5. Témacsoport: Emberi jogi, etikai és adatkezelési ismeretek

5.1 Etika, érdekkonfliktus kezelés

Erkölcs jogon túl Mózes törvényei, Tízparancsolat Újszövetség aranyszabálya: Amit akartok azért, hogy az emberek tiveletek cselekedjenek, mindazt ti is úgy cselekedjétek azokkal” Ulpinianus és Iustinianus – tisztességesen élni, senkit nem sérteni és mindenkinek megadni azt, ami őt megilleti Erkölcsi természettörvény: Cicero, és a görög filozófia Szent Ágoston: „Mindenkinek megadni a magáét, a silányabbat az értékesebbnek alárendelni, az igazságot tisztelni.”

Erkölcs fogalma Erkölcs fogalma Filozófiai etika Arisztotelész erényetikája Szent Ágoston és a keresztény etika Immanuel Kant Erkölcs és jog viszonya

Az etikai érvelés Tekintélyelvű érvelés Személy Szentírás Hagyomány Természet- és észjogi érvelések Aquinói Szent Tamás – természeti törvény Kant Utilitarista érvelés – következményelv Teleológiai és deontológiai érvelés

Erkölcs a jogon innen Közszolgálati erkölcs Szakmai hivatás Szakmai tudás Közhatalom képviselete

Közszolgálati erkölcs Belső erkölcs – erények „Külső” erkölcs – jogi normák Alkotmány Ktv. – eskü, összeférhetetlenségi szabályok alapelvek - személyre szabottak: pl. pártpolitika semlegesség, pártatlanság, szakszerűség stb. - eljárási alapelvek: kitanítás, tisztességes ügyintézés, szakszerűség, együttműködés stb.

Közszolgálat és erkölcs Hazudhat-e a miniszterelnök? Állami kitüntetés visszautasítása – Sólyom László levele a miniszterelnökhöz „Állítom, vallom, hogy a jogállam értékhordozó kategória. Megvalósítása a társadalom érdekében nem tetszés kérdése, hanem szükségszerű. Alapvető értékei nem módosíthatók többségi akarattal, mert értékjellegük attól független.” -ZLINSZKY

5.2 Korrupció kiküszöbölése

Korrupció Korrupció fogalma: „sine ira et studio” - etimológia Közhatalom letéteményesei – erények Esetkörei Hatalommal visszaélés Előnyszerzés Befolyással üzérkedés Hivatali, gazdasági, közbeszerzési korrupció Kölcsönös szívességek hálózata

Korrupció ellenszerei Büntetőjog, mint ultima ratio Erények – társadalmi felelősség (a szövet felfeslik valahol…) Megelőző intézkedések igazgatási-szervezési belső ellenőrzés INFORMÁCIÓSZABADSÁG – társadalmi kontroll (pl. Áht. 15/. § - közbeszerzések értékhatárhoz kötött nyilvánosságáról, Ptk. üzleti titokra vonatkozó szabályai

5.3 Antidiszkrimináció és esélyegyenlőség

Egyenlő bánásmód „Az Országgyűlés elismerve minden ember jogát ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen, azon szándékától vezérelve, hogy hatékony jogvédelmet biztosítson a hátrányos megkülönböztetést elszenvedők számára, kinyilvánítva azt, hogy az esélyegyenlőség előmozdítása elsősorban állami kötelezettség, tekintettel az Alkotmány 54. § (1) bekezdésére, 70/A. §-ára, valamint a Köztársaság nemzetközi kötelezettségeire és az európai közösségi jog vívmányaira a következő törvényt alkotja (…)”

Egyenlő bánásmód 7. § (1) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti: a közvetlen hátrányos megkülönböztetés, a közvetett hátrányos megkülönböztetés, a zaklatás, a jogellenes elkülönítés, a megtorlás, valamint az ezekre adott utasítás. EMBERI MÉLTÓSÁG - TISZTELET

Egyenlő bánásmód Intézményrendszer: Ombudsman – nyilvánosság fegyverével Egyenlő Bánásmód Hatóság Polgári peres eljárás – személyiségi jogvédelem

5.4 Átláthatóság, nyilvántartás és adatvédelem a közigazgatásban

A múlt – nemzetközi I. információszabadság Jog a tudásra – 1640 Anglia A hivatalos iratok megismerésének joga – 1766 Svédország Az államkiadások átláthatósága – 1789 Franciaország Sajtó és véleményszabadság – 1848 Magyarország Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948 Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950 A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966 Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének 854. számú ajánlása – 1979 (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000) Az Európai Parlament és Tanács Elektronikus Információszabadság Irányelve - 2003

