Az osztályfőnöki szerep története Szekszárdi Júlia Veszprémi Egyetem

Organisationsentwurf (1849) Természetes pedagógiai igényből fakadó szerepkör Az osztályfőnök az igazgató helyettese az osztályába járó tanulók ügyvivője a szó pedagógiai és hivatalnoki értelmében, az osztálya szintjén biztosítja az intézmény megfelelő működését, személyre szólóan törődik a gyerekekkel, végzi az osztályával kapcsolatos adminisztrációt.

Az osztály szerepe az egyes diákok szocializációjában 1941 – Tanterv és utasítás a nyolcosztályos népiskola számára “A másik nagy nevelő a népiskolai tanuló életében az osztály. A tanuló sok rosszat, de sok jót is tanul a társaitól. Az osztály nagy hatással van későbbi társadalmi magatartására is”.

Szabad beszélgetés (Általános iskola tanterve, 1946.) „A tanár és a tanuló kölcsönös szereteten és bizalmon alapuló közvetlen beszélgetései (…) A megbeszélés közben a nevelőnek tudnia kell, hogy a tanuló is büszke emberi méltóságára, van önérzete, önértékelése s komolyan fájhat neki, ha ebben akár nevelője, akár tanulótársai megbántják.”

A közoktatásügyi miniszter az 1952/53. tanév főfeladatairól „ (…) oktató-nevelőmunkánk központjába az ifjúság politikai-erkölcsi nevelését: a hazafiságra, a helytállásra, fegyelemre való nevelést kell állítanunk (…)Vissza kell vernünk az ellenséges kísérleteket első sorban a klerikális reakció részéről, amely ma még nem akar belenyugodni abba, hogy a magyar ifjúság nevelését kivettük a kezéből.”

Az általános iskola tervszerű nevelésének programja (1963) a “fiatalokat úgy kell nevelni,... hogy az iskolából kilépve meg tudjanak felelni a a felépülő szocialista társadalom igényeinek.... (s ennek érdekében)...az oktató-nevelő munka tervszerűen szolgálja a szocialista világnézet és erkölcs alakítását.”

Az osztályfőnök szerepe (1976) Az osztályfőnök osztálya felelős vezetője, aki “munkáját a nevelési terv, az osztályfőnöki órák tanterve , az igazgató utasítása, a rendtartás előírásai alapján végzi; nevelőmunkájában ... az ifjúsági szervezetre, az úttörőrajra, illetve a KISZ alapszervezetre támaszkodik, tanácsaival segíti az ifjúsági vezetőket, észrevételeiket, javaslataikat osztályfőnöki tevékenységében felhasználja.” Pedagógiai Lexikon, 1976

A hagyományos szerep leértékelődése Nevelési-oktatási tervek (1978) A teljesítményképes tudás jelentőségének növekedése, megnövekedett tartalmi követelmények, szaktanár kontra osztályfőnök, a nevelés egyszemélyi felelőse, az osztályfőnöki szerepkör kettéhasadása (sajátos skizofrénia).

Megújított osztályfőnöki tanterv Az osztályfőnöki óra a tanulók közösségi életének jelentős fóruma, alkalmat ad a gyerekek erkölcsi tudatának és magatartásának fejlesztésére, az alsó tagozat második szakaszában is kötelező, a kötöttségek a témaválasztásban is csökkentek (25 % kötött óra, kötelezően és szabadon választható témák), fellazított keretek – a modernizációs tartalmak „trójai falova” (tantervi korrekció, ajánlások a 80-as években).

A rendszerváltás után I. Országos Osztályfőnöki Konferencia (1991.) a modernizáció folytatása, megszabadulás a terhes kötöttségektől, ideológiai elvárásoktól; II. Országos Osztályfőnöki Konferencia (1995.) a NAT bevezetésével az osztályfőnöki szerep központi kodifikációjának eltörlése; III. Országos Osztályfőnöki Konferencia (2000.) Változó világ, változó társadalom, változó szerep Igény a szakmaiság képviseletére; IV. Országos Osztályfőnöki Konferencia (2004).