Az értelmileg akadályozott fiatalok csoportalakulása és csoportfejlődése Készítette: Molnár éva csilla Szociális munka (BA) - diakónus (ba) Károli gáspár református egyetem tanítóképző főiskolai kara Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A kutatás célja Értelmileg akadályozott fiatalok életében a csoport és a közösség fontosságának vizsgálata. A közösségformálás segítése (játéktervezet összeállítása). „Nem örül a doppinggal elért világcsúcsnak, De együtt örül a fogyatékos kisfiúval, Aki szája szélén csorgó nyállal, nagy erőfeszítésekkel Társának tudja dobni a labdát.” Fabiny Tamás: Egy-korintus-tizenhárom (részlet) Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Hipotézis 1. A csoportalakulás, csoportfejlődés folyamatának eltérései; 2. A csoportalakulás és csoportfejlesztés lehetőségei; 3. A fejlesztés lehetséges következményei. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Az értelmileg akadályozottság- elméleti összegzés Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Az értelmi fogyatékosok IQ szerinti osztályozása (World Helth Organization 1968) WHO felosztása IQ érték Enyhe (mild) értelmi fogyatékosság 50-70 Középsúlyos (moderate) értelmi fogyatékosság 35-50 Súlyos (severe) értelmi fogyatékosság 20-35 Legsúlyosabb (profaund) értelmi fogyatékosság 0-20 Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Az értelmileg akadályozott fiatalok általános fejlődési jellemzői A meglassult fejlődési ütem és fejlődési zavar kihat az egész fejlődés folyamatára. A külső megjelenés eltérései; A kognitív működés sajátosságai; A szocializációs és önkiszolgáló tevékenység fejlődési sajátosságai; Az értelmileg akadályozott serdülők és fiatalok serdülése elhúzódó. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Az értelmileg akadályozott fiatalok általános fejlődési jellemzői A hormonális változások következményei; A szociális fejlődés korlátozott volta ellenére megjelennek a bírálat és az önbírálat csírái, és bizonyos szintű feladattudat is kialakul. Erősödik az én tudat, csoporttudat és a valahova tartozás élményének igénye. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A csoportalakulás folyamata Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Általános csoportfejlődési modell Tájékozódás, találkozás szakasza Strukturálódás Munkafázis Eredmények felmutatása Elkülönülés Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A felmérés körülményei: A kérdőív A kitöltők Értelmileg akadályozott fiatalok csoportalakulása és fejlődése (felmérés) A felmérés körülményei: A kérdőív A kitöltők 20 csoport belső hálózati rendszerének adatai Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Az értelmileg akadályozott fiatalok csoportjai csoportszám létszám 3 5 4 6 8 9 2 16 12 1 13 14 Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A felmérés eredményeinek elemzése Az adatok elemzésének területei: A csoport mely fázisban tart a csoportalakulás szempontjából; A csoportban lévő szerepek; A vezetői stílus. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A csoportalakulás első fázisának (tájékozódás-találkozás) időtartama csoportszám időtartam 6 2 hónap 5 3 hónap 4 6 hónap 2 Nem tudja Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A csoportalakulás második fázisának (struktúrálódás) időtartama csoportszám időtartam 2 Jelenleg is tart 3 4 hónap 4 8 hónap 9 hónap 5 10 hónap Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A csoportalakulás harmadik fázisának (munkafázis) időtartama csoportszám időtartam 3 Nincs adat 6 Jelenleg is tart Egy tanév 4 14 hónap Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Szerepkategóriák egy csoporton belül Önirányultságú szerepek Függőség 8 Kitérés 7 Ellenszegülés 12 Párképzés 6 Rivalizálás 12 Kilépés 4 Feladatra irányuló szerepek Kezdeményezés 12 Kritikai tisztázás 5 Információkérés 13 Összegezés 5 Információadás 11 Csoportfenntartó szerepek Összhangteremtés 17 Kognitív serkentés Bátorítás 14 Feszültségoldás 15 Kompromisszumkeresés 10 Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Vezetői stílus Jó hangulat: 7 Mindenki tudjon a másikról: 5 Fegyelem legyen: 0 A munkára való összpontosítás: 8 Lelki gondozás: 6 Mindenki szerepet kapjon: 9 Biztonságos légkör: 10 Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Csoportfejlődés nehézségei Válaszadók száma Veszélyfaktor 11 Passzivitás 7 Alcsoportképződés 5 Túlzott függés Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

A felmérés eredményeinek hasznosítási lehetőségei A szociális viselkedés hatékonysága nagymértékben függ a szociális készségek készletének gazdagságától, fejlettségétől; A felmérésből kiderül, hogy a közös élményeknek, beszélgetéseknek mekkora ereje van a csoportok életében. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Játékos foglalkozások ajánlása a csoportalakulás és csoportfejlődés segítéséhez Az értelmileg akadályozott fiatalok játéktevékenysége jelentősen eltér az átlagostól, de hasonló jelentőséggel bír. A közös játék által megtanulják, hogyan kell rendezett módon aktívnak lenni, a dologra vagy társa figyelni, a cselekvésben tudatosan részt venni, bizonyos célokat elfogadni és azok elérésére törekedni Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Játéktevékenység javaslatok az első csoportfejlődési fázishoz A tájékozódás és a találkozás szakasza A legfontosabb cél a másik megismerése és megszokása, illetve a jó légkör kialakítása. Reggeli kör Körjátékok a megismerés jegyében Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Játéktevékenység javaslatok a második csoportfejlődési fázisra A strukturálódás fázisa. Kiemelten nagy hangsúly van a csoportvezetőn. Szerepharcok is ekkor kezdődnek, és folynak le. Ekkor kell konfliktuskezelési stratégiákat kidolgozni. A legcélszerűbb különböző szerep- és szituációs gyakorlatokat játszani. Ezekben a játékfajtákban együttesen jelenik meg a szociális tanulás, a kommunikáció igénye, a zene és a mozgás Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Játéktevékenység javaslatok a harmadik csoportfejlődési fázisra A munkafázis szakasza. Az együttműködés és a feladatorientáltság jellemző. A közös munka is együttes élményt eredményezhet. A csoportfejlődés egyensúlyának fenntartása érdekében az előző szakaszokban javasolt játéktevékenységek továbbra is alkalmazhatók. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Összegzés Az értelmileg akadályozott fiatalok személyiségfejlődésének, komfortérzetük javításának meghatározó színtere a csoport. A hasonlóságok és különbségek léte részben bebizonyosodott. Az eltérések a csoportfejlődési szakaszok területén észlelhetők elsősorban. Hasonlóságok vannak viszont a csoportban jelentkező csoportszerepek területén. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Összegezés A környezet és körülmények diktálta szituációs helyzetek változásaira minden csoporttag reagál, így a kialakult szerepek, státuszok folyton változnak, alakulnak. Kognitív deficitjükből adódó korlátozottságuk oldásának lényeges színtere lehet a csoportalakítás és csoportfejlődés egyes fázisa, és a fázisok fejlesztésének következetes segítése. Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara

Köszönöm a figyelmet! Molnár Éva Csilla Károli Gáspár Református Egyetem Tanítóképző Főiskolai Kara