A feladatok alkalmazása Kaposi József kaposij@oki.hu

Általános célok Új oktatási elvárásoknak való megfelelés alkalmazott tudás kompetenciafejlesztés Új tanítási-tanulási eljárások elterjesztése kooperativitás projekt Új mérési, értékelési szempontok érvényesülése eredményesség standardizáció

Kompetencia A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. „Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, készségeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk.” A „mit tudása helyett” „mit kell tudni megcsinálni”. Általános cél: A tanulás megtanulása - egész életen át tartó tanulás.

Kompetencia fejlesztés Feladatok Pedagógusok Életszerű nyitott problémahelyzetek Igazodás a különböző tanulási helyzetekhez Módszerek gazdag választéka

Tájékozódás a térben és az időben Kulcskompetenciák Ismeretszerzés Problémamegoldás Tájékozódás a térben és az időben Kritikai gondolkodás Kommunikáció

Oktatási módszerek Előadás Házi feladat Kiselőadás (tanuló) Kooperatív módszerek Magyarázat Megbeszélés Szemléltetés Szerepjáték Vita Projekt (Falus Iván nyomán)

Értékelés - standardizáció Az értékelés kulcselemei Módszeres vizsgálat egy program működéséről, eredményességéről. Az eredmények összevetése a megfogalmazott elvárásokkal javaslattétel a program javításához, fejlesztéséhez. A standardizáció kulcselemei Feladatkészítés (egységesség, megbízhatóság) Javítás, értékelés (összemérhetőség)

A feladatok szerepe Hagyományos felfogás szerint: a tanári magyarázat kiegészítését és a tanulói tudás ellenőrzését szolgálják. Új felfogás szerint: a tanulói tananyag-feldolgozás meghatározó eszközei, valamint a tanórák hatékonyságát (mérés) és a tanulói teljesítmények eredményességét (vizsga) mutatják.

Feladatok szerepe „Ma már általánosan elismert tény, hogy a személyiségnek szinte egyetlen eleme sem fejleszthető a modern gazdaság és társadalom elvárásainak megfelelő szintre a tanulók tevékenységében rejlő nevelési-oktatási lehetőségek felhasználása nélkül.” (Flitner 1992; Bábosik 2004). „Kijelenthető tehát, hogy a személyiségfejlesztő hatások egyik kiemelkedő fontosságú kerete, hordozója a feladat.”

Feladatok fejlesztő funkciói Normaközvetítés Beidegző (szokásformáló) funkció Kortársi interakciókat szabályozó irányító funkció Készségfejlesztő funkckió Képességfejlesztő funkció

A képességfejlesztő funkciók Speciális (pl. tervező, szervező, retorikai) Általános Intellektuális Kommunikációs Cselekvési Szociális Természetesen a feladatok funkciói között megtalálható az ismeretközvetítő funkció is, amelynek érvényesítése tények gyűjtését, elemzését, ezekből következtetések ás általánosítások megfogalmazását kívánja meg a feladatot végző tanulóktól.

Feladattípusok Intellektuális feladatok ismeretfeldolgozó gyakorló ismeretalkalmazó Szociális feladatok kooperációs kommunikatív szociomorális Manuális feladatok manuális gyakorló manuális alkalmazó

Alkotó feladatok szaktárgyi-tudományos tervező-konstruáló szervező irodalmi alkotó médiajellegű alkotó színjátszás képzőművészeti jellegű manuális alkotó zenei alkotó és előadói feladatok

A feladat az új oktatási felfogás „Rubik kockája” Minőség Eredményesség Hatékonyság Tartalmak Módszerek Szereplők

Tananyag-feldolgozás A feladatok funkciói Tananyag-feldolgozás Mérés, értékelés Fejlesztő Gyakorló Mérő Vizsga

Feladatok főbb jellemzői Mérő vizsga Fejlesztő gyakorló Szakértelem Kompetencia Műveltség Tevékenységek Standardizáció EQ IQ

A fejlesztő, gyakorló feladat mint „próbálkozás”, mint heurisztikus tanulás Problémamegoldás Modellalkotás Tájékozódás (térben, időben) Kommunikáció Társas együttműködés Érzelmi intelligencia

A mérő és vizsgafeladat, mint a tudás minőségének mérőeszköze Szakértelem Kompetencia Műveltség Problémamegoldás Modellalkotás Kommunikáció

A feladatok alkalmazás szerinti felosztása Í R Á S B E l I Z Ó L i Fejlesztő Gyakorló Mérő Vizsga

Munkaformák Egyéni Felelet Páros Kiselőadás Csoportos Projekt Í R Á S B E l I Z Ó L i Egyéni Páros Csoportos Felelet Kiselőadás Projekt

