-egy szalmával kitömött zsákra. Maguk elé rakják (nem egymásra) a befogó ládákat, így viszonylag jó takarásban lesznek. A szokványos a naponta kétszeri állítás - négy hajtás- könnyen megoldható.

A lengyel háló állítása A dobra feltekert háló tengely segítségével egy teherautó hátsó részére úgy van rögzítve, hogy könnyedén le lehessen tekerni. A lehálózandó területet teljesen körbekerítik. A karókat kb. 3 m-enként rakják le. Amikor a teherautó lassan elindul, két segítő gyorsan húzza le a könnyen forgó dobról a hálót. Egy 100 ha-os területet körbekerítenek. 8-10 ember veri be akarókat, 4- 5 fő pedig gyors ütemben akasztgatja fel a vezérzsinórt és a hálót a kifelé álló pöckökre. Amikor a háló áll, egy-egy oldalra 6- 8 befogó húzódik el. A hajtók a körbehálózott területet oda-vissza "megmozgatják", hogy a nyulak felugorva, a hálóba rohanjanak. A módszer előnye, hogy viszonylag gyors, kevesebb ember kell hozzá, és a bekerített területen levő nyulak legtöbbjét befogják. Hátránya viszont az, hogy sok hálóra van szükség, és amikor egy nyúl lerántotta a hálót, amíg azt ki nem veszik és vissza nem akasztják, az esetleg ugyanarra szaladók kifuthatnak anélkül, hogy meg tudnák fogni őket

A borítóháló felállítása félbehajtva a földre fektetjük Amikor lehajtottuk a dobról a hálót, jól megfeszítjük, és a vezérköteleket egy-egy karóhoz rögzítjük. A harmadik vezérkötél a háló zsákjának fenekén helyezkedik el, ezzel a zsák kialakítását és kontrahajtásnál átfordítását könnyen elvégezhetjük. A zsák szája a hajtással szembenéz. A hálófektetése után a fogók egymástól 30-40 m távolságra befekszenek közvetlenül a háló elé, és a kezükben tartják a háló felső vezér kötelét. Amikor a nyúl már megközelítette a hálót 1- 2 m távolságra, akkor a szomszédok, akik között a nyúl fut, megemelik a háló felső vezérkötelét kb. fél méter magasra. Amennyiben nem jön újabb nyúl, a befogottat kiveszik, és a befogóládába helyezik. Ha több nyúl jön egymás után, először valamennyit megfogják, és azt követően szedik ki őket. A háló 2,5 m mélységű zsákja és puha anyaga biztosítja a nyulak sérülésmentes megfogását.

A kontrahajtás előkészítése Az első hajtás befejeztével a fogók a helyükön maradnak. Amíg a hajtók elindulnak, rendezik a nyulakat, átállítják a háló végeit a másik oldali hajtáshoz, áttelepítik ládáikat, átszedik a háló tükrét. Amennyiben az egyik oldali hajtás eredménye elérte vagy meg- haladta az 50 db-ot, a tele ládákat gyorsan kocsira rakjuk, és a minősítés helyére szállítjuk. A hajtószárnyak felállításával úgy haladunk legjobban, ha a hajtás legtávolabbi pontjára elszállítjuk a résztvevőket, és onnan mindkét oldalra elindítjuk a szárnyakat. Lényeges és fontos, hogy azok a hajtók, akik közreműködtek a háló állításában, a háló végeinél álljanak fel, mintegy a háló meghosszabbításaként

A hajtók munkája. A hajtásban csak fegyelmezett emberek vegyenek részt. Amennyiben még nem voltak befogáson, meg kell nekik magyarázni annak lényegét és a nyúl viselkedését. A feléjük tartó, kitörni szándékozó nyulak egy részét még vissza tudják fordítani a hajtásba. A nyúl a mozgást jobban érzékeli, mint a kiabálást. Fontos, hogy a közöttük levő távolságot pontosan tartsák be, ne maradjanak le, de ne is rohanjanak előre. Javítja a hajtás minőségét, így az eredményességet, ha minden 4., 5. ember gyakorlott vadász.

A fogók munkája. A befogás eredménye sokban függ ügyességüktől, gyakorlottságuktól. Felállítják és eligazítják a hálót. Kialakítják helyüket a háló előtt, rendbe teszik a fogóládákat. A háló felé futó nyúl után csak akkor ugrik fel, ha a nyúl már mögötte van. A hálóba akadt nyulat azonnal kiszedi és ládába rakja. A nyúl kiszedését az állat hátsó lábainál fogva kezdi anélkül, hogy akár a nyúlban, akár a hálóban sérülést okozna. Ezért ott kell kezdenie a begabalyodott állat kibontását, amerről az a hálóba ugrott. A hajtás befejezése után "átállítják" a hálót a másik oldali fogáshoz, és kialakítják a helyét az előzőkhöz hasonlóan. A befogás végeztével ugyanolyan módszerrel, mint ahogy a felállítást végezték, összetekerik a hálókötegeket, kocsira rakják és elszállítják a másik befogási helyre.

A nyulak minősítése A kialakult gyakorlat szerint exportképes minden nyúl, amelynek testtömege eléri a 3,5 kg-ot, nincs rajta nagyobb szőrhiány, sérülés, és az állategészségügyi ellenőrzés "egészségesnek" találta. Nélkülözhetetlenül fontos, hogy gondos minősítésen essenek át a nyulak! Exportra csak olyan egyedek kerülhetnek, amelyek minősége, kondíciója, egészségi állapota maradéktalanul megfelel az előírásoknak!

A nyulak szállítása A ládák szállításakor fontos, hogy azokat ne dobálják, ne döntsék oldalra, mert a nyúl - tehetetlenségénél fogva - gyakran sérti fel a szemhéját. Tapasztalatok szerint a gyors szállítás jelentősen hozzájárul a jó minősítéshez! Azok, akik 2, esetleg 3 napi eredményt összegyűjtve küldenek be szállítmányokat, túl sokat kockáztatnak.

A befogások értékelése Az elemzéshez a következő adatokat kell folyamatosan gyűjtenie: a befogott nyulak számát, azok ivari megoszlását (ezeket naponként is tudnia kell), a visszaminősítettek mennyiségét, a befogásban részt vevők létszámát (közülük hány hajtó és fogó, illetve hány vadász vett részt), a naponként lehálózott terület nagyságát, a napi hálóállítások számát és természetesen a hajtások számát is; a befogáshoz igénybe vett eszközöket (fogat, traktor, teherautó stb.); a felhasznált takarmányt és egyéb anyagokat; a kifizetett munkabért, a bérbe vett eszközökért fizetendő összegeket, a szállítási költségeket; minden, a befogás közben felmerült akadályt, szervezési hibát stb., ami befolyásolta az eredményt.

Az így összegyűjtött adatokból a következőket állapíthatjuk meg: a 100 ha-ról átlagosan befogott nyúl mennyiségét, a befogott nyulak ivari megoszlását, a szükséges hajtólétszámot, az anyag- és energiaköltséget, az egy nyúlra eső befogási költséget, a befogás összes bevételét, eredményét, az egy nyúlra jutó eredményt. Amennyiben évenként hasonló módon értékeljük tevékenységünket, jó összehasonlítást tudunk tenni a korábbi években végzett munkával, annak részleteivel, és eredményesen ki tudjuk javítani hiányosságainkat a jobb eredmény elérése céljából.