A múlt – nemzetközi II. adatvédelem Right to privacy - Warren and Brandeis tanulmánya 1890 USA Zivilgesetzbuch 1911 Svájc (általános személyiségi jog védelme) Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata – 1948 Az Emberi Jogok Európai Egyezménye – 1950 A Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya – 1966 OECD Adatvédelmi Irányelve – 1980 (közös nevező Európa és USA között) Az Európa Tanács adatvédelmi Egyezménye – 1981 (gépi feldolgozás) A Német szövetségi Alkotmánybíróság határozata – 1983 (információs önrendelkezési jog) Az Európai Parlament és a Tanács Adatvédelmi Irányelve – 1995 (adatok szabad áramlása) (Az Európai Unió Alapjogi Chartája – 2000)

Jogszabályi környezet Alkotmány A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv.) Az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. Törvény Ágazati jogszabályok: - A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény - A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) stb. Büntető Törvénykönyv Szabálysértési kódex Államháztartási törvény Titoktörvény Polgári törvénykönyv Alkotmánybíróság határozatai Bírósági esetjog Az adatvédelmi biztos esetjoga

Alapelvek Magyarország alapjogként ismeri el a személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismerhetőségéhez fűződő jogot Információs önrendelkezési jog: biztosítja az egyén átláthatatlanságát (pontosabban csak a szükséges mértékű átláthatóságát), magánélet védelme – emberi méltósághoz fűződő jog Információszabadság: biztosítja az állam átláthatóságát, az állam ellenőrzését – véleménynyilvánításhoz való jog Alkotmányos alapjogok korlátozhatósága – szükségesség, arányosság, alkalmasság követelménye

Alapfogalmak – az Avtv alapján I. személyes adat: bármely meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel – érintett - kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. A személy különösen akkor tekinthető azonosíthatónak, ha őt név, azonosító jel, illetőleg egy vagy több, fizikai,fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző tényező alapján azonosítani lehet; kiemelt csoport a különleges adat közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő, valamint a tevékenységére vonatkozó, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől

Alapfogalmak – az Avtv alapján II. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli adatkezelés: az adatkezelés az adatvédelmi törvény alkalmazásában az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy műveletek összessége; adatkezelésnek számít a fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők rögzítése is

Az adatkezelés jogalapja Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul (különleges adat esetében írásban), vagy törvény vagy – törvény felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben – helyi önkormányzat rendelete elrendeli (különleges adat esetében ez utóbbi nem) törvény közérdekből – az adatok kifejezett megjelölésével – elrendelheti a személyes adat nyilvánosságra hozatalát; egyéb esetben hozzájárulás szükséges, kétség esetén vélelem a nem mellett közszereplés esetén a hozzájárulást vélelmezni kell A személyes adatok védelméhez fűződő jogot és az érintett személyiségi jogait – ha törvény kivételt nem tesz – az adatkezeléshez fűződő más érdek, ideértve a közérdekű adatok nyilvánosságát is, nem sérthetik.

Az adatkezelés célhoz kötöttsége Személyes adatot csak meghatározott célból, jog gyakorlása vagy kötelezettség teljesítése érdekében lehet kezelni. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig.

Közérdekű adatok nyilvánossága (Avtv) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. E szervek rendszeresen elektronikusan vagy más módon közzéteszik, továbbá erre irányuló igény esetén elektronikusan hozzáférhetővé teszik a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb - így különösen a hatáskörükre, illetékességükre, szervezeti felépítésükre, szakmai tevékenységükre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokukban lévő adatfajtákra és a működésükről szóló jogszabályokra, valamint a gazdálkodásukra vonatkozó - adatokat. A tájékoztatás módját, a vonatkozó adatok körét jogszabály is megállapíthatja.

Kivételek I. A szerveknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse, kivéve, ha az adatot törvény alapján az arra jogosult szerv állam- vagy szolgálati titokká nyilvánította, illetve ha az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján minősített adat, továbbá, ha a közérdekű adatok nyilvánosságához való jogot - az adatfajták meghatározásával – törvény - honvédelmi - nemzetbiztonsági - bűnüldözési vagy bűnmegelőzési - központi pénzügyi vagy devizapolitikai érdekből; - külügyi kapcsolatokra, nemzetközi szervezetekkel való kapcsolatokra; - bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásra tekintettel korlátozza.