Tevékenységközpontú feladattípusok jellemzői Gyűjtés, kiválasztás, kiegészítés Információk, adatok azonosítása Csoportosítás, rendszerezés Megállapítások, meghatározások Probléma- felismerés, megoldás Célok, okok felismerése Általánosítások, magyarázatok Forráskritika Perspektívaváltás

Tanulói tevékenységek (1.) Feladat megértése (utasítás, mondatok) Szövegfolyamban a feladat (a probléma) megoldásához szükséges helyek azonosítása (az egész szöveg gondolatmenetének megértése, az érintett helyek lokalizálása) A vonatkozó szöveghelyek részletes értése Hallott és olvasott tartalom összevetése (kulcsszavak azonosítása, szöveghelyek részletes értése) A feladat megoldása

Tanulói tevékenységek (2.) Kérdések megértése (téma azonosítása, háttérismeret aktivizálása) A feladat (a probléma) megoldásához szükséges szöveghelyek azonosítása (az egész szöveg gondolatmenetének megértése, az érintett helyek lokalizálása) A szükséges szövegrészekből a szükséges információk kiszűrése A feladat (a probléma) megoldásához szükséges információk rendezése A feladat megoldása (szövegalkotás)

Feladattípusok- megbízhatóság ZÁRT NYITOTT feleletválasztás, igaz / hamis, hozzárendelések kiegészítések rövid válasz szövegalkotás

Az új típusú feladatok jellemzői Funkciójuk (fejlesztés- mérés) határozza meg a szakértelemhez és a standardizációhoz való viszonyukat. Valamilyen információforrásból (szöveg, kép, ábra stb.) indulnak ki. Megoldásuk: Különböző szintű és formájú tanulói tevékenységeket igényel, valamint előzetesen kifejlesztett (megtanult) szakértelmet feltételez.

Az információforrások főbb típusai I. Szöveges II. Képi III. Térkép IV. Ábra V. Statisztikai táblázatok VI. Kronológia

Képi források Elsődleges: Korabeli metszetek, festmények, képek stb. Karikatúra, plakát, hirdetés stb. Fényképek Dokumentumfilm Másodlagos: Fotó Festmény Színpadi látvány Film

Térkép Elsődleges: Korabeli térkép Másodlagos: Politikai, katonai, gazdasági, társadalmi, etnikai térkép Vaktérkép Más perspektívájú vagy torzított (kinagyított vagy lekicsinyített) térkép

Ábra Másodlagos: Folyamatábra pl. tőkés termelés kialakulása Kormányzati struktúra pl. kiegyezés Államszervezet vagy parlament felépítése Társadalmi struktúra Egyéb logikai felosztás pl. hatalommegosztás

Statisztikai táblázatok Diagram Grafikon Adatsor Táblázat Kronológia Időbeli Tematikus Egyéb

Gyakoribb feladattípusok 1. 1. Feleletválasztás 2. Igaz-Hamis 3. Igaz-Hamis – Hiányos állításokkal 4. Információgyűjtés- és azonosítás forrás alapján 5. Szövegkiegészítés 6. Ábrakiegészítés, ábrakészítés 7. Térképkiegészítés (térképjelek, települések, magyarázó szövegek stb.) 8. Statisztikai adatok összevetése, összehasonlítása 9. Hibaazonosítás és javítás 10. Okok, célok felismerése 11. Következmények megfogalmazása 12. Magyarázatok értelmezések készítése

Gyakoribb feladattípusok 2. Problémamegoldó közismert témáról ismeretlen témáról új típusú nem szöveges forrásra épülő Elemző átfogó (közismert) témáról részterületet érintő (ismeretlen) témáról forráshalmozó (válogatás, lényegkiemelés)

A jó feladat jellemzői Motivál, tanulásra ösztönöz (ld. A motiváció fajtái: érdekesség, személyesség, humor, beleélés, személyes érdekeltség, értékelés stb.). Lényegi problémát tartalmaz = „takarékos”: megéri dolgozni vele: mind a tanárnak, mind a diáknak a megoldásra fordított erőfeszítés arányos az eredmény értékével. Tárgyi tudást követel a megoldása. Adekvát segítséget ad a megoldáshoz (pl.: elősegíti a problémamegoldást: irányítja , vezeti a diákot a feladat sikeres megoldásában).

A tanuló számára lehetővé teszi a feladat önálló értelmezését: mit kell tenni, mennyi idő alatt, milyen segédeszközzel? ( forrás, térkép). Önálló tevékenységet tesz lehetővé: pl.: időbeosztás, munkatervezés. Átlátható a struktúrája (pl.: se túl sok, se túl kevés információ – ld. A forrás hossza, mennyisége). Megformálás: változatos, vonzó külalakú, olvasható betűméret, a cím megjelöli a témát, pontokban szedve tartalmazza az információt (de nem túl sokban), szignálszavakat kiemelve tartalmaz: rajzold le, számold ki/meg.