A test szerepe a terápiában Ternovszkyné Kutus Katalin Czakó Erzsébet (czazsoo@gmail.com)

A test szerepe a terápiában a gyógypedagógiai terápiában a pszichoterápiában a Nevelési Tanácsadóban (BTMN) kell egy megfelelő testfogalom… megfelelő kapcsolatát kell vizsgálni… (test-lélek kapcsolat)

megfelelő testfogalom… izmok csontok máj agy idegrendszer bőr … sejtek szövetek szervek szervrendszerek (pl. idegrendszer) szervezet (=test) Ha próbálunk rendet csinálni…

megfelelő testfogalom… idegrendszer kiemelt szerepe: kapocs a világ és a test többi része között: begyűjti az információkat (érzékel, észlel – lát, hall, tapint, stb.) lehetővé teszi az adekvát (megfelelő) választ (pl. mozgásos válasz)

megfelelő testfogalom… amelyik test valamilyen formában (önindított / pl. gyógytorna) nem mozog, az elsorvad a test a mozgás által erősödik test idegrendszer mozgás a mozgás a test állapotától függően lehet egyre pontosabb, kifinomultabb azaz a világban való hatékony ténykedésünk egyre érzékenyebb, pontosabb, kifinomultabb eszköze (műszere)

e műszer finomításának egy hatékony gyógypedagógiai eszköze a Delacato-terápia…

test-lélek kapcsolat 1. nincs kapcsolat, különálló entitások (Descartes test-lélek dualizmusa) sztereotip (begyakorlott) cselekvésekkor az elme nem kizárólag az agyban, hanem a kézben, a lábban, a derékban, az egész testben lokalizálható. … A test mint kiterjedt elme funkcionál az észlelésben. (=a kezem megtanulja, hogyan fogja meg a kávéscsésze fülét, nem kell hozzá az agy minden alkalommal) (=embodiment, embodied mind) Ha a testorientált pszichoterápiát készülünk megismerni, kiindulási pontunk lehet, hogy mit mond a tudomány a test-lélek kapcsolatról?

test-lélek kapcsolat 2. Gestalt-terápia, Perls „a mennyiségi változások minőségi változásba csapnak át” „Ahogyan a víz gőzzé válik és elpárolog, amint hőt közlünk vele, a szemmel látható tevékenység úgy alakul az intenzitás csökkenése révén azzá a rejtett, mások által láthatatlan belső tevékenységgé, amit szelleminek, vagy lelkinek nevezünk. De fordítva is igaz: ahogyan lehűlés hatására a gőz vízzé válik, a rejtett, mások által láthatatlan belső tevékenység az intenzitás növekedésével úgy válik megfigyelhető testi tevékenységgé.” A váltás motorja a hatékonyság.

test-lélek kapcsolat 3. Reich, szomato-pszichoterápiák atyja „az emberi lény egésze egy komplex memória, hiszen az ember minden szinten magán viseli saját élettörténete lenyomatait. Az emlékek nem csak az agyban raktározódnak el, hanem a test egészében. Testtartásunk, mozdulataink, hangunk, izom- és izületi elváltozásaink, jellegzetes arckifejezésünk, ráncaink mind a minket ért hatásokról, élményeinkről mesélnek.” megfelelő módszerekkel ezek a történetek visszafejthetők és megmunkálhatók a lelki egészség szolgálatába állíthatók

test-lélek kapcsolat 4. mozgás- és táncterápia (mint szomato- pszichoterápiás módszer) preverbális (=szóelőtti) érzések, emlékek feltárása és feldolgozása testi-mozgásos korrekció különböző érzékleti modalitások összehangolásával (ill. amodális percepcióval) szerzet információk egymásba való átfordítása időbeli lefutás, ritmus, intenzitás mentén integrálva, egy élménnyé fűzve testtudati munka segítségével

átélés koncepció Rogers: „kognitív és affektív folyamatok házassága” Gendlin: amikor megpróbáljuk megérezni a testünket belülről (nem kívülről rátekintve) mindig konkrét tapasztalat („átélés-folyam”) megmarad, mindig visszatérhetünk hozzá, amikor csak kell olyan egyszerű valami, hogy sokszor már azért nehéz észrevenni („mit érzek adott szituációval kapcsolatban”)

átélés-koncepció - alapfogalmak „átélt érzet” adott szituáció, probléma testileg átélt érzete bármiről lehet átélt érzetünk: magunkról egészségünkről kapcsolatunkról tegnap esti számítógép lefagyásról… csak befelé kell figyelni, és próbálni megérteni, hogy mi is pontosan, amit a testünk üzen az adott problémával kapcsolatban – szimbólumot keresni hozzá „átélt váltás” amikor megtaláljuk ezt a szimbólumot (szót, képet, gesztust, stb.) akkor megkönnyebbülünk (esetleg halk sóhaj, vagy könnyek kíséretében)

(példa) „Mi a mostani átélt érzetem azzal kapcsolatban, amikor tegnap este lefagyott a számítógépem? Egy fintor emelkedik ki az érzésből, s olyan szavak jönnek fel hozzá, hogy „bosszantó, irritáló, frusztráló, akadályozott”. Ez utóbbit kimondva (vagy kigondolva) úgy érzem, ez az, ami pontosan illeszkedik az érzéshez, átélem az átélt váltást, arcomról eltűnik a fintor, megkönnyebbülök, jobban érzem magam.”

