E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Életminőség és kiváltási stratégia

2 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R A gondoskodástól a támogatásig Standard kínálat helyett segítő intézkedések A végletekig differenciált speciális rendszer helyett integrált, közösségi alapú ellátások rendszere Deficitorientált szemlélet helyett a fogyatékosság szociális konstrukcióként értelmezése, ennek következményeire, az individuális szükségletekre figyelés, a „sikeres hétköznapok” szociális-gazdasági keretfeltételeinek megteremtése

3 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R A gondoskodástól a támogatásig Tartós elhelyezés helyett felkészítés az egyre kisebb támogatást igénylő következő, akár ambuláns szolgáltatásokra Normatív támogatás helyett személyes költségvetés A szakemberek irányítása helyett az érintettek rendelkezési kompetenciáinak elismerése és fejlesztése Normalizáció helyett integráció / inklúzió

4 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Az integráció szintjei Téri integráció: a fogyatékos embereket ellátó intézmények földrajzi vagy fizikai értelemben vett közelsége a társadalom szokásos intézményeihez, szervezeteihez, közösségeihez Funkcionális integráció: a fogyatékos ember különböző szükségleteit nem külön, speciális szolgáltatásokkal, hanem környezete megfelelő többségi intézményeiben és közösségeiben elégítheti ki Szociális integráció: a fogyatékos ember közvetlen társas környezetének keretein belül zajló kapcsolatok kielégítő működése

5 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Az integráció szintjei Perszonális integráció: a fogyatékos ember számára különösen fontos személyekkel, családtagokkal, barátokkal együtt alkotott, az életkornak megfelelő privát szféra megléte Társadalmi integráció: az önálló döntési jogok gyakorlásának lehetősége, a fogyatékos ember törvényes állampolgári jogainak, igényeinek és felelősségvállalásának biztosítása

6 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Az integráció szintjei Organizatorikus integráció: a fenti szintek megvalósulását elősegítő szervezeti formák és struktúrák összessége: általában a többségi ellátás szolgáltatásaihoz való hozzáférés, s csak ezek hiányában vagy különleges esetben a speciális, de a többségi intézmények mintájára kialakított szolgáltatások biztosítása (Nirje 1994)

7 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Mit értünk minőségen? a gyakorlatra vonatkozó minőségi standardok szükségessége költségek csökkentése vs. szakmai standardok szociális szolgáltatások folyamatos evaluációja és színvonalának javítása a minőség megítélésének kritériumai, az egyes szereplők eltérő szempontjainak összeegyeztetése

8 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Mit értünk minőségen? hatástanulmány: azt vizsgálja, eléri-e az adott szolgáltatás a kitűzött célokat költséghatékonyság-elemzés: hasonló típusba tartozó szolgáltatások egybevetése a költségigény és a megtérülő haszon mentén elviselhetőségi tanulmány: a kínálatok és intézkedések lehetséges mellékhatásainak, a rendszer egyensúlyára gyakorolt következményeit nézi minőségelemzés: mennyiben teljesíti az adott szolgáltatás az előzetesen leírt minőségi standardokat (Heiner 1986)

9 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Mit értünk minőségen? „…valamely termék vagy szolgáltatás tulajdonságainak vagy ismérveinek összessége abban a vonatkozásban, hogy az mennyire képes bizonyos lefektetett vagy előfeltételezett követelményeknek eleget tenni” (DIN-ISO 9004/8402)

10 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Mit értünk minőségen? struktúraminőség: a materiális és környezeti feltételek, illetve a személyi struktúra tulajdonságai: tárgyi, pénzügyi és technikai ellátottság, szervezeti folyamatok és adminisztratív szabályozások, a szolgáltatás beágyazódása a regionális infrastruktúrába, ingatlan és környezet jellemzői, személyi források, szakember-ellátottság, képzettség és fluktuáció

11 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Mit értünk minőségen? folyamatminőség: a strukturális feltételek nyújtotta keretek közti működés funkcionális vizsgálata az individuális életminőség szempontjából eredményminőség: mennyiben nyújt az adott szolgáltatás a szakmai standardoknak megfelelő kínálatot, mennyiben szolgálja az individuális életminőséget, vagyis az objektív feltételekkel való szubjektív megelégedettséget

12 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Szükségletek és kínálatok Egy példa az önértékelésen alapuló minőségfejlesztésre: Schwarte – Oberste- Ufer: LEWO Soros Alapítvány, Kitagolás program 1999.

13 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R A szociális rehabilitáció irányelvei Szükségletorientáltság Önrendelkezés Az imázs javítása Életkornak és kultúrának való megfelelés Az integráció támogatása Partneri viszony és tisztelet Individualizáció A szerepkörök kitágítása A kompetenciák fejlesztése Fejlődésorientáltság Jogok és védelem A különleges sérülékenység figyelembe vétele

14 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R 7 munkaterület, 33 tárgykör 1. A lakóhely, a lakás berende- zése és kialakítá- sa 2. A minden- napok felépítése, kínálatai és tevékeny- ségei 3. Együtt- élés 4. Nem-pro- fesszionális kapcsolatok és szociális hálók 5. Jogok és védelem 6. A munka- társak vezetése 7. Szervezet- fejlesztés

15 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R

16 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R A legjelentősebbnek ítélt (<1,5) tárgykörök rangsora

17 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Az önkormányzati és civil intézmények által legfontosabbnak tartott tárgykörök

18 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Felhasználói mutatók

19 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Kínálati mutatók

20 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Profilok összehasonlítása

21 E Ö T V Ö S L O R Á N D T U D O M Á N Y E G Y E T E M B Á R C Z I G U S Z T Á V G Y Ó G Y P E D A G Ó G I A I K A R Változó szükségletek ↓ változó intenzitású segítség