Kivételek II. A szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - a nyilvánossághoz fűződő érdeket mérlegelve - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti. A döntés megalapozását szolgáló adat megismerésére irányuló igény – a 10 éves időtartamon belül - a döntés meghozatalát követően akkor utasítható el, ha az adat megismerése a szerv törvényes működési rendjét vagy feladat- és hatáskörének illetéktelen külső befolyástól mentes ellátását, így különösen az adatot keletkeztető álláspontjának a döntések előkészítése során történő szabad kifejtését veszélyeztetné.

A közérdekű adatok nyilvánossága a Ket-ben A hatóság bárki számára hozzáférhetővé teszi azokat a döntéseket, amelyeket: állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy ügyfélnek e tevékenyégével kapcsolatban hozott; közérdekű keresetindítással meg lehet támadni; az adott tevékenységgel összefüggésben a hatásterületen élő lakosság jelentős részét érintő ügyben hozott; a fogyasztók, illetve a munkavállalók munkavédelmi, munkabiztonsági jogait közvetlenül érintő ügyben hozott; az épített és természeti környezetet, illetve a kulturális örökség állapotát jelentősen befolyásoló tevékenységgel kapcsolatos ügyben hozott; korlátozottan rendelkezésre álló természeti erőforrások elosztásáról, illetve felhasználásáról hozott; olyan ügyekben hozott, amelyekben az ügyfél számára kizárólagos vagy különleges jogot biztosított; törvény rendelkezései szerint hozzáférhetővé kell tenni.

Elektronikus információszabadság Elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény közzétételi kötelezettség: - valamennyi közfeladatot ellátó szerv működésével kapcsolatos adat - jogalkotási tervek, jogszabálytervezetek nyilvánossága - Magyar Közlöny - Legfelsőbb Bíróság és ítélőtáblák határozatai

Mit követel az adatvédelmi jog az adatkezelőtől? Két dolgot: A személyes adatokon végzett műveletek feleljenek meg a jogszabályi előírásoknak A személyes adatok kezelése törvényes cél érdekében történjen Utóbbit is jogszabály írja elő, de érdemes a két követelményt külön számon tartani Ezt a különválasztást a magyar adatvédelmi jog sajátosságai miatt is érdemes megjegyezni, mert bár az adatkezelés jogalapja végső soron a magyar szabályok szerint is a célhoz kötöttség követelménye, de a jogi formakényszer miatt (törvényi szabályok előírása) azt eredményezi, hogy sokszor csak a formális szabályok érvényesülését tartják szem előtt az adatkezelők, megfeledkezve a lényegről

Adatvédelemért felelős intézményrendszer Belső adatvédelmi felelősök Adatvédelmi biztos Hatóságok Bíróság A BAF-ok nem hízelgésből vannak az első helyen, hanem valóban kulcsszerepet töltenek be. Hatóságra példa: Nemzeti Hírközlési Hatóság

