A szociális munka elméletek főbb jellemzői-V. Kognitív elméletek Malcolm Payne: Modern Social Work Macmillan Press Ltd, 1991( )

Elméleti bázis Kognitív pszichológia és szociális tanulás Az emberek viselkedését közvetlenül a gondolkodás irányítja Goldstein kiinduló pontjai  Az emberek legjobban úgy ismerhetőek meg, ha saját céljaikat követő cselekvéseiket megfigyeljük  Az emberek az őket körülvevő realitásokról a korábban tanultak alapján saját verziót alkotnak  Az emberek saját életükről „bizonyosságaik” birtokába alkalmazkodás segítségével jutnak

 Az alkalmazkodást befolyásolja az észlelő én: a saját magunkról alkotott kép arról, hogy hogyan érzékeljük a külvilágot  Az emberi észlelés és tanulás cselekvő módon tranzakciókban zajlik, ahol a cselekvő és környezete között a hatások kölcsönösek  Rendszerelmélet

Az emberi cselekvések módjai Alkalmazkodás: a külvilágra reagálva születik meg a saját cél és cselekvés Változatlanságra törekvés: saját egyensúlyát védi, a külső hatásokat igyekszik kizárni Behódolás: külső célokat követ A cselekvések a fentieket követve mindig egyedi módon, személyre jellemzően valósulnak meg

Goldstein jólét fogalma Jólét=egyensúly az alábbi három tényező között: Én-kép(lét) Önészlelés(tanulás) Szabályozó én(illeszkedés) A szociális problémák eredete: Konfliktus a fenti tényezők között.

A konfliktusok típusai  Az én-kép és az aktuálisan észlelt én közötti (pl életkor változása, fogyatékossá válás )  A szabályozó én és az észlelt én között: a körülmények nem engedik a célok követését, ez frusztrál; nincs elég motiváció és/vagy hit, hogy változtassunk  Az én-kép és a szabályozó én között: énképünk szemben áll értékeinkkel és hitünkkel

A szociális munka feladata  A konfliktusokhoz való viszonyulásunk határozza meg kapcsolatunkat a külvilággal.  Az alkalmazkodás változásokat hoz. A tervezett változások jobb alkalmazkodást eredményeznek. A szociális munkások feladata: a változások tervezésében segíteni a klienseket, ez= a problémamegoldás megtanításával, megtanulásával.

A tanulás formái Stratégiai tanulás: tudás és készségek elsajátítása Taktikai tanulás: a napi nehézségekhez történő alkalmazkodás Beilleszkedő tanulás: az én lehetőséget ad a külvilágról alkotott kép megváltoztatására, miközben teljesíti életfeladatait

A kliensek tanulási szintjei 1. Megkülönböztető tanulás: a kliensek egyre érzékenyebbek, és egyre több tudást szereznek problémáikról és a külvilágról saját közegeikben 2. Fogalmi tanulás: a kliens szinonimákat és eszméket tanul meg, melyeket használ a kommunikációs folyamatban 3. A törvényszerűségek tanulása: figyelembe veszi az én-képet és az értékeket 4. Problémamegoldás: a kliens új módon oldja meg környezetében problémáit

A kliensek tanulásának fejlesztési módjai  Úgy megerősíteni a klienst, hogy élete történéseinek olyan aspektusai is felszínre kerüljenek, amelyek eddig nem voltak ismertek számára  Olyan területeken növelni a kliens öntudatát, amelyek nem voltak számára ismertek, vagy amelyeket elkerült  Ráirányítani a figyelmét azokra a területekre, melyet tisztázatlanok, zavarosak, kiszűrni az irreleváns észleléseket

 Segíteni a klienst, hogy felülvizsgálja a külvilág és a saját mintáit, és azt, hogy ezek hogyan befolyásolják egymást  Bátorítani, ha tanulásában hirtelen ugrásokat tesz  Bátorítani a klienst, hogy vezessen naplót, hogy élete részleteit megérthesse és érzékelje a gondolatai és érzései közötti kapcsolatot  A házi feladatok és gyakorlatok megerősítik a különbségtételt/árnyalást a mindennapokban és bátorságot adnak a kliensnek hogy éljen vele

A segítés eszköze: a kommunikáció A szociális munkásnak meg kell tudnia: hogyan vélekedik önmagáról a kliens milyen szimbolikus feltevései vannak a világról és arról, hogy azok hogyan működnek gondolkodási stílusát; azt, hogy mennyire konkrét és kreatív személyes felelősségét: azt, hogyan magyarázza a vele történteket Milyen érzései vannak személyes élettörténetének eseményeivel kapcsolatban

A szociális munkás célja a segítésben A kliens konvergens gondolkodásnak fejlesztése, a divergens gondolkodás elérése.

Alkalmazott stratégiák a szociális munka céljának elérésében Részletezni a jelentéseket- a kliens kitágítja gondolatait és elképzeléseit, a rossz gondolatok feltörnek Képalkotó gondolkodás- a kliens látja, hogyan működik gondolkodása; szerepjáték, vagy részletes elemzése a történéseknek, amelyben a szociális munkás megmutatja, mi okozza a problémát

A szituációk dialektikus megfordítása, amelyekben a kliens lehetőséget kap, hogy más nézőpontot találjon A helyzetet meghatározó jellemzők megváltoztatása: segíteni a klienst, hogy a megteendő dolgokat más módon szemlélje

A szociális munkás gyakorlati feladatai Feltárás Biztonságos tanuló és gyakorló környezet biztosítása „Tanítás”/korrekció/fejlesztés A környezeti változások támogatása/kiemelés a környezetből Lehetőségek biztosítása a kliensnek, hogy új fejlettségi szintjének megfelelő lehetőségei legyenek