fókuszolás lépései szabad tér teremtése átélt érzet kibontása (taníthatósághoz kellenek) szabad tér teremtése átélt érzet kibontása fogódzó keresése rezonáltatás tegyél fel kérdést az átélt érzetről (miért/mitől pont ilyen?) megértéssel fogadni, bármilyen válasz érkezik (ha valaki megtanulta, képes lehet rá egyedül / végezheti kísérővel)

gyermekfókuszolás - célok a gyermekek megtanulják/megtanulnak: kapcsolatot teremteni a belső testi tudatosságukkal bevonni a testi átélt érzetet az életükbe hogyan kezeljék és viszonyuljanak a problémáikhoz hogy nem kell letagadni a nehézségeket és gondjaikat, nem kell belefulladni a problémáikba hogy szabad szomorúnak, mérgesnek, ijedősnek lenni, sőt nagyon is jót tesz, ha kimutatják ezeket az érzéseiket hogy hogyan teremtsenek belső szabad teret a problémára vonatkozó testi érzetük kívülre helyezésével úgy, hogy lerajzolják vagy lefestik a problémát vagy ennek testi érzetét bízni saját bensőjükben, ami tudja az igazat és a helyeset hogy képesek kontrollálni az érzelmeiket a kül. helyzetekben a munkájukra jobban koncentrálni segítséget kérni hogyan hallgassák megértően egymást jobban elfogadni egymást (utóbbi kettő csoportos gyermekfókusz esetén)

gyermekfókuszolás – lépések 1. a test érzéki felfedezése Fuss egy kicsit helyben, majd tedd a szívedre a kezed, hogy megérezd, hogyan dobog a szíved. Húzd fel a válladat, amennyire csak tudod, az arcod felé. Szorítsd ökölbe a kezed és érezd, mi történik ez alatt a testedben. Szorítsd össze a fogaidat, mit érzel? Mit érzel belül, amikor hintázás közben nagyon magasra lengsz ki? Figyeld a lélegzetvételedet a kezed a hasadra téve, érezd, hogyan mozog fel és le! Mi történik a bensődben, amikor elképzeled, hogy egy citromba vagy valami nagyon édes dologba harapsz bele?

gyermekfókuszolás – lépések 2 gyermekfókuszolás – lépések 2. figyelemnek a test belsejébe való irányítása Érezd a lábaidat a talajon! Érezd, ahogy ülsz a széken, ahogy a hátadat megtámasztja a támlája! Érezd a légzésedet csukott szemmel, ahogy ki- és beáramlik a levegő! Csinálj csendet legbelül, és ha gondolod, csukd be a szemed! (a gyermekek gyakran nyitott szemmel fókuszolnak)

gyermekfókuszolás – lépések 3. az átélt érzet felfedezése Állj, mint egy fa, és érezd át, hogy mi történik belül a testedben! Érezd magad, mint egy rózsa, mint egy törpe, mint egy óriás! Képzelj el valami kemény dolgot és figyelj arra, amit belül érzel! Valami lágy dologgal is tedd meg ugyanezt! Képzeld el a legkedvesebb háziállatodat! Mit érzel? Képzelj el egy nagyon kedves személyt! Gondolj arra, amikor valamilyen sikered volt!

gyermekfókuszolás – lépések 4 gyermekfókuszolás – lépések 4. megtalált átélt érzet lerajzolása (lemozgása?) érdemes jó érzésekkel kezdeni (milyen színeket érez helyénvalónak?) (milyen mozdulatokat kíván a keze? pl. lágy vonalak / dühödt firkálás) fontos figyelmeztetni, hogy nem az esztétikumra való törekvés kell vezérelje (nem látják mások, önmagának rajzol – s ő úgyis érti, mi miért van) előnyök: így az élmény kívülre helyezhetővé (rossz élményeknél) megszemlélhetővé, újra átélhetővé (jó élmények esetében) válik * fokozatosan megtanítani, az előző lépéseket mindig ismételve venni hozzá egy-egy újat ki lehet találni új (akár személyre szabott) dolgokat az első három lépés begyakorlására

gyermekfókuszolás – lépések 4. „liftes utazás” (lerajzolás helyett) instrukció: „Mindenkiben benne rejtőzik a saját története valahol a testében, s ennek helye megkereshető, s egy képzeletbeli „liftes utazás” segítségével meglátogatható.” történet testen belüli meglátogatására biztatni főként a félelem leküzdésében jó módszer

fókuszolás az iskolában a módszert egy olyan iskolában dolgozták ki, amit kifejezetten tanulási és érzelmi problémákkal küzdő gyermekek számára hoztak létre a fókuszolás a „szociális-érzelmi nevelés” tantárgy szerves részét alkotta elsődleges cél a koncentráció fokozása és a figyelmi problémák megoldása volt eredetileg osztályközösségben alkalmazták életkori sajátosságokra figyelni kell (0-2, 2-6, 6- 12 év) napjainkra mozgalommá nőtte ki magát