Belső adatvédelmi felelős helyzete és feladatai Az adatkezelőtől függetlennek kell lennie Adatkezelést érintő döntések meghozatalában részt vesz Elősegíti az érintettek jogainak gyakorlását Ellenőrzi a jogszabályok és belső szabályzatok megtartását Bejelentéseket vizsgál Adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot készít Belső adatvédelmi nyilvántartást vezet Adatvédelmi ismereteket oktat Az ellátásszervező köteles külön adatvédelmi felelőst kinevezni A függetlenség lehet külső vagy belső függetlenség – minden szervezetben meg kell vívnia a maga harcát a függetlenség kiharcolása érdekében. El kell kerülni, hogy adatkezelési műveletek végrehajtásában vegyen részt a BAF. Ez a szerepével összeférhetetlen. Az Avtv. 31/A. § (2) bekezdésének c) pontja alapján az adatkezelőt vagy feldolgozót a jogszabályok megtartására hívhatja fel. Értelemszerűen magát nem tudja erre felhívni, illetve el sem jutna odáig, hogy jogszabály-sértést állapítson meg. Az adatkezeléseket érintő döntések meghozatalában való részvétel azt jelenti, hogy bizalmi pozícióban van. Ha például új biztonsági eszközöket telepítenek (pl. a telephelyet bekamerázzák), akkor a BAF már a döntéshozatal fázisában résztvevő. Nem csak a panaszokat fogadja, hanem elébe mehet azoknak a helyzeteknek, amelyek panaszokat generálhatnak. Érintetteknek tanácsokat, gyakorlati segítséget nyújt. Közvetítő szerepet is betölthet, kisebb sérelmekből adódó nézeteltérések elsimításában ideális szerepet tölthet be A jogszabályok és belső szabályzatok érvényesülésének ellenőrzése csak akkor lehetséges, ha a BAF a szervezet minden tevékenységével tisztában van, és az egyes feladatokhoz kapcsolódó adatkezeléseket is ismeri, azokhoz hozzáférhet. A szervezetnek tehát a BAF-ot mindenhova be kell engednie, minden információhoz oda kell engednie annak érdekében, hogy az adatvédelmi jognak megfelelő működést lehessen garantálni. A mindenhez való hozzáférés a belső adatvédelmi nyilvántartás vezetéséhez és naprakészen tartásához is szükséges – ha van kérdés, meg kellene beszélni, hogy mi van benne! Puskázni lehet az ABI honlapjáról. Oktatási tevékenység – kreativitást és belső elfogadottságot igényel, illetve teremhet

Az adatvédelmi biztos Ellenőrzi a jogszabályok megtartását Bejelentéseket vizsgál (főként panaszokat) Adatvédelmi nyilvántartást vezet Törvények egységes értelmezésének és alkalmazásának elősegítése (ajánlások) Jogszabály-tervezeteket véleményez Előzetes ellenőrzést végezhet Magyarországot képviseli az EU-ban Titokfelügyeletet lát el A lista hasonló a BAF feladatainak felsorolásához, azzal a különbséggel, hogy országos méretekben végzi tevékenységét. Nagy számban érkeznek hozzánk konzultációs beadványok, amelyek alapvetően az adatkezelőktől érkeznek az iránt érdeklődve, hogy egy adott helyzetben mi a teendőjük, hogyan járjanak el. Ezek az ügyszámot egyrészt jelentősen megemelik, ugyanakkor elébe mennek számos panasznak, ezért mindenki jól jár ezzel az előzetes szűrővel. Mindenkit arra bíztatunk, hogy ha a jogszabályok és az adatvédelmi biztos korábbi állásfoglalásai, ajánlásai nem adnak egyértelmű iránymutatást, forduljon bátran a hivatalhoz. Jogszabály-véleményezés: kötelezően ellátandó feladat, előzetes szűrő. A jogalkotó néha kibújik e kötelezettség alól. Előzetes ellenőrzés: gyakorlatilag holt szabály, talán kettő volt eddig. Kívánatos lenne szélesebb körű alkalmazása Titokfelügyelet – állam- és szolgálati titokra vonatkozó hatáskör. Az ügyteher nem jelentős részét teszik ki az ilyen ügyek, ugyanakkor érdekes területet képez.

Hatósági jogkör A klasszikus ombudsmani szereptől idegen Európai uniós harmonizációs kötelezettségünk volt ezt beépíteni Határozatban rendelheti el az adatok zárolását, törlését, megsemmisítését, külföldre továbbításának felfüggesztését Határozata bíróság előtt támadható meg A biztos hatósági jogkörével ritkán él – súlyos és nyilvánvaló jogsértés esetén kerülhet sor alkalmazására. Ugyanakkor ha alkalmazza, a bíróság előtti megtámadás sok sikerrel nem kecsegtet. Pl. Philip Morris ügye Érdemes egy rövid pillantást vetni az érintett helyzetére és jogaira, mielőtt az általános részt lezárjuk.

Az érintett helyzete Ő az adatkezelés alanya Hozzájárulást ad, vagy róla rendelkezik a törvény Ha ő maga kezdeményezi az eljárást, személyes adatai kezeléséhez vélelmezetten hozzájárul Alany marad mindvégig, nem válhat a jogviszony „tárgyává” . Méltóságát védeni kell, hiszen ez áll az adatvédelem középpontjában Speciális eset: Avtv. 6. § (4) bek. - nagyszámú érintettől lehetetlen beszerezni a hozzájárulást, ezért a tájékoztatás a nyilvánosság útján biztosított (pl. történelmi kutatás)

Az érintett jogai Tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről A pontatlanul nyilvántartott adatok helyesbítését kérheti Adatai törlését kérheti Az adatok nem törölhetők, ha az adatkezelést jogszabály rendeli el Tiltakozhat személyes adatai kezelése ellen Megilleti a „meg nem ismerés joga” A belső adatvédelmi felelőshöz, vagy az adatvédelmi biztoshoz fordulhat panasszal Bírósághoz fordulhat Kártérítést követelhet A tájékoztatást 30 napon belül meg kell adni. Csak nagyon szűk körben korlátozható a tájékoztatás megadása, például akkor, ha annak megadása honvédelmi, vagy éppen a bűnüldözés érdekeit veszélyezteti. Az, hogy egy adott adatszolgáltatás a bűnüldözés érdekét sérti-e, a bűnüldöző szerv tud eligazítást adni. Kétség esetén tehát tőle kell iránymutatást kérni. De főszabály szerint a tájékoztatás nem utasítható vissza és nem korlátozható. Elutasított kérelem – erről az adatvédelmi biztost tájékoztatni kell!! ÉRDEKESSÉG: adattovábbítási nyilvántartás 5, illetve 20 éven belül nem törölhető. Ez az érintett érdekét szolgálja, ugyanakkor többlet-adatkezeléssel jár. Avtv. 12. § (1) bek. utolsó mondata A tiltakozási jog szintén az uniós jogharmonizációs kötelezettségnek való megfelelés érdekében került be az Avtv-be. A 16/A. § valójában üres norma, ugyanis a jogalap hiányában folytatott adatkezelés a tiltakozástól teljesen függetlenül jogszabály-ellenes. Számon tarthatjuk, mint az érintett egyik jogát, jó tudni róla, de arról is, hogy gyakorlati jelentősége nincsen. Ha az érintett az adatvédelmi biztoshoz fordul, feltehetően hatékonyabb eljárásra számíthat.

Adatvédelmi nyilvántartás I. „a nyilvántartások nyilvántartása” Bejelentési kötelezettség az adatkezelés megkezdése előtt: az adatkezelés célját; az adatok fajtáját és kezelésük jogalapját; az érintettek körét; az adatok forrását; a továbbított adatok fajtáját, címzettjét és a továbbítás jogalapját; az egyes adatfajták törlési határidejét; az adatkezelő, valamint az adatfeldolgozó nevét és címét (székhelyét), a tényleges adatkezelés, illetve az adatfeldolgozás helyét és az adatfeldolgozónak az adatkezeléssel összefüggő tevékenységét; a belső adatvédelmi felelős nevét és elérhetőségi adatait. A jogszabályban elrendelt adatkezelést a szabályozás tárgya szerint feladatkörrel rendelkező miniszter, hatáskörrel rendelkező központi államigazgatási szerv vezetője köteles bejelenteni. Nem keverendő a belső adatvédelmi nyilvántartással!

Adatvédelmi nyilvántartás II. Nem kell bejelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba azt az adatkezelést, amely az egészségügyi ellátásban kezelt személy betegségére, egészségi állapotára vonatkozó személyes adatokat tartalmaz, gyógykezelés vagy az egészség megőrzése, társadalombiztosítási igény érvényesítése céljából; a hatósági, az ügyészségi és a bírósági eljárás által érintett személyeknek az eljárás lefolytatásával kapcsolatos személyes adatait tartalmazza; Az adatvédelmi biztos a nyilvántartásba vételt megelőzően előzetes ellenőrzést végezhet új adatállomány feldolgozását vagy új adatfeldolgozási technológia alkalmazását megelőzően – többek között - országos hatósági adatállományok esetén.

Az adatvédelmi biztos kapcsolódó ügyei munkaköri leírás megismerhetősége önkormányzati képviselő-testületi ülések jegyzőkönyveinek nyilvánossága betekintés a pénztárkönyvbe előkészítő iratok nyilvánossága javadalmazások nyilvánossága fogyasztóvédelemhez kapcsolódó ügyek nyilvánossága képviselők adatkérése Ajánlások fogyasztók jogait érintő adatok nyilvánosságáról közfeladatot ellátó személyek feladatkörével összefüggő személyes adatainak nyilvánosságáról

Köszönöm a figyelmet! dr. Péterfalvi Attila c. egyetemi tanár, hivatalvezető Országgyűlési Biztos Hivatala peterfalvi@obh.hu